Mivel az impresszumban nem szerepelt a kiadó, könyvészek e munkájáról hosszú ideig „Isidorus Soliloquia nyomdászaként” emlegették. 1912-ben azonban Konrad Haebler szász könyvtörténész, filológus kiderítette, hogy ki is volt az ismeretlen ősnyomdász: Marcus Brandis, aki három rokonával egyetemben Lipcse környékén adta ki könyveit. Brandis a szászországi Delitzsch-ből származott, és főként Merseburgban tevékenykedett – ott jelent meg az említett Izidor-kötet is. A középkori könyveknél nem ritka, hogy valamilyen kisebb-nagyobb egyházi ünnep előtt fejezték be a nyomtatásukat, hiszen a jeles eseményen már nem dolgozhattak a mesterek. 1479. december 19-e advent utolsó vasárnapja volt, nem meglepő, hogy a nyomdászok nem akarták a munka átcsúszását a következő hétre.

Egy lap a műből (Magyar Ferences Könyvtár és Levéltár)

De ki is volt ez a Sevillai Szent Izidor, akinek e vékony kis munkáját Brandis kinyomtatta? Nagy műveltségű hispániai szerzetes a VI-VII. században, az ókor és a középkor határán, akit érsekké neveztek ki. Fő műve az Etymologiarum libri XX. néven ismert hatalmas enciklopédia, amelyben az ékesszólástól az orvoslásig, a földrajztól a botanikáig kora minden tudását összegezte, de a huszadik kötetben még a ház körüli tennivalókat, vagy éppen az étkezést és a játékokat is részletezte. E hatalmas tudásnak és rendszerező képességnek – amely az antik ismereteket közvetítette a középkor emberének – lett következménye, hogy 1999-ben II. János Pál pápa a tudományok és a technika iránt érdeklődők védőszentjévé nyilvánította, sőt ő lett az internet első védőszentje is.

Szent Izidor (Magyar Ferences Könyvtár és Levéltár)

Az ember és az értelem párbeszédét tartalmazó Soliloquiának kevés, mintegy tíz nyomtatott kiadása ismert. Az 1479-es, ebből a kiadásból mindössze tizenöt példányát tartják számon, olyan hatalmas, nagy értékű gyűjteményekben, mint az oxfordi Bodley, a párizsi nemzeti könyvtár vagy a Bayerische Staatsbibliothek, Münchenben. Gyöngyösön kívül két példány van egyházi gyűjteményben: a híres melki apátság bibliotékájában az egyik, és a cseh Teplá premontrei kanonokok kolostorában a másik. Ritkasága miatt két digitalizált példánya is van: a münchenit és a frankfurtit bárki megtekintheti. Hamarosan a gyöngyösi digitalizálása is elkészül, ez a lapszéljegyzetek miatt lehet fontos a kutatók számára.

Címlapkép: A szerző érseki öltözetben (Wikipédia)

Fáy Zoltán
Forrás: forumhungaricum.hu