Helyén először csak egy fa-, majd egy kőhíd (Judit híd, II. Ulászló király feleségéről elnevezve) állt, melyet 1342 tavaszán elvitt a jeges ár (az eredeti Hídkapu mind a mai napig látható a folyóparton). 1357-ben kezdték építeni a Peter Parler német építész tervezte új létesítményt, hiszen a kereskedelemben nélkülözhetetlen volt az átkelés a két part között. Az alapkövet maga IV. Károly német-római császár helyezte el július 9-én 5 óra 31 perckor, ahogyan udvari asztrológusai és kabbalistái javasolták – de mindezek ellenére is csak 1402-re készült el. A 45 évig tartó középkori építkezés 3 percbe sűrítve megtekinthető a YouTube-on.

Az 515,76 méter hosszú, 9,5 méter széles, 16 pilléren nyugvó, masszív vízi átkelő mészkőből épült. Két végén gótikus tornyok (a 64 méter magas Óvárosi Hídtorony és a Kisoldali hídtornyok), a közepén aranyozott fakereszt, a két szélén 30, többségében barokk szobor található. Ez a mennyiség egyedülálló a világon. A hídon sétálgatók megcsodálhatják – többek között – Xavéri Szent Ferencet (1506-1552), Szent Vencelt (911-935), Szent Ludmillát (860 körül-921), Szent Adalbertet (955-997), Szent Annát, Szent Vitust (3. sz. ‒ 303), Keresztelő Szent Jánost (Kr. e. 7 körül ‒ Kr. u. 29), Nepomuki Szent Jánost (1340-1350 – 1393), Páduai Szent Antalt (1195-1231), Szent Ágostont (354-430), a Megváltót (i. e. 4 körül – i. sz. 30-33), a Madonnát, Szent Domonkost (1170-75 körül – 1221), Aquinói Szent Tamást (1225-1274), vagy a Szent Cirillt (827-869) és Szent Metódot (815 körül – 885) ábrázoló műalkotásokat. Ezek persze már csak másolatok, mert az eredetiek nem tudtak ellenállni az idő vasfogának és az árvizeknek. A maradványok a prágai Nemzeti Múzeum Lapidáriumában tekinthetők meg.

Szent Norbert, Vencel és Zsigmond

A híd közlekedési funkcióján kívül védelmi (tornyok), közéleti (bíráskodás) és ceremoniális (koronázási ünnepség) feladatokat is ellátott. Ma Prága egyik fő nevezetessége és dísze, legismertebb és leglátogatottabb műemléke, a turisták kedvelt sétahelye, az utcai művészek kedvenc „munkahelye”, ahol állandó a zsúfoltság. Az Óvárosi hídtoronyból – melyet szintén Peter Parler tervezett – felülről is megcsodálható Európa egyik legszebb folyami átkelője.

Érdekességek a Károly hídról:

• A legendák szerint a habarcshoz tojást és tejet kevertek a jobb tapadás érdekében. Ezeket a király a környező falvakból gyűjtette be, de néhány, az architektúrában kevésbé jártas falu főtt tojásokat küldött.
• Az építményt több árvíz is károsította, a legnagyobbak 1432-ben, 1784-ben és 1890-ben voltak.
• 1815-ig vámot szedtek az átkelésért.
• Egészen 1870-ig Kőhídnak (Kamenný most), illetve Prágai hídnak (Pražský most) hívták, csak ekkor nevezték el építtetőjéről.
• Egykoron villamosok és buszok is áthaladhattak rajta, de a megterhelő forgalom ártott neki, ezért 1965-től csak gyalogosan használható.
• Több felújítást is megért, a legnagyobbak: 1965-78 és 2008-2010.
• A történelem során megért csatákat (30 éves háború), lefejezéseket (1621-es Habsburg-ellenes felkelés), lovagi tornákat, vásárokat és mulatságokat.
• 1841-ig az egyetlen híd volt a városban.
• Nepomuki Szent Jánost 1393-ban innen vetették a Moldvába, mert megtagadta, hogy IV. Vencel hűtlenséggel gyanúsított feleségének gyónási titkát kiadja. A kivégzés helyét ma egy kettős rézkereszt jelzi, minden ágán egy csillaggal. A legenda azt tartja, ha úgy érintjük meg a keresztet, hogy minden ujjunk egy-egy csillagot tapint, teljesül egy kívánságunk.
• Az alapkő letételének időpontja palindrom, azaz oda-vissza olvasva ugyanaz: 1357.9.7.5.31. A mágikus számsor ma is ki van függesztve a híd egyik végén álló toronyra.

tmoni

Forrás: Wikipédia, Prágáról mindent, utazom.com, Cultura

A képek a pixabay.com és a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményeiből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a képek készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép; 3. kép.

A cikksorozat korábbi részei:
1. rész: Mozaik a Villa Hadrianából
2. rész: Cellini: Sótartó
3. rész: Caravaggio: Medúza-fő
4. rész: Leonardo da Vinci: Hölgy hermelinnel
5. rész: Pierre Puget: A krotóni Milón halála
6. rész: Henri Rousseau: Az álom
7. rész: Ihachi sárkánya
8. rész: Nagy Károly talizmánja
9. rész: A Teknősbékák kútja (Fontana delle Tartarughe)
10. rész: Pablo Picasso: Guernica
11. rész: Benczúr Gyula: Budavár visszavétele
12. rész: Piero della Francesca: Szent Antal szárnyasoltár
13. rész: Alfons Mucha: Gismonda
14. rész: Emile Gallé: Váza írisszel
15. rész: Tádzs Mahal
16. rész: Edgar Degas: Balett – A csillag
17. rész: Bernini: A folyók kútja
18. rész: Gemma Augustea
19. rész: Bernini: Apolló és Daphné
20. rész: A Belém-torony
21. rész: Bocca della Verità (Az igazság szája)
22. rész: A sienai dóm
23. rész: Az Alhambra
24. rész: A chambord-i kastély