77

Gemma Augustea

Remekművek világszerte 18. rész – Ősze Mária írása

gemma-augustea

A bécsi Kunsthistorisches Museum Antik gyűjteményének egyik legjelentősebb kincse a Kr. u. 9-12. között készített Gemma Augustea nevet viselő kámea. A Római Birodalom területén ugyanis nagy népszerűségnek örvendtek a gemmák, azaz az „alakos díszítésű metszett drágakövek vagy féldrágakövek”. Két típusuk létezett: a kámeák, amelyeken „az ábrázolásokat domború reliefként faragták ki”, és a gemmák, amelyeken bemélyítve szerepeltek a figurák.

Ezeket azonban csak az uralkodó család tagjai és előkelő tisztségviselők engedhették meg maguknak. Ráadásul olyan mitológiai és egyéb, például az istenek akaratából való uralkodásra történő utalásokat, képes beszédbe átültetett allegóriákat tartalmaztak, melyeket az átlagemberek nem érthettek meg. Egyben a császármítoszt is szolgálták, sőt a különböző tisztségviselők is készíttettek ilyeneket, hogy általa is „bizonyítsák a császári házhoz való hűségüket”.

A Gemma Augustea, amely minden bizonnyal Augustus családjának a tulajdonában volt, 19 cm magas és 23 cm széles, és a kétrétegű szardonix nevezetű féldrágakő világos rétegéből metszették ki alakjait. Pontosan nem tudjuk, ki készítette, de nagy valószínűséggel az udvar görög származású vésnöke, Dioszkuridész alkotása. „Témája Augustus katonai győzelmekkel kivívott uralma”, kis képeiben „sűrűsödik az augustusi Róma egész ideológiája”.

A két részre osztott kámea felső részén maga a princeps, azaz Augustus ül a trónon, ráadásul a legfőbb római istenség, Jupiter jelmezében és pózában. Kezeiben jogart és az augurok pálcáját tartja. Jobbján a sisakot viselő Róma istennő foglal helyet. Kettejük között Róma első emberének szerencsecsillagképe (Bak = capricornus) látható, ez egyben egy „asztrális embléma, amely az emberiség megmentőjének eleve elrendeltségére utal”. Lábainál Jupiter attribútuma és szent madara, egy sasmadár van, amely egyben az uralkodói hatalom szimbóluma is. A trónszék mögött Tellus, a Föld istennője látható két kisfiúval, valamint Oceanus (Okeianosz) a tengerek istene, Augustus feje fölé pedig Oikumené, a benépesült Föld képviselője tart tölgykoszorút „az embereknek a polgárháború zűrzavarából történő kimentéséért”. Augustusszal szemben „Victoria, a győzelem istennője által hajtott kétfogatú kocsiból Tiberius száll ki”, aki a princeps mostohafia és egyben kijelölt utóda volt. Tiberius és Róma istennő között pedig Germanicus, a trón második számú várományosa látható. A kámea alsó részén katonák és két ruhátlan hős van, akik a zsákmányolt fegyverekből épp győzelmi emlékművet állítanak, előttük pedig egy foglyul ejtett, barbárnak kinéző házaspár ül. A másik oldalon egy nőalak kezében két lándzsával, valamint egy kalapos férfi „kegyelemért esdeklő barbárokat húznak a hajuknál fogva”. A feltételezés szerint a két alak Diana és Mercurius istenek lehetnek. Tiberius hadjáratai során leigázta a pannon-dalmata népeket, talán épp ezt örökítették meg ezen a kámeán.

II. Rudolf császár korának egyik legnagyobb műgyűjtőjeként szerezte meg prágai kincstára számára a Gemma Augustea-t. Utóda, II. Mátyás pedig a kincstár egy részét az 1610-es években Bécsbe költöztette, ekkor került a kámea is a császári fővárosba.

Ősze Mária

Felhasznált irodalom: Michael Siebler: Római művészet; Castiglione László: Római művészet; A művészet képes története; Állatszimbólumtár, szerk. Vígh Éva; khm.at; muzeumcafe.hu

A kép a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével ezen a linken található.

A cikksorozat korábbi részei:
1. rész: Mozaik a Villa Hadrianából
2. rész: Cellini: Sótartó
3. rész: Caravaggio: Medúza-fő
4. rész: Leonardo da Vinci: Hölgy hermelinnel
5. rész: Pierre Puget: A krotóni Milón halála
6. rész: Henri Rousseau: Az álom
7. rész: Ihachi sárkánya
8. rész: Nagy Károly talizmánja
9. rész: A Teknősbékák kútja (Fontana delle Tartarughe)
10. rész: Pablo Picasso: Guernica
11. rész: Benczúr Gyula: Budavár visszavétele
12. rész: Piero della Francesca: Szent Antal szárnyasoltár
13. rész: Alfons Mucha: Gismonda
14. rész: Emile Gallé: Váza írisszel
15. rész: Tádzs Mahal
16. rész: Edgar Degas: Balett – A csillag
17. rész: Bernini: A folyók kútja

2020.11.21