A reneszánsz stílusjegyeket a hagyományos középkori francia építészettel vegyítő épületet I. Ferenc (1494-1547) építtette. Feltételezik, hogy Domenico da Cortona tervezte, és elképzelhető, hogy ebben Leonardo da Vinci is közreműködött (csigalépcső).

Ebben az időben a francia vidéki rezidenciák már nem katonai célokat szolgáltak, hanem lakóépületek voltak, emellett reprezentációs feladatoknak is meg kellett felelniük. Éppen ezért egyaránt fellelhetők rajtuk a korábbi középkori várépítészet jellegzetességei, valamint a reneszánsz stílusjegyei.

A chambord-i kastély a levegőből

A chambord-i kastély is ezen alapelvek szerint épült 1519 és 1547 között: alaprajza inkább várra hasonlít, de a központi épület felépítése már a reneszánsz felfogást tükrözi, a falak, a tornyok és a csatornák pedig kizárólag dekorációs célokat szolgálnak. Az épületet eredetileg vadászkastélynak szánta az uralkodó, de összesen másfél hónapot töltött itt, mivel a nagy ablakok miatt nehéz volt fűteni, és a közelben nem található lakott település, ezért a várható vadászzsákmányon kívül mindent magukkal kellett hozniuk az ide látogatóknak. Nem csoda, ha I. Ferenc halála után a többi uralkodó se tette be ide a lábát, így majdnem 80 évig üresen állt. 1639-ben XIII. Lajos (1601-1643) öccse, Gaston orléans-i herceg (1608-1660) felújíttatta, XIV. Lajos (1638-1715) pedig rendbe hozatta a főépületet és bebútoroztatta a királyi lakosztályokat, valamint kibővítette az épületet, így újra lehetett használni.

A forradalom után minden mozdíthatót eladtak belőle, ezért – bár többszöri tulajdonosváltás történt – sokáig állt elhagyatottan. X. Károly (1757-1836) elkezdte rendbe rakatni, de száműzték, így nem tudta befejezni. A porosz-francia háborúban (1870-71) tábori kórházként funkcionált. Mikor a pármai hercegre szállt a kastély, nekifogtak a restaurálásnak, de az I. világháború félbeszakította a munkálatokat. 1915-ben az állam elkobozta az ingatlant mint ellenséges tulajdont, de a hercegek nem hagyták annyiban a dolgot – 1932-ig pereskedtek. Végül állami tulajdonba került, de a felújításra csak a II. világégés után került sor, 1947-ben.

Az alaprajz Jacques Androuet du Cerceau 1576-os ábrázolásában

Az épület északi főhomlokzata 156 méter hosszú és 56 méter magas, oldalhomlokzata 117 méter. Benne több mint 400 szoba, 365 kandalló, 282 tűzhely, 77 lépcső és 800 domborműves oszlop található. Mindez 1800 kézműves és három építőmester munkája. A várra emlékeztető masszív falak és saroktornyok teljes ellentétben állnak a tizenegyféle tornyocskából és háromféle kéményből aszimmetrikusan kialakított, szinte külön városkára emlékeztető tetőzettel, az összhatás mégis lenyűgöző. Építészeti szempontból mestermű a főépület központi kettős csigalépcsője, ahol a két lépcsősor egymás köré tekeredve emelkedik háromszintnyi magasságba, a kazettás kupoláig. Úgy közlekedhet rajta két ember, hogy látják ugyan a másikat, de nem keresztezik egymás útját. Faragványai a francia reneszánsz remekművei. A hatalmas ablakok mentén nyolc, szobrok elhelyezésére alkalmas fülke található. A lépcső a reneszánsz építészet nyitott térben megjelenő spirális szerkezetek iránti csodálatát szemlélteti. Erről feltételezik, hogy az idős Leonardo tervezte, aki akkor I. Ferenc szolgálatában állt, de erre közvetlen bizonyíték nincs.

A csigalépcső alulról

A kastélyt 5250 hektáros vadaspark veszi körbe, melyet egy 6 kaput tartalmazó, 31 km-es fallal kerítettek körül. Az erdős birtok (Plaque parc Chambord) mérete megegyezik Párizs alapterületével. Ma nemzeti park, Európa legnagyobb zárt állat- és növényvilága lelhető fel itt. I. Ferenc koronája gyöngyszemének tekintette, és büszkén mutogatta látogatóinak a szemet gyönyörködtető, látványos építményt és birtokot, mely a francia hagyományok és az olasz reneszánsz remeke.

Az épület négyszintes. A földszinten található a vadászterem, a Bourbon-terem, a hintók terme, a kőtár, 18. századi konyhák, valamint egy audiovizuális terem. Az első emeleten van I. Ferenc szobája, a királynő szobája, az oratórium, a protokoll lakosztály, a kormányzó szobája, a kápolna, Chambord grófjának (Henri Charles Dieudonné bordeaux-i herceg) múzeuma, valamint a vendéglakosztályok. A második emeleten találhatók a boltíves termek, a kiállító terem, a trófeák tárlata és a Vadászat a Chambord kastélyban kiállítás. A negyedik szint maga a tető a teraszokkal, valamint csodás kilátással.

XIV. Lajos hálószobája

A chambord-i kastély geometriai tisztasága, arányainak harmóniája, szédítő tornyai, tetőinek fantáziagazdag látványa egész egyszerűen bámulatos és egyedi. Hatalmas mérete ellenére körvonalai nagyon kecsesek és harmonikusak. Az épület kívül-belül gyönyörű, nem véletlen, hogy a Szépség és a szörnyeteg című Disney-mese ebben a várban játszódik.

tmoni

Forrás: Wikipédia, Hetedhétország, Mindenütt jóóó, Föld körül, invia.hu, Világjáró, Hotfishing

A képek a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a képek készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép; 3. kép; 4. kép; 5. kép.

A cikksorozat korábbi részei:
1. rész: Mozaik a Villa Hadrianából
2. rész: Cellini: Sótartó
3. rész: Caravaggio: Medúza-fő
4. rész: Leonardo da Vinci: Hölgy hermelinnel
5. rész: Pierre Puget: A krotóni Milón halála
6. rész: Henri Rousseau: Az álom
7. rész: Ihachi sárkánya
8. rész: Nagy Károly talizmánja
9. rész: A Teknősbékák kútja (Fontana delle Tartarughe)
10. rész: Pablo Picasso: Guernica
11. rész: Benczúr Gyula: Budavár visszavétele
12. rész: Piero della Francesca: Szent Antal szárnyasoltár
13. rész: Alfons Mucha: Gismonda
14. rész: Emile Gallé: Váza írisszel
15. rész: Tádzs Mahal
16. rész: Edgar Degas: Balett – A csillag
17. rész: Bernini: A folyók kútja
18. rész: Gemma Augustea
19. rész: Bernini: Apolló és Daphné
20. rész: A Belém-torony
21. rész: Bocca della Verità (Az igazság szája)
22. rész: A sienai dóm
23. rész: Az Alhambra