383

December 12. ‒ Luxemburgi Zsigmond megalapítja a Sárkányrendet (1408)

Ezen a napon történt – Bogár Erika írása

sarkany-lovagrend-himzett-jelvenye

1408. december 12-én alapította meg Luxemburgi Zsigmond magyar király a Sárkány Lovagrendet (tulajdonképpen Sárkány Társaság, latinul Societas Draconistrarum) valószínűleg második feleségével, Cillei Borbálával kötött házassága alkalmával uralkodói tekintélye érdekében, hogy szövetkezzék leghatalmasabb alattvalóival.

Az első lovagrendek, mint a johannita és a templomos, a Szentföldért vívott háborúk idején alakultak. A szerzetesi fogadalmat tett lovagok feladata a Szentföldre induló zarándokok és a már elfoglalt területek védelme, illetve a betegápolás volt. A templomosoknak – ellentétben a johannitákkal – nem volt lehetőségük egy szigetre visszavonulni, így egyre növekvő hatalmuk és gazdagságuk miatt szembekerültek a Francia Királysággal. Ez a lovagok üldözéséhez és perbe fogásához, végül a rend feloszlatásához vezetett. Ennek ellenére az európai uralkodók támogatták az igaz hit védelmében harcolókat, és később maguk is alapítottak lovagi társaságokat.

Az első uralkodói lovagrendet, a Szent György Társaságot 1326-ban Károly Róbert magyar király alapította. A rend lovagjainak legfontosabb feladata az uralkodó védelme és az eretnekek elleni küzdelem volt. Luxemburgi Zsigmond trónra kerülése idején, 1387-ben német, olasz, magyar nemesek és érdekcsoportok álltak szemben egymással. A király ekkor még nem beszélt magyarul. Döntései az őt támogató báróktól függtek, melynek fejében kénytelen volt földjeit elidegeníteni, így csökkentek ebből származó jövedelmei. A bányászatból eredő haszon azonban továbbra is a rendelkezésére állt, köszönhetően a nemesérc-monopóliumnak.

1403-ban, elsősorban a tanult köznemesek és a polgárság soraiból támogatókat szerezve a királynak sikerült megszilárdítania hatalmát. A kezdeti nehézségek után valódi lovagkirályként uralkodott. Ekkor kezdtek terjedni hazánkban a humanista és reneszánsz eszmék. Művészek, tudósok érkeztek az országba, Budán hatalmas építkezések kezdődtek, Várad is fejlődésnek indult. Elkészült a Képes Krónika és a Kolozsvári testvéreknek köszönhetően Szent László király lovasszobra. Ebből az időből származik a Győrben őrzött Szent László herma is.

Az 1408. december 12-én alapított Sárkány Lovagrend (a felső képen a rend hímzett jelvénye) lehetővé tette, hogy az uralkodó magához kösse a bárókat, emellett az országot egyre jobban fenyegető török támadások ellen és a hit védelmére is eszköz volt a kezében. A Szent György Társaság mintájára létrehozott rend alapításakor huszonnégy tagot számlált, a királlyal és feleségével, Cillei Borbálával együtt. A Sárkányrend alapító tagjai között találjuk Stiborici Stibor vajdát, Garai Miklós horvát-szlavón bánt, a királyság nádorát és Ozorai Pipót (eredeti nevén Filippo di Stephano Scolarit) is. A kiválóan számoló kereskedősegédből lett törökverő hadvezér élete végéig Luxemburgi Zsigmond bizalmasa maradt. Neki köszönhető az al-dunai magyar határ végvárrendszerének kiépítése, és az ő szolgálatában kezdte a katonáskodást Hunyadi János. Székesfehérváron, a király jelenlétében helyezték örök nyugalomra.

luxemburgi-zsigmond-cillei-borbala-nyirbator

Luxemburgi Zsigmond király és Borbála királyné, köztük a Sárkányrend (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Nyírbátor, Várostörténeti sétány)

A Sárkányrend alapszabályában a király önmagát is kötelezte, hogy tagjai ellen csak a rendtagok határozata alapján hozhat ítéletet, valamint gondoskodik az özvegyekről és az árvákról. A rend tagjai a rendjelvényt a bal oldalon hordták, a két vállnál rögzített, fonott zsinórra fűzve. A sárkány a Szent György által legyőzött sárkányra és az általa megtestesített gonosz elleni harcra utalt. A rendjelvény alakjának alapítólevél szerinti ábrázolása: „Amint farkát nyaka köré tekeri, és háta közepén hosszában feje és orra elejétől farka végéig fel van hasítva, s a vére vesztése miatt fehér és vértelen hasíték belső széle mentén hosszában elhelyezett vörös keresztet visel, hasonlót ahhoz, amilyen vörös keresztet fehér mezőben magának a dicső György vértanúnak zászlaja alatt vitézkedők szoktak viselni.

A rend tagjainak létszáma az évek során egyre nőtt, Zsigmond mind több külföldi uralkodót hívott meg, és diplomáciai érzékét kihasználva sokszor békítőként lépett fel közöttük. Az itáliai, stájer, osztrák főurak mellett aragón nemeseket, V. Henrik angol és Erik dán királyt is befogadta a rend. A havasalföldi Vlad Tepes – akit „Dracula grófként” is ismerünk – szintén az „ős sárkány követői” közé tartozott.

A Sárkányrend a király 1437-ben bekövetkezett halálával nem szűnt meg, de hanyatlásnak indult, és a 15. század végére átalakult a mindenkori uralkodótól függetlenedő főnemesi társasággá.

Bogár Erika

Felhasznált irodalom:
Bökös Borbála: A sárkánygyík ébredése : A Sárkányos Rend : első könyv, Gold Book Kiadó, 2015.
A sárkány lovagjai Múlt-kor Történelmi Magazin 2008. december 12.
Bertényi Iván: A tizennegyedik század története, Magyar századok, Pannonica Kiadó, 2000.
Draskóczy István: A tizenötödik század története, Magyar századok, Pannonica Kiadó, 2000.
Berzeviczy Edmund: Adalék a Sárkányrend ismertetéséhez, Turul (A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönye) 1893/2. Arcanum
wikipedia.hu

A képek a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a képek készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép.

2020.12.12