Írás a porban – Zenés beszélgetés Rakovszky Zsuzsával
(Berente Erika írása)

Szeptember 18-án Rakovszky Zsuzsa Kossuth-díjas íróval találkozhattak tisztelői a Kisfaludy Károly Könyvtár rendezvénytermében. A népszerű irodalmárral Juhász Attila beszélgetett. A szép számú közönség előbb a közelmúltban megjelent Fortepan című verseskötet megszületéséről hallhatott. Az interneten fellelhető régi fotók kapcsán Rakovszky Zsuzsa néhány személyes emléket is megosztott a jelenlévőkkel. Beszélt korai olvasmányélményeiről, az egyetemi évekről, az egzisztenciateremtésről, a műfordítói tevékenységéről, az első verseskötetéről, az irodalmi belháborúkat kerülő „magánzói” státuszáról, a társművészetekhez fűződő viszonyáról. A kérdezz-felelek során kitért az alkotás folyamatát meghatározó tényezőkre: az őt foglalkoztató alapkérdésekre, mint például az önkép kialakulása, a lényeg megragadását nehezítő nyelvi korlátokra, a „kegyelmi” és a „munka” állapot közötti különbségre. A beszélgetést oldandó az est során T. Horváth József énekes-gitáros előadóművész és Jacsó Erika fuvolista adott elő néhány megzenésített Rakovszky-verset.

Kozma László: Kölcsey Ferenc: Himnusz
(Csiszár Antal írása)

Szeptember 21-én Kozma Lászlót hallgathatták meg az érdeklődők a Kisfaludy Károly Könyvtár Muzeális gyűjteményében, akivel dr. Horváth József, könyvtár igazgatóhelyettese beszélgetett. Az író új könyve Kölcsey Ferenc Himnuszáról szól, amelyről mindenki azt tartja, hogy pesszimista költemény, ám a szerző bizonyítja, hogy ennek éppen az ellenkezője igaz. Szakít azzal a nézettel, mely szerint a Himnusz romantikus, ő inkább realistának tartja, amely jövőépítésre buzdít: a legnagyobb ellenség nem a külvilágból érkezik, önmagunk bensőjéből ered; ezt kell legyőzni, hogy ismét ősi dicsőségünkben ragyoghassunk. A versszakokat végigkövetve egy rendkívül széles történelmi tabló tárul fel előttünk, továbbá a költeményben mind az isteni, mind pedig a történeti jog jelen van. Szó esett továbbá a magyar Himnusznak más himnuszokkal történő összehasonlításáról. A rendezvény külön színfoltját jelentette egy révais diák szavalata, illetve a vers megzenésítésének meghallgatása, a mediátor kérdései alapján pedig kitűnően bontakozott ki a közönség előtt Kozma László mondanivalójának lényege a témáról.

Szőcs Henriette: Kulcslyuk
(Szilvási Krisztián írása)

Szeptember 22-én Szőcs Henriette érkezett legújabb kötetét bemutatni a Kisfaludy Károly Könyvtár rendezvénytermébe, akivel az előzetes tervek helyett Kerecsényi Éva beszélgetett. A Kulcslyuk összességében immár a szerző nyolcadik kötete, amely novellákat, műfajukat tekintve valójában tárcákat tartalmaz. Az Útikalauz kukkolóknak alcím valamelyest rögtön utal a történetek stílusára és atmoszférájára. A kulcslyuk mint szimbólum valamilyen szinten egy nézőpontot jelent, másrészt a pikantériára, leskelődésre, kukucskálásra utal, amelyben szerepet kap – bár Szőcs Henriette-hez képest visszafogottan – az erotika is. A történetek vége továbbfűzésre ad lehetőséget: az olvasó lelki állapota alapján többféleképpen értelmezhetők, befogadhatók. Széles történelmi időt-teret ölelnek át, a középkortól a jelenig. A kötetben szereplő írások 3 részre különülnek: Roadshow (utazások), Paparazzo (kukucskálós, szállodás sztorik) és Peep Show (erotikus töltetű novellák). Habár sok tárcának van valóságalapja, nem egy az egyben és így történtek meg, a szerző munkamódszere szerint több esetet egyesít, valamint fantáziájával tovább színezi azokat. A könyvbemutatót felolvasások színesítették, és még az is kiderült, hogy Szőcs Henriette következő regénye egy erotikus thriller lesz.

Szalai Zsolt: Gyökeres ház, Sütő Csaba András: Jönnek a házak
(tmoni írása)

Kettős könyvbemutató zárta a Szeptemberi könyvnapok programsorozatát 22-én késő délután: Szalai Zsolt és Sütő Csaba András új, a Napkút Kiadónál megjelent versesköteteiket érkeztek prezentálni a közönségnek. A Gyökeres ház és a Jönnek a házak című kiadványok bemutatóján Krizsai Fruzsina képviselte a céget, a beszélgetést pedig Vincze Ferenc író vezette.

Mivel mindkét mű címében szerepel a ház szó, adta magát nyitókérdésnek: mit is jelent ez a két költőnek konkrét és szimbolikus értelemben? Aztán kiderült, hogy ez a téma majdhogynem kimeríthetetlen, hiszen a rendezvény nagyobb részében ezt járták körbe. Szóba került a ház, ami sosincs teljesen kész, mint egy folyamatosan épülő szerzői életmű, a ház mint konkrét felépítmény (építés, felújítás, költözés, otthonteremtés) és mint egy-egy verseskötet szimbóluma. Az egy ház (szülői, saját, bérelt, otthon stb.) és a több ház (környezet, közösség, város, vidék stb.) közötti távlati különbség, valamint a statikusság és a dinamizmus, amelyek megjelennek a címekben is, rávilágítanak a szerzők látásmódjában, nyelvi eszközeiben, gondolataiban és asszociációiban rejlő különbségekre. Ezek markánsan megjelentek a Vincze Ferenc kérdéseire adott válaszokban, és plasztikusan is megtapasztalhatta a közönség a versfelolvasások során.

Nem véletlenül – hiszen prózaíró vezette a beszélgetést – került elő egy másik közös pont is: lírikusuktól szokatlan módon ezek a versek epikus mozzanatok, történetmozaikok segítségével közvetítik a hangulatokat, érzelmeket, a lírai én – legalábbis látszólag – háttérbe húzódik. Az elbeszélésmorzsák – melyek Szalai Zsoltnál inkább a cselekvésekhez, Sütő Csaba Andrásnál pedig tárgyakhoz kötődnek – révén ezek a költemények óhatatlanul egy kicsit szociografikussá válnak, hiszen felsejlenek a szövegek mélyéről különböző hagyományrétegek.

Szurovecz Kitti: Lilla titka és Böröndi Lajos: Megégett idő című köteteinek bemutatójáról külön cikkekben írtunk.

Berente Erika, Csiszár Antal, Szilvási Krisztián, tmoni
Fotók: Pozsgai Krisztina, Bárány Zsolt