103

Január 12. – Az Egy szerelem három éjszakája című musical ősbemutatója (1961)

ZENE a napon – Ősze Mária írása

egy-szerelem-harom-ejszakaja-musical

60 évvel ezelőtt, 1961. január 12-én mutatták be a budapesti Petőfi Színházban a Radnóti Miklós élete ihlette első magyar musicalt Egy szerelem három éjszakája címmel. Ungvári Tamás irodalomtörténész és dramaturg munkálkodása révén alakult ki az alkotói csapat. A mű szövegkönyvét Hubay Miklós (1918-2011), a dalszövegeket Vas István (1910-1991) írta, a zenét pedig Ránki György (1907-1992) komponálta. Az előadást Szinetár Miklós rendezte, vezényelt Petrovics Emil (1930-2011).

Az első magyar musical sokáig a Tízezredik véletlen munkacímmel szerepelt a tervek között. Az Egy szerelem három éjszakájának története a 2. világháború idején játszódik, témája egy költő sorsa három nap eseményei közepette. Ez a darab „a magyar irodalomban addig ismeretlen hangon, a líra, a groteszk és az irónia szokatlan elegyítésével szól a sokkoló élményekről, az emberi megnyomorítottságról”, nem véletlenül jelent meg alcímként az ősbemutató színlapján: „Egy nemzedék lírai requiemje”. A Petőfi Színház vezetősége ezzel a művel tett kísérletet arra, hogy az angolszász világból érkező musical műfaját Magyarországon is meghonosítsa. Mindezt úgy, hogy a kor politikai környezete miatt a műfaj angolszász hagyományait nem használhatták.

Ránki György zeneszerző így nyilatkozott: „Mi a magunk kifejezési formáit kerestük, egyszeri megoldásra törekedtünk, nem pedig egy kész idegen műfaj hiteles másolására”. Muzsikájában végül a dzsesszes hangvétel mellett számos műfajt megidézett, kuplét, sanzont, népdalt, francia forradalmi dalt, blues-t, magyarnóta-paródiát stb. Az ősbemutató megtartása azonban sokáig kétséges volt, mivel „az egyáltalán nem operettes jelleg és a slágerszerű dalok miatt nyugati mételynek bélyegezték”. Aczél György, a korabeli kulturális élet irányítója pedig „túl sok áthallást fedezett fel a szövegben”, továbbá számos kifejezést és történelmi tény megemlítését is kifogásolta. A rendező kérésének azonban nem tett eleget, nem írta le kifogásait, így végül a premiert megtarthatták.

Az első magyar musical, amelynek főbb szerepeit Bodrogi Gyula, Margitai Ági, Agárdy Gábor, Sennyei Vera, Miklósy György, Horváth Tivadar játszották, a publikum tagjainak körében végül óriási sikert aratott.

Szabolcsi Miklós irodalomtörténész, kritikus szerint a musical első két felvonása „a legjobb, amit eddig erről a korról színpadjaikon elmondtak”. A harmadik felvonást a kritikusok egységesen kevésbé sikerültnek találták. Mesterházi Lajos kritikájában többek között Szinetár Miklós rendezői munkáját emelte ki: „Sikerült a darab heterogén elemeit és a társulat különböző adottságú színészeit egy egésszé összefognia. Nem volt könnyű feladata.” Írását pedig így zárta: „Nemes anyagokból készült ez a mű, komoly mércét állít azok elé, akik ezután próbálkoznak ebben a műfajban. És megérdemli, hogy a közönség szívesen, szeretettel fogadja.

Miklós Tibor Musical! című könyvében így írt az Egy szerelem három éjszakája című remekmű bemutatásáról: „Több volt, mint egy sikeres színházi bemutató, több, mint a műfaj első hazai alkotása, több, mint a társadalmi, művészeti élet kiemelkedő eseménye – nálunk ez a mű és ez a bemutató korszakváltást jelentett a zenés színházban.

Az eredeti alkotás nyomán film is készült, amelyet 1967. szeptember 21-én mutattak be Révész György rendezésében, többek között Venczel Vera, Tóth Benedek, Béres Ilona főszereplésével. A Magyar Televízió 1986-ban tűzte műsorra a Félix László által készített tévéváltozatot, a főbb szerepeket Mácsai Pál, Pápai Erika, Cseke Péter és Almási Éva alakították.

Az Egy szerelem három éjszakája ősbemutatójának tiszteletére 2012 óta a Bajor Gizi Színészmúzeum kezdeményezésére január 12-edike a magyar musical napja.

Ősze Mária

Felhasznált irodalom: Miklós Tibor: Musical!; Szemere Anna: Petőfi Színház – musical színház? In: Zenetudományi dolgozatok 1980.; Mesterházi Lajos: Az első magyar „musical”; Komlós János-Pernye András: Egy szerelem három éjszakája. In: Magyar Nemzet (1961. január 22.); kultura.hu; nol.hu

A kép a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével ezen a linken található.

2021.01.12