A Drugethek, mint arról már olvashattak, Nápolyból követték Károly Róbertet Magyarországra, hogy aztán pont itt, Ung vármegyében vitézkedjenek a kiskirályok, Aba Amádé fiai és a hozzájuk csatlakozók ellen. Magára az adományozásra az 1317-es dátumot szokták emlegetni, és kisebb megszakításokkal egészen a kuruc időkig, Thököly Imre felkeléséig a Drugeth család homonnai ága tette meg birtokközpontnak az 1449-ben már a források által leírt várkastélyt. Amely minden bizonnyal nem nélkülözte a Nápolyban megszokott kényelmet, de a Laborc folyó partjára épült, emiatt vizesárokkal is körülvett épület azért képes lehetett egy-egy kisebb ostrom kiállására is. Ez változott meg a 15. század végére, amikor is a várostromoknál a hajítógépek, alagútásások, ostromlétrák helyett egyre nagyobb szerepet kaptak az ágyúk.

A vártér Homonnán (Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum CC BY-NC-ND)

Még az is lehet, hogy Mátyás serege is vitt magával egyet-kettőt mutatóba, mikor felvonult, hogy Homonnából kikergesse a huszitákat, akik más felvidéki várhoz hasonlóan ide is bevették magukat. Aztán Mátyás lesz az is, aki miután újra birtokba helyezte a Drugetheket, városi kiváltságokat ad a vár tövébe húzódó településnek. Aztán a történelemben legközelebb 1527-ben kap fontos szerepet a hely, mikor is a vesztes tokaji csata után Szapolyai János nyalogatja itt a sebeit. És jön a török, vele párhuzamosan pedig a reformáció, és errefelé jó talajra hullanak magjai. A Drugethek is az új hitet követik, és inkább Erdély felé orientálódnak. Szapolyai mellé állnak, aztán az 1600-as évek elején katolizálnak, ezért is robbantgatja fel I. Rákóczi György a váraikat. Homonna alatt Drugeth György nagy csatát vív a harcos protestáns fejedelemmel, amikor a várkastély is megsérül, 1641-ig tart az újjáépítése. Summa summárum, a család utolsó férfi tagja Drugeth II. Zsigmond volt, aki kezdetben Thököly Imrével barátkozott, aztán mégis a király mellé állt, ezért Thököly 1684-ben teketória nélkül lefejeztette.

Thököly Imre tett pontot a homonnai Drugethek történetére (Váci Egyházmegyei Gyűjtemény CC BY-NC-ND)

A Nápolyból jött família tehát eme lefejezéssel kihalt, I. Lipót pedig a Zichyeknek és az Althan családnak adja a birtokokat, majd jönnek a sorban a Csákyak és a Wandermathok. A Csákyaktól pedig az Andrássyak szerzik meg Homonnát és a birtokok egy részét. A mai, a régi várra azért némileg emlékeztető kastély a 18. század derekán barokk stílusban lett átépítve, a külső falat és bástyáit 1787-ben bontották le, jelenleg múzeum működik benne. Zárszóként Borovszky Samu leírásából idézünk: „A homonnai kastély a sok stilszerűtlen átalakítás és toldozás daczára ma is impozáns, nagyarányú épület. Alsó falai s különösen egyes alapzati részei, árpádkori építkezésre vallanak és hajdani várjellegét is igazolják. A kastély majdnem szabályos négyszög, nagy udvarral s hatalmas arányú torony alatt fekvő portáléval, melyhez a hajdani vár-árkon át híd vezet, melyet jobbról-balról egy-egy erős pilléren álló kőoroszlán őriz. Belső helyiségei tágasak és kényelmesek és sok értékes műtárgyat tartalmaznak. Legérdekesebbek a következő helyiségei: a belül emeletes, nagy könyvtárterem, gazdag könyvtárával, mely kb. 8000 kötetet tartalmaz és számos értékes régi bútort. Itt vannak a Homonnai Drugeth család irományai is. A hosszú, tágas fegyver-folyosó, melynek falait nagyértékű, régi fegyverek, vértezetek és becses tapisszériák borítják.”

Címlapkép: A kastély jelen állapotában (Wikipédia CC BY-SA)

Pálffy Lajos
Forrás: forumhungaricum.hu