Ivadék képregények magyarul


spawn-az-ivadek-kepregeny

A kétezres évek elején, amikor az amerikai képregény modern korának első igazán nagy sikerű időszakát élte (a geekszférában nevezik ezt sötét kornak is, hiszen a comics ipar ennek a felfutásnak a végén állt bele a földbe), a nagykiadók pár fenegyereke gondolt egyet, és saját kiadót alapított, Image néven. Az alapítók főként rajzolók voltak, és azzal a szándékkal hozták létre a kiadót, hogy a történetek helyett a rajzokra helyezzék a hangsúlyt.

A korszak egyik fő jellemzője, hogy hatalmas paneleken, nagyon részletes rajzokat toltak az olvasók képébe, többnyire alulöltözött csajokról vagy szuperizmos hősökről, amitől ők jó esetben elaléltak, rossz esetben egy idő után elunták és továbbléptek. Többek között az a bizonyos földbeállás ennek is volt köszönhető, de a korszaknak szerencsére voltak pozitív hozadékai. Például, hogy olyan rajzolók is teret kaptak, akik azóta mértéktartásukkal és alázatukkal maradandót alkottak (például Greg Capullo), vagy hogy maga az Image kiadó egy későbbi struktúraváltással az egyedi képregények gyűjtőhelye lett, sőt manapság az amerikai piacon tőlük lehet várni a legegyedibb alkotásokat, ahol amúgy most már a történetek éppen olyan fontosak, mint a rajzok. Aztán a „sötét kor” és az Image kitermelt néhány emlékezetes képregényalakot is. Ezek közül az egyik a magyarul Ivadéknak nevezett, de leginkább Spawn néven ismert karakter, akit Todd McFarlane-nek köszönhetünk.

Spawn kissé kilógott az akkori trendből, bár a nagy panelek, az eltúlzott, már-már karikatúraszerű gesztusok az ő füzeteiben is jellemzőek voltak, mégis a horror elemek, a nagyon sötét hangulat miatt viszonylag hamar masszív rajongóbázis alakult ki körülötte. Spawn korábban Al Simmons néven bérgyilkosként dolgozott, majd meghalt, és a pokolban alkut kötött az ördöggel, hogy visszatérhessen az élők közé. Ez persze nem volt olyan egyszerű, és ebből származik a sorozat számtalan bonyodalma, angyalokkal (akik nem is mindig olyan szimpatikusak), pokolból jött gnómokkal vagy fanatikus keresztényekkel. Mivel a sorozat 92 óta fut, ezért ennél milliószor több szereplő megfordult már benne, manapság pedig már nem ritka az önismétlés és az újrafelhasználás.

Magyarországon még a sorozat indulása környékén a Semic kiadott pár füzetet magyarul, de pár éve egy lelkes rajongó, Baumgartner László elkezdte közzétenni az itthon kimaradt részeket, előbb újságárusnál, majd gyűjteményes kötetekben, amiket könyvesboltokban nem lehet kapni, de képregény fesztiválokon vagy online rendelésben igen. Ha valaki szereti kézbe venni a könyveket, mielőtt megveszi, azt a Trillian képregényboltban teheti meg, bár a Covid miatt ott is csak mérsékelten lehet matatni, de szerintem felesleges aggódni a rendelés miatt, minden kiadvány rendkívül igényes és gyönyörű. A pénz, amit elkérnek érte, maximálisan megéri. A gyűjteményes kötetek előbb hat füzetet tartalmaztak, de most már átálltak 12 részre, ami még impozánsabbá teszi a könyveket.

Ahogy szó volt róla, a sztorivonal hullámzó minőségű, de nagyon vészes megingásokról nincs szó, és a Spawn esetén kiválóan működik az a megosztás, hogyha a történet éppen döcögős is, akkor a rajz, az atmoszféra elviszi a hátán az epizódokat. A sorozat jelenleg ott tart, hogy már nemcsak Capullo és McFarlane rajzolja, hanem Angel Medina is, akinek a stílusa hasonló az említettekéhez, bár talán az ő képei a leginkább karikatúraszerűek, amivel nincs baj, mert cserébe végtelenül részletesek és dinamikusak. Aki érdeklődik Spawn iránt, igazából bárhol becsatlakozhat, nagyon nem marad le semmiről. A korábbi kötetek ugyan elérhetők, de figyelni kell rá, hogy a teljes sor csak használtan beszerezhető jelenleg, mert egy-két kötet kifogyott a kiadónál.

Nem említettem még, hogy a kiadó a Spawn mellékszálakat is elkezdte kibocsátani, így kapható náluk az Ivadék Átka antológia, rövidebb történetekkel, megjelent korábban egy Violator kötet is (elvileg ez lesz újra), vagy a (kissé értelmetlennek tűnő) Istenölő, illetve két kötetben a Sam&Twitch is. Ahogy a fő kiadvány, így ezek sem egységesen jók, de mindegyiknek megvan a maga értéke, főleg egy gyűjtő számára.

Aki mégsem akar mindegyikbe beruházni, annak leginkább a Sam&Twitchet ajánlanám, ami egy igazi kuriózum Magyarországon. Nem szuperhős képregény, hanem nagyon fekete krimi, ráadásul annak a Brian Michael Bendisnek a tollából, aki egyfajta szupersztár a képregényiparban, de itt egyáltalán nem a rá amúgy jellemző nagyotmondást használja, hanem a részletes karakterrajzot és a feszült noir hangulatot. Sam és Twitch amúgy a Spawn kötetekben mellékszereplő, ők képviselik a rendőrséget, és természetesen egyikük sem egyszerű eset, valamint azok a nyomozások sem azok, amelyekbe belekeverednek.

Baromi jó dolog, hogy a Spawn kötetek meg tudnak jelenni Magyarországon, főleg ilyen perfekt fordítással és beírással, a jó minőségű papírról és fűzésről nem is beszélve. Aki szereti ezt a képregény-korszakot, a sötétebb történeteket, annak kár lenne kihagyni.

Dankó János
Forrás: langolo.hu

2020.10.21