161

Viktor Suvorov: A jégtörő

Horváth Gábor könyvkritikája

viktor-suvorov-a-jegtoro

Viktor Suvorovnak ez a könyve megjelenésekor akkora port vert fel, hogy minden orosznak gázálarcot kellett öltenie, hiszen nem kevesebbet állít A jégtörőben, mint hogy a II. világháborút nem Adolf Hitler, hanem Sztálin „kezdte”, és a német kancellár csupán annak eszköze volt. Így Hitler volt az a jégtörő, amely segített a Szovjetuniónak ellenőrzése alá vonni Kelet-Európát.

Suvorov szerint ha nem támadja meg Hitler a Szovjetuniót 1941. június 22-én, akkor valószínűleg nem csupán Németországig terjeszti ki hatalmát az orosz diktátor, hanem talán egész Nyugat-Európára is, hiszen Sztálin hadserege már ugrásra kész állapotban volt ekkor. Suvorov szerint minden jel arra mutat, hogy a Vörös Hadsereg 1941. július 6-án megtámadta volna Németországot, ám ennek a műveletnek a bizonyítékait Sztálin és utódai azóta módszeresen eltüntették, hogy minden felelősséget áttoljanak a nácikra. Idejük éppenséggel volt rá…

Viktor Suvorov maga is a hírszerzésnél dolgozott a szovjet időkben, így kellő tapasztalata van az események átlátására, nem a levegőbe lövöldöz. Olvasottsága igen nagy, mintegy 140 forrást idéz fel állítása mellett, és ezek volt szovjet parancsnokok többségében, akiknek emlékirataiban – szerinte, de szerintem is – rengeteg elszólást, leírást talált bizonyítékként.

Csak néhány gondolat, miért is jutott arra a következtetésre, hogy Sztálin nem védekezni, hanem támadni készült:
    • A szovjet csapatok már felfejlődőben voltak a határra a német támadás előtt, minden szovjet parancsnok állítása szerint. Mivel magyarázható ez, ha Sztálint meglepte a német támadás?
    • Ráadásul mindez több mint 170 hadosztály, és még több volt úton nyugatra! Miért?
    • Ha netán német támadás elhárítására készültek volna, miért légideszant hadosztályokat szerveznek?
    • A szovjet harckocsikat (BT-k) autópályán való bevetésre tervezték. Hol van autópálya akkor a Szovjetunióban? Csak egy akkori szomszédjának területén van ilyen!
    • A kommunisták a kezdetek óta offenzíváról beszéltek.
    • Miért vágták el a szovjet katonák a védelmi pontokon a szögesdrótokat 1941. június elején, ha védekezni készültek? Miért távolították el az aknamezőket?
    • Miért vitték repülőgépek százait közvetlen a határra?
    • Miért nem voltak védelmi terveik?
    • Miért a román határ felé (azaz a német olajforrások felé) csoportosultak a legerősebb orosz seregtestek?
    • Miért beszél támadásról 1941 májusában a katonák előtt Sztálin?
És lehetne még sorolni! Suvorov könyve nagyon elgondolkodtató, egyre több kutató fogadja el állításait. 

Nem ő egyébként az egyetlen, aki szovjet támadást valószínűsít 1941 júliusára. Hogy csak egy magyar kutatót mondjak, Kun Miklós ugyanezen álláspontot fejti ki műveiben, dokumentumfilmjeiben, oral history adatokat hozva fel ennek igazolására. Ő olyan dolgokat hozott fel érvként emlékeim szerint, mint hogy:
    • A szovjet csapatoknak Németországról osztottak térképeket közvetlenül a Barbarossa hadművelet kezdete előtt.
    • A repülőgépek fürtökben álltak hangárok nélkül a szovjet reptereken, ami jelzi, hogy bevetésre készültek, hiszen télen nem állhattak ott.
És így tovább.

Mindenesetre azt kell mondanunk, hogy noha Suvorovnak alighanem igaza van, és Sztálin támadásra készült, de ennek egyértelmű bizonyítékai (parancsok, tervek) jelenleg nincsenek meg, és könnyen lehet, hogy soha nem is lesznek. Egyértelműen kijelenteni tehát nem lehet, de valószínűleg igaza van. Talán egyszer, ha minden titkosított irat kutatható lesz, és addig nem semmisülnek / semmisítik meg, eldőlhet a kérdés. Olyan ez, mint a kettős honfoglalás elmélete. Sok mindent megmagyaráz, de hiányzik még az utolsó darab a puzzle-ből, és pont az a darab, amely alapján eldönthetnénk, mit is ábrázol a kép.

A könyv kiváló, a kiadás viszont kevésbé az. Eleve nem túl esztétikus és csak fűzött, de a fordítással több probléma van. Egy-két helyen félrefordítást tapasztaltam, például a 266. oldalon: „Sztálin átlátott Hitler szándékain, és ez az oka annak, hogy miért is ért véget a II. világháború Sztálin számára nem várt módon: csak fél Európát és egy picinyke Ázsiát kapott meg.” Teljesen nyilvánvaló (és ellenőriztem az angol fordításban is), hogy így lenne helyes: „Hitler átlátott Sztálin szándékain...”. Egy másik esetben keveri a fordító a hadtestet a hadosztállyal. De volt sokkal súlyosabb – és magyar embernek majdhogynem megbocsáthatatlan – hiba is, ugyanis a fordító Szentpétervár katonai kikötőjét, Kronstadtot folyamatosan Brassónak (!) fordította, amelynek német neve valóban Kronstadt, de hát azért azt illene tudni, hogy Brassónál nincs se orosz flotta, se Balti-tenger...

Összefoglalva: minden II. világháború után érdeklődőnek alapmű A jégtörő, gondolkodásra serkent és arra, hogy ne fogadjunk el automatice mindent, amit a fejünkbe sulykoltak.

Horváth Gábor

Az írás az Egy könyvtáros viszontagságai a XXI. század hajnalán blogjáról származik.

2020.10.29