133

A báróék az öreg vár helyett a kényelmes kastélyt választották


zayugroc-var

Zayugrócot, a vár romjait és a Zay család kastélyát mindenképpen nézzük meg, ha már a Felvidéket járjuk. Már csak amiatt is, mert itt született az erősen magyarok ellen politizáló Ludovit Stur és a prágai tavasz központi figurája, Alexander Dubcek is.

Ugróc amúgy 1258-ban szerepel először az oklevelekben, tehát ez is IV. Béla által szorgalmazott vár lehetett. Amit a mostani városkához közeli, 591 méteres sziklára talán éppen Bas fia Péter épített fel, hogy aztán Csák Mátéhoz, halála után pedig Károly Róbert birtokába kerüljön. És úgy tűnik, királyi vár is maradt egészen Zsigmond uralkodásáig, aki pedig kinek másnak, mint az ő jó Stibor vajdájának adta ezt az erősséget is. A vár alatti városka a 15. században már vásártartási joggal bíró mezőváros, híres a szőlőskertjeiről és gyümölcsöseiről, no meg kézműiparáról. Aztán az ipari forradalom után alapítanak itt a katonaság részére termelő posztógyárat, később papírmalmot is, majd üveghutákat és olyan faüzemet, ami ellátta kaptafákkal egész Magyarországot. De ekkor már a 19. század végén járunk, a vár története már rég elszakadt erre az időre a városkáétól.

katona-imre-poharak-kupak-serlegek

Egy Ugrócon készült pohár is le van írva Katona könyvében (Együd Árpád Kulturális Központ © Minden jog fenntartva)

A várba, no és a városba I. Ferdinánd adománya révén érkezik meg a horvát eredetű Zay család, jelesül Zay Ferenc, aki Szolnok várát felépítette, a török által emelt Kalocsát pedig elfoglalta és lerontatta. Vitézségéért, diplomáciai szolgálataiért (Verancsics Antallal, a jövendő esztergomi érsekkel megjárta Isztambult, tető alá hozva a drinápolyi békét) bárói rangot és ezt a birokot kapta a királytól, és bírta is a família a vidéket egészen 1945-ig. A vár falait mindenesetre alaposan megerősítették, tornyokat is emeltek a szükséges helyeken, de aztán a török mégsem kanyarodott erre egyszer sem.

zay-kastely

A Zay kastély (kastelyok.eu)

Így aztán már 1613-ban reneszánsz palotát kezdett építeni a család a városkában az egykori templomos kolostor, szállás romjain. A háromemeletes épület minden kényelmet megadott lakóinak, nem úgy, mint a sziklára emelt öreg vár. Amit ezért aztán el is hagytak a Zayok, majd pedig a 18. század folyamán báróék emberei is. A falak romlani kezdtek, csak a család temetkezési helyéül szolgáló kápolna maradt meg épségben. De a szlovák többségű városka fejlődött, 1875-ben még iparművészeti iskolát is alapítottak itt, amelynek 1879-ig tanulója volt Fadrusz János is.

Aztán 1815-ben itt született a bevezetőben már említett tanárember, aki 1848-ban a magyarok ellen fellázította a szlovákokat. Ő 41 évesen vadászbalesetben halt meg, a városka másik híres szülötte, a kommunista pártfőtitkár Kirgizisztánban nőtt fel, és Prágában élte le az életét.

Címlapkép: Ami a várból megmaradt (slovakia.travel)

Pálffy Lajos
Forrás: forumhungaricum.hu

2020.10.04