243

December 13. ‒ Luca-nap

Bogár Erika írása

luca-nap-svedorszag

A Gergely-naptár 1587-es magyarországi bevezetése előtt december 13-ra esett a téli napforduló, azaz a Fény születésének ünnepe, egyben az év leghosszabb éjszakája, amikor a szellemek és más túlvilági lények megjelenhettek az emberek között. Így Luca-napjához rengeteg hagyomány, ősi népszokás kapcsolódik. (Az új naptár szerint a téli napforduló december 21-re, időnként 22-re esik.)

A katolikus hagyomány szerint ezen a napon az előkelő siracusai családból származó szűzre és vértanúra, Szent Lúciára emlékeznek. A név a Lux, Fény szóból származik. Szent Lúcia a vakok és a szembetegségben szenvedők, a bűnbánó utcanők és a hegyes szerszámokkal dolgozó kézművesek, köztük a varrónők védelmezője. A III. században élt leány édesanyja betegségből való gyógyulása miatt elhatározta, hogy nem megy férjhez, és hozományát szétosztja a szegények között. Csalódott vőlegénye azonban kereszténység vádjával feljelentette. Lúciát megkínozták és kivégezték, miután nem volt hajlandó pogány áldozatot bemutatni.

A magyar néphagyományban Luca az év legsötétebb éjszakájának megfelelően inkább a gonosz, a boszorkányság jelképe. A kereszténység felvétele előtt az ősmagyarok a kerecsensólyom röptetésével és a tűzgyújtás szertartásával ünnepelték a Fény születését. A magyarság királyi madara összeköttetést jelentett a két szféra, az Ég és Föld között, a Nap közelébe repülve hozta le a Fényt az emberek közé. Valószínűsíthetően róla mintázták a Turult. Egyes ábrázolásokon a csodaszarvas agancsai között láthatjuk, mely a Tejutat, a csillagos égboltot szimbolizálja.

luca-nap-ausztria

Luca napja a jóslások, a boszorkányos dolgokhoz kapcsolódó cselekedetek ideje, és ezek közül nagyon sok a következő év jó termésének biztosítására vagy annak megjövendölésére irányult:
• A Luca-búzát kis tálka földbe ültették, és karácsonykor a kikelt növények állapotából, sűrűségéből a következő évi termésre következtethettek.
Szerelmi jósláskor a lányok tizenhárom gombócot főztek, melyek közül tizenkettőbe, kis cédulára írva férfineveket rejtettek. A leghamarabb feljövő gombócban volt a jövendőbeli neve. Ha az üres gombóc került először a víz tetejére, azt jelentette, hogy abban az évben a lány még nem megy férjhez. Más változat szerint minden nap tűzbe hajítottak egy cédulát, és az utolsón, a karácsonyra maradón volt a jövendőbeli férj neve.
• A néphit szerint ha egy férfi felállt Luca székére a karácsonyi, éjféli misén, akkor megláthatta a más napokon jól rejtőzködő boszorkányokat. Az eredetileg pentagram alakú széket december 13-án kezdték el készíteni, meghatározott fatípusokból, meghatározott szabályok szerint, mindennap csak egy műveletet elvégezve. A „Lassan készül, mint a Luca széke” mondás innen eredeztethető.
Lucázáskor fehér ruhába öltözött gyermekek jókívánságokkal járták végig a házakat, hasonlóan, mint betlehemezéskor a pásztorok. Az új évre verses, regölős jókívánságokat mondtak, melyért cserébe ajándékokat, ételt kaptak.
• A szellemvilággal való találkozás vagy más helyi hagyomány okán jelmezbe bújt emberek kolompoló, lánccsörgető felvonulása nagyon sok kultúrában elterjedt. A kelta eredetű Halloween-kor az angolszász országokban, adventkor Salzburgban vonulnak az utcára ijesztő alakok. Mohácson pedig balkáni, sokác népszokásból fakadóan tavasszal jelennek meg a busók, hogy elűzzék a tél szellemeit. A beöltözés, ahogy Luca napján is, gyakran együtt jár az ijesztegetéssel, mások megtréfálásával.
• A Luca-napi szokások között fennmaradt az ugyancsak kelta hagyományhoz hasonló Luca-tök faragása is. Az ijesztőre faragott és lámpással megvilágított tökök is a rossz szellemek elűzésére szolgáltak.

A regös énekekben, népköltésekben ma is olvashatók a régi szertartások emlékei. Nagy László népi elemekből táplálkozó Csodafiú szarvas című versében így jelenik meg az ünnep:

Deresen, havasan
eljön a karácsony,
csodafiú-szarvas
föláll az oltáron,
szép agancsa gyúlva gyullad:
gyertya tizenhárom,
gyertya tizenhárom.


A fenti képen Luca-napi ünnepély látható Svédországban, az alsó képen pedig Ausztriában.

Bogár Erika

Felhasznált irodalom: Tarr Dániel: Vallásfilozófia – Luca Napja: Fényhozók és Boszorkányok, www.tarrdaniel.com

A képek a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a képek készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép; 3. kép; 4. kép.

2020.12.13