A cím megidézi az elmegyógyintézet légkörét, ugyanakkor a mindent uralni és ellenőrizni akaró hatalmat is. Mindez értelmezhető a Lackfi-kötet esetében is egyféle hatalmi mechanizmusként, hiszen a fész, azaz a Facebook a felhasználók minden adatát és személyes dolgait őrzi. A művészet autonómiájáról, a művészek és a szólás szabadságáról is szól ez a mű.

Lackfi időutazásra és egy humoros irodalmi-történelmi gyorstalpalóra hívja új kötetének olvasóit. Válaszokat keres, lehetőségeket ajánl. A Bejegyzések a Jézus és tanítványai csoportból című alfejezetből kiderül, hogy miért nem érdemes Júdásnak kölcsönt adni, milyen a BEVEZETÉS A VÍZENJÁRÁSBA 2. nevű kurzus oktatója, mindemellett megtudjuk, hogy miként szólt az Úr Lázárhoz.

Hogyan nézett volna ki egy honfoglalás kori Facebook-bejegyzés? Például így: „Ropjad te is ősmagyar döngölősre! Helyszín: Nyilas Aréna / Az early turul-jegyesek jól jártak, az első előadáson minden hely foglalt! Már a másodikra is csak gyalogosok vannak, ingyenes lóparkolót biztosítunk.” A reformáció korabeli szövegek is felütik a fejüket: „Kedves hívők, kétkedők és hitetlenek! Luther Márton kedvelőinek hivatalos oldalát feltörték, senki se nyissa meg a spam-üzeneteket! Megtettük a hivatalos lépéseket, písz end lav!”

A Bejegyzések a nagy francia forradalom hívei csoportból című fejezetben ilyen és ehhez hasonló szövegeket olvashatunk: „Marie Antoinette meglepett hangulatban van, itt: Királyi Palota.” Vagy egy másik: „Robespierre remekül érzi magát Danton társaságában, itt: Danton kivégzése. Így jár minden mocskos áruló.” Majd a Bejegyzések a márciusi forradalmárok csoportból zárja a történelmi események sorát: „Haynau megbökte Kossuth Lajost. Láncos buzogánnyal.”

A történelmi múlt fontosabb állomásai után egy zanzásított irodalomtörténeti áttekintéssel folytatódik a Facebook-bejegyzések című fejezet. Gondosan válogatott mozzanatok következnek Arany és Petőfi életének fontosabb állomásaiból, szerelmi, iskolai, baráti történeteikből: „Mihály Tompa vígan van Sándor Petőfi társaságában, itt: Pest-Buda Székesfőváros, Váci Street. Pesten karöltve sétálgatván Sándorral. Miss u, Dzsoni Arany.” Majd a Júlia-Kornélia konfliktust követően: „Cári Titkosrendőrség mostantól követi ezt az oldalt: Sándor Petőfi.”

A következő a Családi cset Arany Jánoséktól című alfejezet, melyben ilyen bejegyzéseket olvashatunk: „Kirándulás itt: Nagyszalonta környéke.”, vagy „Jánosné Arany gondterhelt. Jankóm, biztos, hogy ezt a bölcsességes könyvet le kellett fordítanod magyarra? Miért tetted? / Miért, miért? Pénzért. Szerinted a tanári fizuból futja wellneszezésre?”

Egy következő fejezetben egyfajta átiratát olvashatjuk több közismert lírai műnek. Ilyen az Altató, az Anyám tyúkja, a Két karodban vagy a Bóbita című szövegek. „Petőfi befordul a konyhára, de ott beszólnak. Kölcsey Istent faggatja, és eléggé ledöbben a Nagyfőnök válaszán. Pató Pál úr ingatlanspekulációba fog, vagy mégsem. Összejön-e a héjanász a vonaton? József Attila harmadnapja nem eszik, de ezt megírja és eszik. Juhász Gyula nem tudja, milyen volt a szőkeség, amin a hölgy eléggé kiakad.” ‒ olvashatjuk az összefoglalót a kötet hátoldalán.

A legutolsó fejezet a Ketrecharcosok klubja. Itt az irodalmi viták és a nagy költők közül ki bizonyul a legnagyobbnak tematikájú „harcok” kerülnek a fókuszba: „Ketrecharcosok is vannak ám itten. Petőfi nem aranyhal, csatázik Arannyal. Ady versus Kosztolányi, dopping pár kapszulányi. József Attila beleköt Babitsba, zsebben kinyílik a bicska.”

A kötet felszabadító humort áraszt, hatalmas tudásanyag rejtőzik a háta mögött, melynek sűrítése és tálalása igényes és szórakoztató. Fontos tudnivalók, intertextualitások, híres emberek történetei és alkotásainak történetei cikáznak egy-egy virtuális bejegyzésen végig.

Miklós Krisztina
Forrás: olvasoterem.com