329

A pénz nem boldogít! Vagy mégis!?

Hát ez csúcs! 8. rész – Berente Erika írása

sved-10-dalaros-penz

A közmondások valóságtartalma megkérdőjelezhetetlen, mégis azt gondolom, hogy minden éremgyűjtő örömtáncot lejtene, ha a kollekciójába bekerülne egy darab 1644-ből származó svéd 10 daláros (talléros)! Ez a pénzfajta ugyanis a világ legnagyobb vert fémpénze. A fotó egy ilyen muzeális darabot ábrázol. Miért és hogyan született ez a gigantikus pénzérme?

Kevéssé ismert talán, hogy Svédország egyik legnagyobb természeti erőforrása a középkorban a réz volt, és egy ideig a svédek, egészen pontosan a faluni bánya adta a világpiac réztermelésének több mint felét. A réz pénzkibocsátásra való felhasználása II. Gustav Adolf (1611-1632) uralkodása alatt kezdődött. Ez az anyag azonban jóval kevésbé volt értékes, mint az ezüst, és mivel az érmék fémtömegének meg kellett felelnie a pénzérme (ezüstben megadott) névértékének, a rézpénzek nagyon nagyok lettek.

svedorszag-krisztina-kiralynoA fenti képen látható pénzdarab tekintélyes méretű: nagysága 625 x 333 mm, súlya pedig 19,7 kilogramm. A fémtábla előlapján négy sarokbélyegző látható, melyeken az akkori uralkodó, Krisztina királynő (a képen) névjegye és a kibocsátás éve szerepel. A középső bélyegző a címletet (10 dalár) ábrázolja. A pénz hátulsó oldala üres, csak a veréshez használt kalapács ütésének nyomai törik meg a felület simaságát. Az érme szélei egyenetlenek. Bár az adott korban ollóval szokták körbevágni a pénzeket, a fémlap vastagsága ezt valószínűleg nem tette lehetővé. A Krisztina királynő által kiadott fizetőeszköz 1776-ig, a svéd pénzreformig volt forgalomban. Egyetlen ilyen érmével akkoriban egy tehenet is meg lehetett vásárolni.

A pénzkibocsátás megújításának gazdaságpolitikai okai mellett nyomós gyakorlati indítékai is voltak. A svéd pénzérmék túl nagyok és nehezek voltak. A korabeli ábrázolásokon hátukon pénzeszsákot cipelő, vagy pénzlemezekkel megrakott szánkót vonszoló embereket látni. Az óriáspénzek gyakorlata gátolta a kereskedelmet, és a közbiztonság szempontjából sem volt előnyös. Svédországban ismeretes egy adoma, amely arról szól, hogy egy adószedő levelet írt Krisztina királynőnek, amelyben kijelentette, hogy már nem tudja behajtani az adót a lakosságtól – egyszerűen nincs megfelelő közlekedési eszköze, amellyel a nehéz pénzeket szállíthatná.

Ez a kellemetlenség közrejátszhatott Európa első bankjegyeinek létrehozásában. Az 1660-as években bankot alapítottak, ahol pénztáblákat lehetett elhelyezni papír „igazolásokért” cserébe. Ez a „papírpénz” olyan eszköz volt, amelyet a kereskedelemben ki lehetett cserélni, és a bankban rézben visszafizették a papíron szereplő értéket a szelvény bemutatójának. E folyamat eredményeképpen jött létre a világ első központi bankja, a Sveriges Riksbank (a Svéd Nemzeti Bank).

Berente Erika

Felhasznált irodalom:
Garami Erika: Pénztörténet. Budapest: Tas-11 Kft., 2007.
Káplár László: Pénz, érme, érem. Bevezetés a numizmatikába. (A tudás könyvtára). Budapest : Fiesta : Saxum K. 1998.
Mackay, James: Érmék és éremgyűjtés: a legteljesebb képes enciklopédia : kézikönyv a világ legcsodálatosabb érméihez, és professzionális útmutató egy látványos éremgyűjtemény felépítéséhez. Budapest : Kossuth, 2008.
swedishcoppers.com
riksbank.se

A képek a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a képek készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép.

A cikksorozat korábbi részei:
1. rész: Akinek füstöl a keze alatt a billentyű
2. rész: Mini várak között
3. rész: Közép-Európa leghatalmasabb erődítménye
4. rész: Bolhányi művészet, mákszemnyi nagyságok
5. rész: A világ legnagyobb hangszere, a Nagy Stalacpipe orgona
6. rész: Óriásmozaik Rubik-kockából
7. rész: Salvator Mundi – Minden idők legdrágább festménye

2020.12.11