Ma már nem titok, hogy 1989-ig a cenzúra minden olyan alkotást ellehetetlenített, amely közvetlenül az 1956-os forradalommal kívánt foglalkozni. A magyar rendezők éppen ezért csak finoman „súrolták” a témát, és általában inkább csak a következményekkel vagy az egyénre gyakorolt hatásával foglalkoztak. A rendszerváltás után megnyílt az út ennek az időszaknak a sokoldalú feldolgozására, de a nagy áttörés pár dokumentumfilmet és az ötvenéves évfordulóra állami támogatással megjelent filmeket leszámítva nem következett be. A 2010-es években aztán mintha mégis megélénkült volna a kedv a téma iránt.

Olyan filmeket ajánlok most a figyelmükbe, amelyek az elmúlt két évtizedben születtek, és erről az időszakról meglehetősen nyíltan, érzékletesen, valamint színvonalasan mesélnek.

Mansfeld (2006)

Szilágyi Andor filmje az egyik legjobban sikerült alkotás a forradalom 50. évfordulójára, amely a fiatal mártír, Mansfeld Péter alakjára koncentrálva idézi fel a vészterhes időszakot. A vasesztergályos szakmunkástanuló valóban a „pesti srácok” egyike volt, akiről elég keveset tudunk. Egy biztos, a forradalmat eltipró rezsim arra használta fel őt, hogy a maga igazát bizonyítsa: a forradalom köztörvényes bűnözők lázadása volt. Mansfeld – Fancsikai Péter remek alakításában – a megtorlások legfiatalabb áldozatává vált. A tizenhét éves fiú kamaszos hévvel a felkelés újraélesztéséről és bebörtönzött sógora kiszabadításáról ábrándozik, miközben a barátaival elkövetett gyerekes csínyeik, kamaszos balhéik közé apró köztörvényes bűnök keverednek. Egy ilyen miatt buknak le, sorsuk megpecsételődik. Társai megmentésére Mansfeld minden felelősséget magára vállal, így válik áldozattá. A kompozíció kevésbé feszes, a hangsúly a belső lelki folyamatokon nyugszik, de éppen ettől lesz nagyon drámai az alkotás, amelyből emlékezetes színészi alakításokat őrizhetünk meg.

Kolorádó Kid (2010)

Vágvölgyi B. András filmjét sokan a kétezres évek talán legjobb ötvenhatos filmjének tartják, amit Eörsi István börtönélményeire és az Eörsi László által felkutatott jelentésekre alapozva írt és rendezett. A főszereplő Kreutzer Béla (Nagy Zsolt) egy srác, aki kedveli a szerencsejátékot, jelentős nyereményhez jut a „lovin”, bandázik, szórakozik. A balhét kereső srácnak esze ágában sincs belekeveredni a forradalomba, de beköpik és többször elárulják a barátai. Az előzetesben szembesül azzal, hogy nem stiklijei miatt, hanem politikai okból került oda. A börtönben „az ő kívülálló, majd egyre inkább a lendület által bennfentessé váló szemszöge lett a fő. Kreutzer Bélát ugyanis – mint a legtöbb cselekedet esetén – itt is a lendület vitte előre. A film utolsó, börtönből szabaduló, bosszútól terhes jelenetében is. A Kolorádó Kid Kreutzer Béla, az ‘56 és a háború után Amerikába emigrált ambivalens hősének meséje valós történeten alapul.” A pozitív értékelések szerint látványos, jól megírt szerepek remek korrajzzal, jó zenével. „Egy szelet Amerika a koszos, poros szürke, pattanásig fesz Budapesten.”

A vizsga (2011)

Bergendy Péter rendező második játékfilmje ez, amely az ʼ56-os forradalom utóéletének „másik” oldalát, az ügynöksorsot mutatja be. Nem a megszokott eszközökkel él, nem a nyomasztó magyar keserűséget adagolja, vagy monumentális hőskölteményt kapunk, hanem egy hollywoodi thriller receptjét alapul véve lep meg bennünket. Érdekes, hogy Nagy Zsolt itt éppen az ellenoldal figuráját játssza, ügyesen formálva a kommunista hatalom őrzőinek SZT-tisztjét úgy, hogy kétértelműsége a szemünk előtt lesz nyilvánvaló. Az átverések és árulások filmje ez. A főhőst, Jung Andrást (Nagy Zsolt) 1957 karácsonyán idézi be az állambiztonsági hivatal azzal a szándékkal, hogy egy titkos vizsgán teszteljék ügynökeik lojalitását. A próba során olyan helyzetet teremtenek számára, amelyben döntést kell hoznia: érzelmeire hallgat vagy a szervezethez marad hűséges. Az általa őrzött ügynöklistának lába kél. Ráadásul titkolt szerelméről, Éváról is kiderül, hogy ÁVÓ-sokat ölt a Corvin közben. Vajon ki kiben bízhat? A rendező a történelmi hűséget kicsit háttérbe helyezi a dramaturgia mögé, számára inkább az ügynöklét kettőssége a fontos, ettől válik rendkívül feszültté ez a történet, amelynek forgatókönyvét Köbli Norbert írta (Made in Hungária, S.O.S. szerelem, Szabadság – Különjárat, Félvilág).

A berni követ (2014)

A berni követ forgatókönyvét is Köbli Norbert jegyzi. Egy megtörtént túszdrámát dolgoz fel, fikciós elemekkel szövi át. 1958 augusztusában, Nagy Imréék kivégzése után két hónappal járunk, amikor két fiatal magyar emigráns, Tibor és Ádám (Szabó Kimmel Tamás, Kádas József) betörnek a berni magyar nagykövetségre. Arra próbálják kényszeríteni Koroknai Mihály nagykövetet (Kulka János), hogy adja át nekik a követségi üzenetek titkosításához használt kódkönyvet, hogy azt beolvashassák élő adásban a Szabad Európa Rádióban, illetve a nemzetközi sajtó figyelmét a magyarországi eseményekre irányíthassák. Miközben az épületen kívül ÁVH-sok és svájci rendőrök várják, mi lesz a megkötözött követ sorsa, a túszdráma csúcsaként élő rádióbeszélgetésben hangzik el a követ véleménye az ʼ56-os eseményekről. Érdekes, kevésbé kutatott témát boncolgató, izgalmas filmet láthatunk, amely pontos képet ad a korszak kaotikus bizonytalanságáról.

A néma forradalom (2018)

Lars Kraume rendező filmje az eddigiektől távolabbról tekint a magyar eseményekre. Egy új nemzedék kibontakozásának tanúi lehetünk. Az igaz történet egy keletnémet, érettségi előtt álló osztályról szól, akik szembesülnek azzal, hogy a beléjük vert propagandával szemben létezik egy másik, valódibb világ. 1956 októberében néhány diák illegális rádióadások révén a budapesti eseményekről szóló független tudósításokkal találkozik. A „lavina” elindul, s amikor az éterben tévesen elhangzik, hogy Puskás is áldozatul esett a szovjet intervenciónak, a srácok elhatározzák, hogy egy perces néma csönddel adóznak a magyar mártíroknak. Ki gondolná, hogy ebből baj lehet? Ők biztosan nem, és nem is nagyon értik, hogy mi rosszat tettek. A botrány egyre magasabb körökbe gyűrűzik, egészen a miniszterig. A rendező korrekten és több oldalról mutatja a történéseket, ami miatt nagyon hiteles, ugyanakkor a történet lebilincselő, az ʼ56-hoz kapcsolódó filmek sorában pedig nagyon is új nézőpontú alkotást láthatunk.

Aki kedvet kapott, hogy jobban elmélyedjen a korszakot megidéző alkotásokban, vagy esetleg a fentiek között nem talált kedvére valót, válogathat még a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Médiatárának kínálatából.

SzaSzi

Források: hvg.hu, feol.hu, filmtekercs.hu, filmtett.ro