A British Museum a kezdetektől a jelenkorig mutatja be az emberi kultúra történetét, közel 2 millió éven át. Gyűjteményéhez 13 millió tárgy tartozik több mint 50 ezer négyzetméteren. A múzeum alapos bejárása legalább egy napot igényel, mert a mai négyemeletes épületben csaknem száz terem található. Mindehhez az intézmény honlapján segítséget is kaphatunk, mit érdemes elsősorban megtekinteni különböző időtartam és tematika alapján.

A British Museumot, a világ legrégebbi nemzeti közgyűjteményét 1753-ban alapították Sir Hans Sloane londoni orvos és természettudós gyűjteményére támaszkodva. A polihisztor végrendeletében 71 ezer növény- és állatpéldányt tartalmazó kollekcióját és könyvtárát II. György királyra és a brit nemzetre hagyta, örököseinek 20 ezer fontot (ma 2 millió font lenne) kért cserébe érte. Csak azt kötötte ki feltételként, hogy hagyatékát egyben kell tartani. A parlament még a tudós halála évében, 1753. június 7-én törvénybe iktatta a British Museum létrejöttét kimondó törvényt. Ezzel új múzeumtípus született, mely már nem tartozott egyetlen egyházhoz, előkelőséghez vagy a királyhoz. Bárki előtt nyitva állt, és gyűjtőköre mindenre kiterjedt. 1757-ben a király kötelespéldány-rendelettel biztosította, hogy az országban megjelenő minden könyv bekerüljön a nemzet könyvtárába. Két és fél évszázad alatt a gyűjtemény folyamatosan gyarapodott, számos új társintézményt hoztak létre, többször bővítették a ma négyemeletes épületet. Az oszlopcsarnokos főbejárat 1823-ban, Robert Smirke tervei alapján épült.

A múzeum 1759. január 15-én nyílt meg a London központjában található Bloomsbury-ben, a Montague család egykori palotájában, a mai múzeumépület helyén. Az első múmiakiállítása idején egy könyvtáros, hat kurátor, egy portás, egy küldönc, két teremőr és négy segítő tartozott a személyzethez. A múzeum keretein belül működik az angol uralkodók könyvtárának alapján 1757-ben létrejött British Library is, amely többek között Charles Dickens, Karl Marx és Lenin műveit is tartalmazza. A természettudományi gyűjteményt 1881 óta külön múzeumban mutatják be. Az intézmény mindezeken túl kutatási szerepkört is betölt. Az ókori archeológiai leletek kémiai vizsgálatára már 1920-ban létrehozták önálló laboratóriumukat, ahol elsőként alkalmazták a C14-es radiokarbon kormeghatározást, mellyel pontosabban állapítható meg az ókori régészeti leletek kora.

Amikor belépünk az épületbe, egy óriási csarnok fogadja a látogatót: üvegtetővel fedett belső udvara Európa legnagyobb fedett közösségi tere, melyet 2000. december 6-án nyitott meg a királynő. A Great Court a múzeum szíve, az 1857-ben épült kupolás olvasótermet fedték le egy csodálatos üvegtetővel, amely az építész Norman Foster nevéhez fűződik. A világon egyedülálló az intézmény múmia- és ékírásos gyűjteménye, valamint a görög, római, nyugat-ázsiai és brit régiséggyűjteménye. Legismertebb kiállítási tárgyai közé tartozik a híres rosette-i kő, mely hozzájárult az óegyiptomi hieroglifák megfejtéséhez (1802 óta őrzi a múzeum), valamint az Elgin-márványok. Meglelhetjük itt továbbá az ókori világ hét csodája között számon tartott epheszoszi Artemisz templom és a halikarnasszoszi mauzóleum elveszettnek hitt maradványait is.

A kiállítások megtekintése során az ókori Egyiptomba képzelhetjük magunkat, a fáraók és múmiák birodalmába: II. Ramszesz fáraó gigantikus szobrát, múmiákat, szarkofágokat, kőbe vésett hieroglifákat, szkarabeusz bogarakat, papirusztekercseket, sok-sok szobrot lehet látni, valamint kődarabokat a Szfinx-ből. Rengeteg görög amphorával, dór, ión és korinthoszi oszlopokkal lehet találkozni. Felidézhetjük az ókori Rómát: Romulusz és Rémusz történetével, Róma alapításával, azután sok emlékkel a királyság és a köztársaság korából. Számos császár és hadvezér szobrával is találkozhatunk: pl. Julius Caesar, Augustus Caesar, Marcus Aurelius, Hadrianus. Az ókori Kelet kultúráját bemutató egyik teremben található Nagy Dareiosz persepolisi palotájának lépcsősora. De találhatunk itt húsvét-szigeteki szobrokat, azték isten türkiz maszkját, a világhíres hegyikristály koponyák egyikét, vagy az Alexandriai Kódexet, melyet I. Károly angol király kapott, és a múzeum féltett kincse. A benini bronzszobrokat egy katonai expedíció zsákmányolta Nigériában. A sok ókori és középkori emléken kívül megtekinthetők Michelangelo, Leonardo, Dürer, Picasso rajzai és rézkarcai is. Említésre méltó még a Hungarica-gyűjtemény, amelyben több magyar ősnyomtatvány egyetlen megmaradt példánya található.

A British Museum a világ első nyilvános múzeuma, mely már a kezdetén is szabad belépést nyújtott termeibe „minden tanulni vágyó és érdeklődő embernek”. Látogatóinak száma folyamatosan növekszik: a 18. században évente 5000-en érdeklődtek gyűjteményei után, napjainkban pedig már évi 6 millióan keresik fel. Állami múzeumként a belépés díjtalan, bár az időszaki kiállításokért fizetni kell. Az utóbbi években az állandó tárlat mellett több különleges időszaki kiállítást lehetett látni a régi olvasóteremben, egyebek között az utolsó azték uralkodóról, a mekkai zarándoklatról, és bemutatták az ókori egyiptomi Halottak Könyvét. Készítettek egy szép kiállítást Shakespeare-nek is, melynek különlegessége az 1623-ban kiadott első Shakespeare összes és a Nobel-díjas dél-afrikai politikus, Nelson Mandela által a börtönben kézről kézre adott kiadása. II. Erzsébet királynő magángyűjteményének ritkán látható darabjait állították ki egy lótörténeti kiállításon. Bemutatták a Vezúv kitörésekor elpusztult Pompeji városát, valamint a Dél-Amerika titokzatos aranyvárosaként emlegetett Eldorádó történetét, illetve a valaha felfedezett legnagyobb viking hajóroncsot is.

Páratlan történelmi kincseket halmoztak fel a múzeumban. Nagy élmény a megtekintése, és sok idő is kell hozzá, mert rengeteg a látnivaló, viszont jó az eligazítás. Hangulatos és megható közelebbről megismerkedni rég elmúlt korok emlékeivel. Három kávézója és étterme is van, ahol a fáradt turista megpihenhet.

Sulyok Attiláné

Források: utazom.com, cultura.hu, hamuesgyemant.hu, Roger Williams: Top 10 London (útikönyv)

A képek a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a képek készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép; 3. kép; 4. kép; 5. kép.