621

BÚÉK 2021 – Vigyázat! Csak vidáman!

Múltidéző szilveszteri kabarék – SzaSzi írása

new-years-eve

Rengetegen vannak, akik a szilveszterezésnek nem a zajos módját kedvelik, hanem sokkal inkább valami csendesebb, nyugodtabb ünneplést. A vidámság iránti igénye azonban az „otthonülőknek” is jellemzője. Legtöbben valószínűleg a televízió képernyőjére tapadunk, ezért a műsorkészítők igyekeznek kitenni magukért. Elmaradhatatlan ilyenkor a szilveszteri kabaré, mert nincs jobb, mint a humor nagyágyúival tölteni az óévet, hogy vidáman ébredhessünk az újra!

A magyar kabarénak és külön a szilveszterinek is gazdag és színes története van. Az első magyar kabaré 1901. november 16-án Tarka Színpad néven mutatkozott be. Kezdeti szokatlansága, sutasága ellenére hamar megkedvelte a közönség. Mi volt a titka? Leginkább az, hogy „kihangosította” a kisember hangulatát, problémáit. Akárcsak az utcán, a fodrásznál, a kávéházban beszélgetők, úgy a kabaré is aktuális és köznapi témákról szólt és szól ma is. Mindezt közvetlen, könnyed, konvencióktól mentes stílusban teszi, de már a kezdetekben sem párosulhatott ez pongyolasággal, közhelyességgel, igénytelenséggel. Az 1907-ben nyíló „Bonbonnière” konferansziéja, Nagy Endre fogadalmat tett magának: „Ezt a megalázott, meggyalázott kabarét fölemelem a megbecsült művészetek színvonalára.” Így született meg az irodalmi szintű kabaré, amely értékes magyar írókat, költőket állított a műfaj szolgálatába: Heltai Jenő, Molnár Ferenc, Karinthy Frigyes, Szép Ernő, Kellér Andor, Gábor Andor, Békeffi István, Vadnay László stb.

A kezdetekről így ír Kosztolányi Dezső: „Emlékszem azokra a pesti éjszakákra, mikor az első kuplék felzendültek, s mindenütt kabaré volt, nemcsak az erre a célra készült négy-öt helyiségben, de a kávéházakban, a magánlakásokban, sőt két ember közt is, aki véletlenül találkozott egymással az utcán. Mindenki szójátékokat faragott. A kupléírók karonfogva jártak a körúton. Fiatalemberek a konferansziéi pályára készültek. Gyakran megtörtént, hogy a kávéház egyik felében habos kávét ittak gyanútlan polgárok, a másik felében pedig az utcáról beverődött nagy hajú fiatalemberek verseiket olvasták, hegedültek, és ismeretlen színinövendékek szavaltak, vagy énekeltek.

A kabaréra jellemző, hogy eltérő stílusú és hangulatú műfajokat (magánszámokat, kuplékat, sanzonokat, tréfákat, bohózatokat, jeleneteket stb.) vonultat fel, amelyeket a konferanszié nagyon egyedi és egyéni monológja köt össze. Salamon Béla például emlékezetes konferanszaival vált legendássá a kabarétörténelemben.

szilveszteri-kabare

Jellemző, hogy a hazai rádiózás elindulása (1925. december 1.) után nagyon hamar hallhatta a közönség az első ilyen jellegű műsort. Sőt, az egyik legnépszerűbb a Rádiókabaré volt hosszú évtizedeken keresztül. Korai elődjének tekinthető az 1936-ban indult Kacagóverseny, 1969-től évente hét-nyolc önálló műsorral jelentkezett a Rádiókabaré, 1974-ben pedig megrendezték az első Humorfesztivált.

A televíziónézők 1957-ben láthatták először a Tele humor, Tele dal, Tele tánc című, óriási sikert arató műsort, amellyel megszületett a szilveszteri kabaré iránti igény. Az előkészületeket rendszerint már az év közepén elkezdték. Szívesen szerepeltették a korszak neves előadóművészeit. A magas színvonalat olyan nevek hozták, mint Rátonyi Róbert, Rodolfo, Kellér Dezső, Agárdi Gábor, Feleki Kamill és társaik. A szilveszteri kabaré a Kádár-rendszer alatt szigorú kontroll alatt tartott állami intézménnyé vált, melyet a vezetés szervezett „feszültségcsökkentőként” alkalmazott. Tudatosan engedélyeztek olyan témákat, mint az áremelkedések, a nemzetközi helyzet vagy a belpolitika egyes kérdéseinek kritizálása (például a nyugdíjak, visszaélések, a pedagógusok helyzete stb.), ezzel tartották fenn az emberekben a szabadság illúzióját. A legszókimondóbb mind közül talán Hofi Géza volt. Az erős kontroll az 1980-as évek végéig fennállt, ez azonban inkább csak erősítette a műfaj iránti igényt, s ma már nincsen szilveszter kabaré nélkül.

A stílus persze sokat változott, Hofi után a ’80-as éveket a Markos-Nádas páros vagy Gálvölgyi János neve fémjelezte, de emlékezhetünk még Antal Imre Szeszélyes évszakok című műsorára vagy a Sas-kabaréra. Lehetne még neveket emlegetni, s talán mindenkinek megvan a személyes kedvence is. Egy biztos, hogy a tévécsatornák minden évben tartalmas és vidám óévbúcsúztatással rukkolnak elő. Persze év közben is szeretünk kacagni, nosztalgiázásra remek lehetőségeket kínálnak a videómegosztó portálok.

Búcsúztassuk mi is az óévet a humor nagyágyúival, hogy vidáman kezdhessük az újat! Ne feledjük: a nevetés a legjobb orvosság!

Ezúton kívánunk minden kedves Olvasónknak békés, örömteli új esztendőt erőben, egészségben!

SzaSzi

Források: szilveszter.hu, 10kerkult.hu, szinhaz.hu 1, szinhaz.hu 2, mek.oszk.hu, wikipédia.hu

A címlapkép a pixabay.com szabadfelhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével ezen a linken található.

2020.12.31