Nem is lehet ezen nagyon vitatkozni, hiszen a 10 méter vastag falú lakótorony köré szerveződő belső várat még négy várfal veszi körül. Lánzsér azért persze a legnagyobbal, Szepessel nem vetélkedhet, de méreteiben akkor is tekintélyt parancsoló. Első említését a tőle északra lévő göttweigi bencés apátság egyik 1158-as keltezésű levelében találjuk. Nyilván ekkor még csak az a bizonyos lakótorony állt a hegytetőn, amit Szák nembeli Bárcz fia Miklós építtetett (más vélemények szerint a stájer Erchinger família) a nyugatról érkező területrablók ellen. Mert Lánzsér mindenekelőtt az osztrák hercegek mohóságától védte az országot. Ez a Bárcz fia Miklós pedig II. Andrással megjárta a keresztes várakkal védett Szentföldet, majd a király nádorrá is tette, így talán érthetők azok a vastag falak. Amelyek aztán 1241-ben nem állították meg Frigyes osztrák herceget, amikor IV. Béla szorult helyzetét kihasználva elfoglalta az ország nyugati területeit.

IV. Béla hazatér a tatárjárás után (Göcseji Múzeum CC BY-NC-ND)

De 1249-re Geregye nembeli Pál országbíró biztosan kifüstölte innen is a germánokat, IV. Béla pedig aztán Aba nembeli Lőrincnek adta Lánzsért. 1289-ben a mohó Albrecht herceg vette el, akit III. András, az „utolsó aranyágacska” a haimburgi békében szorított rá a visszaadására. Lánzsér közben még IV. Béla révén az Athinai famíliáé lesz, aztán ugorjunk csak vagy száz esztendőt, és Fraknói János személyében új foglaló érkezik. Az Athinaiak pedig még eltűnésük előtt Garai Miklós nádornak adják el, de a nádor Zsigmond királyunk támogatása ellenére sem tudja birtokba venni a várat és a hozzá tartozó 14 falut és három pusztát. Azért sem, mert a Fraknóiak aztán egy 150000 aranyas tartozás fejében 1445-ben két másik várral együtt zálogba csapják Albert osztrák hercegnek, aki két év múlva Lánzsér tulajdonjogát is megszerzi. Tőle pedig a vár a Bécsben tanyázó III. Frigyeshez jut, a Mátyás ellen fenekedő Habsburgtól pedig épp az „igazságos” veszi el és adja 1475-ben emberének, Grafeneck Ulrichnak.

Dersffy Orsolya, Esterházy Miklós második felesége (Gróf Esterházy Károly Múzeum CC BY-NC-ND)

A Grafeneckek 1506-ig bírják a várat, majd Weissprach Zsigmond soproni főispáné, később pedig Ulrich nevű fiáé lesz. Ennek özvegye, Gertraud nem adja vissza II. Ulászló királynak, hanem 1508 és 1524 között rablólovagok, köztük Magos Ferenc parancsnoksága alatt ül benne és fosztogatja a környéket. De aztán elfogják és bebörtönözik, Lánzsért pedig 1548-ban Teuffel Erasmus (a magyaroknak Ördög Rézmán) lovag vásárolja meg, aki négy év múlva fogságba esik a palásti csatában, és Sztambulban a fejét is veszik. Oláh Miklós esztergomi érsek lesz a következő tulajdonos, aki unokaöccsének ajándékozza, majd házassággal Dersffy Ferencé lesz. Az ő Orsolya nevű lánya már özvegyen a család fraknói ágát megalapító Esterházy Miklós felesége lesz, aki nagy építkezésekbe fog itt, és Bethlen Gábor hadai elől ide menekíti a szépen gyarapodó családi kincstárat is, a fejedelem emberei pedig nem is tudnak mit kezdeni a falakkal. Melyeket végül 1707 nyarán a lőpor felrobbanása, majd 1772-ben egy nagy tűzvész rongál meg úgy, hogy végképp elhagyják, átadják az enyészetnek.

Címlapkép: A jelen állapotok (varlexikon.hu)

Pálffy Lajos
Forrás: forumhungaricum.hu