197

Győr története Giovanni Nicolò Doglioni 1595-ben megjelent művében

Bagi Zoltán főlevéltáros előadása a győri könyvtárban

bagi-zoltan

Október 6-án a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Kisfaludy Károly Könyvtárának második emeleti rendezvénytermében immár a 14. résszel folytatódott a Levéltári délutánok ismeretterjesztő előadássorozata: ezúttal dr. Bagi Zoltán főlevéltáros Győr története Giovanni Nicolò Doglioni 1595-ben megjelent művében című izgalmas beszámolóját hallgathatták meg az érdeklődők.

Az előadó bevezetésképpen a hadtörténeti írásokról beszélt, példaként a waterlooi csatáról szóló munkákra célzott. Az angol-porosz végső győzelem Napóleon felett sokakat késztetett arra a La Manche csatorna túloldalán, hogy írjanak róla – némi írói vénával bíró (avagy nem bíró) „tollforgatók” fogalmazták meg nézeteiket az ütközetről. A neves angol hadtörténészről, John Keegenről is esett szó. Dr. Bagi Zoltán elöljáróképpen még a posztmodern történetírói irányzatot érintette, amely az úgymond elsődleges forrásokban is kételkedik. Kitért egy „akadémikus” vitára Hermann Róbert és Hanák Péter között az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kapcsán.

A Győr 1594-es török győzelméről szóló könyv azért is érdekes, mert a Velencéből származó, matematikus Giovanni Nicolò Doglioni kívülállóként, egy idegen ország szerzőjeként más perspektívából közelíti meg az eseményeket. (Példaként említhetem, amikor 2019 márciusában Erdal Şalikoğlu török énekmondó volt a Hangraforgó Klub vendége a győri könyvtárban, megtudhattuk tőle, hogy török nyelvre fordította le Gárdonyi Géza Egri csillagok című könyvét, és a számukra ellentétes csatakimenetel egészen más megítélés alá esett részükről, mint részünkről: nekünk egy világraszóló diadalt jelentett, ám ők az 1552-es nyertes háborúk sorában csupán egy kisiklásként „élték meg”.)

Az előadás során tárgyalt mű – melynek különlegesség az adja, hogy kortársakat szólaltatott meg, ennélfogva „hiteles” történelmi kútfőnek is tekinthető – kezdetben bemutatja Győr topográfiai jellemzőit, majd a Káptalandombra épült várra tér ki. Az oszmánok részérő Szinán nagyvezírt és Mehmed pasát említi meg. Szinán nem örvendett túlzott népszerűségnek, konfliktusba került Mehmeddel, ami aztán kenyértöréshez vezetett: leváltatta őt a budai pasa tisztségéről. Az oszmánok segédcsapataiként a tatárok is jelen voltak (vezérük öntelten jelentette ki, hogy lovasai egyenesen „felszállnak” az erődítmény tetejére).

bagi-zoltan

A győri vár főkapitánya akkor Ferdinand Hardegg volt. Mátyás főherceg felmentő seregei a Rába túlsó partján tartózkodtak, az erődítményben lévő védők között pedig számos olasz katonát találhattunk. Itáliából főnemesek, köztük Mediciek is érkeztek, saját költségükön toborzott zsoldosokkal. Többen gazdag katonai tapasztalatokkal rendelkeztek, mivel harcoltak Flandriában. Az olaszok és a németek közötti ellenszenv nyomot hagyott a műben, szerzője a germán katonákat gyávának tartotta, míg a magyar harcosokról dicsérőleg írt, hogy aztán a piedesztálra természetesen saját honfitársait emelje.

Mi vonzotta az itáliai embereket arra, hogy törökellenes harcokba bocsátkozzanak? A félsziget katolikus volt, ott a reformáció nem tudott teret hódítani. Ez idő tájt adták ki Torquato Tasso A megszabadított Jeruzsálem című művét, amely az első keresztes háború időszakába kalauzolja az olvasót. Győr megvédését is egy keresztes háborúnak tartották: miként Jeruzsálemet a szeldzsukok ellenében szabadították fel (átmenetileg), most a török elleni harc jelentette a keresztény világ védelmét. (Néhány évtizeddel vagyunk a tridenti zsinat után, amely a katolicizmus megerősödését hozta.)

Doglioni műve kronológiai rendben taglalja a várostrom menetét. Többször sikerült megakadályozni a török Dunán való átkelését, olvasható a várvédők stratégiája, megtudhatjuk, hogy Mátyás főherceg seregével visszavonult, majd végül a kapituláció körülményeit. A várat elhagyók Magyaróvár felé meneteltek, a vezérkart Mátyás őrizetbe vette, Hardegget pedig kivégezték. Összességében a könyv értékes adalékokkal gazdagítja a történetírást, de néhol azért időrendi következetlenségek lelhetők fel benne.

Csiszár Antal
Fotók: Pozsgai Krisztina

2020.10.08