Mindenekelőtt érdemes elolvasni a kisregényt, melynek történetét a szerző, Örkény István így foglalta össze: „A Macskajáték meséjét énelőttem már több ezren elmesélték. Két ember szereti egymást, de akadályok lépnek föl, s a csábító harmadik minden női varázsát latba vetve magához láncolja a férfit, s a boldog pár oltár elé lép... Ez a szerelmi háromszög csak abban különbözik elődeitől, hogy szereplői nem tizen-, nem is huszon-, hanem hatvan-egynéhány évesek.” A mű alapvető mondanivalója szerint „mindnyájan akarunk egymástól valamit. Csak az öregektől nem akar már senki semmit. De ha az öregek akarnak egymástól valamit, azon mi nevetünk.”

Egy anekdota szerint a Macskajátékot a véletlen hívta életre: Örkény István és Makk Károly két idős festőművészt látogatott meg, amikor szemtanúi lettek egy különös „macskajátéknak”. Makk kérésére Örkény 1963-ban forgatókönyvet írt e pillanat köré, ám az élet iróniája úgy hozta, hogy előbb lett a forgatókönyvből kisregény, majd színházi adaptáció, mint film. A mű az öregedés folyamatát mutatja be rendkívüli érzékletességgel. A szerelem nem múlik el, csak úgy gondoljuk, hogy ez a fiatalság kiváltsága, ám ezt az érzést az életkor nem befolyásolja, örökké bennünk van.

Először a Kortárs című folyóiratban jelent meg 1965-ben, könyv formájában pedig először 1966-ban, a szerző Jeruzsálem hercegnője című kötetében látott napvilágot. A kisregény átdolgozását először Gyurkó László, a 25. Színház igazgatója kezdeményezte, ez azonban nem tetszett Örkénynek, végül 1969-ben ő maga dolgozta át, drámát írt belőle Macskajáték címen, és ez már nagy sikert aratott a színpadon: ősbemutatóját 1971. január 15-én tartották a szolnoki Szigligeti Színházban, Székely Gábor rendezésében. Még ugyanebben az évben Budapesten is bemutatták a Pesti Színházban Sulyok Máriával és Bulla Elmával a főszerepben. Ez az előadás azóta legendássá vált, 1977-ben a televízió ugyanezzel a szereposztással felvételt is készített róla.

1972-ben Makk Károly filmet forgatott a kisregény alapján, amely Cannes-ban Arany Pálma-jelölést, 1975-ben pedig Oscar-díj jelölést is kapott. A filmben Dajka Margit alakította Orbánnét, Bulla Elma volt Giza, és Törőcsik Mari játszotta Egérkét.

A Macskajáték cselekménye: Orbán Béláné Erzsi, nyugdíjas zenetanárnő egyedül él budapesti lakásában. Albérlője Egérke, egy elvált asszony, aki segítője neki a mindennapokban. Orbánné állandóan veszekszik mindenkivel: lányával, szomszédaival. Különösen sokat perlekedik Gizával, Németországban élő nővérével – Giza betegsége miatt kerekesszékbe kényszerült, de ő luxuskörülmények között él egy álomvilágban. Közben Orbánné rendetlen, zaklatott, gátlástalan, ízléstelen, és főként mindenkinek hazudik: nővérének, lányának, vejének, a társbérlő adjunktusoknak és az albérlő Egérkének, ugyanakkor a hazudozásai ellenére valahol ő az egyetlen őszinte, mert vállalja önmagát.

Azonban mindenkinek eljön az életében egy pillanat, amikor szembe kell néznie élethazugságaival, az önbecsapásokkal. A két főszereplő, Giza és Orbánné történetét az egymás közti levélváltásokból, telefonbeszélgetésekből ismerjük meg, folyamatosan keveredik a valóság és a fikció. Egy felbukkant fénykép rávilágít arra, hogy a két testvér is hazudott egymásnak, hazugságokra építették az életüket.

Orbánné nagy szerelme Csermlényi Miklós, hajdani operaénekes, akit minden csütörtökön vendégül lát. Ám egyszer csak megjelenik régi barátnője, Paula, aki szintén érdeklődik Csermlényi iránt – egy szerelmi háromszög kezd kialakulni. Orbánnéban erősödnek a női ösztönök, elkezd változni: újra csinosan öltözködik, befesti a haját, kivirul, újjászületik. Egy illúzióba lesz szerelmes, a hiányzó szerelem illúziójába. A szerelem és a féltékenység súlyos érzelmi válságba sodorja, nem tud megbirkózni érzéseivel, már-már öngyilkosságba hajszolja magát: nagy adag altatót vesz be, és mély álomba szenderül.

A zárójelenet aztán már egy vidám feloldás: váratlanul hazaérkezik Giza, és itt megjelenik a címadó macskajáték – a macskák nyávogását utánzó viccelődés feloldja a feszültségeket.

A színházakban az évtizedek során legendás előadások születtek. Orbánné szerepében többek között Dajka Margit, Vári Éva, Tábori Nóra, Pásztor Erzsi, Margitai Ági, Schubert Éva, Almási Éva, Pogány Judit voltak emlékezetesek, míg Gizát például Tolnay Klári, Sulyok Mária, Csernus Mariann, Bulla Elma, Szakács Eszter, Tímár Éva, Schubert Éva, Molnár Piroska játszotta sikerrel. Egérkét pedig alakította sok más mellett Törőcsik Mari, Halász Judit, Börcsök Enikő, Kerekes Éva.

Nagy Mária

Forrás: Harmat Eszter: Egy kisregény átköltése. Makk Károly Macskajáték című adaptációjáról Apertúra, 2009. nyár; tiszataj.bibl.u-szeged.hu; Szabó B. István: Örkény. Budapest: Balassi. 1997.