A népességrobbanás, a várható élettartam növekedése fokozatosan növeli az Alzheimer-kór és demencia betegségek kialakulását. A mozgásszegény életmód, a digitális eszközök fokozott térhódítása, a magas vérnyomás, cukorbetegség, dohányzás, elhízás magas kockázati tényezők. Nagyon fontos lenne a korai felismerés és diagnózis. Sajnos társadalmi szinten sem megoldott ezen betegséggel diagnosztizáltak gondozása, ápolása. Az ilyen beteg súlyos terheket ró az egész családra, mivel folyamatos odafigyelésre, gondozásra van szüksége.

A betegség – amelyet Alois Alzheimer írt le először 1907-ben – a központi idegrendszert támadja: az agyban olyan fehérjelerakódások keletkeznek, amelyek a feltételezések szerint felfalják az agysejteket. A demencia Európa-szerte több mint 7 millió, Magyarországon nagyjából 250 ezer embert és környezetüket, családjukat érinti nap mint nap. Európai felmérések szerint a lakosság megközelítőleg 5%-a szenved Alzheimer-kórban, ez az arány a 85 év feletti korcsoportban eléri a 20%-ot. Az Alzheimer-kór a korszerű iparral rendelkező országokban a 4. leggyakoribb halálok. Bár a halál nem közvetlenül az agy degeneratív elváltozása miatt következik be, a végstádiumra jellemző általános testi leépülést – a magatehetetlen állapotot – a kór okozza az agy pusztításával.

A demens szó a latin „mens”-ből származik, amelynek jelentése elme, ész, értelem. A demens szó szerinti jelentése: értelemtől megfosztott. A demenciát a WHO a következő tünetekkel határozza meg:
    • az emlékezet olyan mértékű hanyatlása, mely ellehetetleníti a mindennapi önálló életvitelt
    • a gondolkodásban, tervezésben, mindennapi cselekvésekben bekövetkező hanyatlás
    • a környezetben történő tájékozódás beszűkülése időben és térben
    • érzelmi kontroll csökkenése, változások a társas viselkedésben
A szellemi hanyatlás nem természetes velejárója az öregségnek. A demencia tünetcsoport, mely hátterében az esetek 60-70%-ában az Alzheimer-kór áll. Napjainkban a gyors információáramlás, a különböző okoseszközök szinte leszoktatnak bennünket a gondolkodásról, elmélyülésről, pedig nagyon fontos lenne agyunk kapacitásának minél teljesebb kihasználása. A keresztrejtvényfejtés, olvasás, a különféle mozgásos tevékenységek sokat segíthetnek, hogy megelőzzük a demencia kialakulását. A lakosság tájékoztatása, a prevenció hangsúlyozása mindannyiunk feladata.

Alzheimer Café, Budapest, Újpalota, 2018. január 25.

Az elmúlt időszakban több film is készült erről a témáról. A Vasárnap című kisfilm egy apa és fia bensőséges, a betegség miatt mégis lassan kiüresedő és fájdalmas kapcsolatát feldolgozó történet. Főszereplői Keresztes Tamás és Horváth Károly, rendezője Dömötör Tamás színház- és filmrendező. Kollár István Alzheimer című dokumentumfilmje az „év egyik legjobban várt dokumentumfilmje” jelzőt kapta: öt éve alatt készítette el, önerőből, saját finanszírozásból, maga is végigélte édesanyjával ezt a betegséget.

Sokkal többet kellene foglalkoznunk a demenciával, a legjobban a Benelux államokban kezelik ezt a betegséget. Hollandiában van egy Alzheimer falu egy kórház területén, ahol a betegek megkapnak minden szükséges orvosi ellátást, és az egész légkör demenciabarát. Magyarország több évtizedes lemaradásban van a tőlünk nyugatra élő társadalmak demenciakezelési gyakorlatához képest.

Győrben 2014 szeptemberében indította el az Alzheimer Cafét dr. Menyhárt Miklós bőnyi háziorvos, aki Franciaországban szerzett másoddiplomát, és korábban a commercyi központi kórház speciális Alzheimer-egységénél részlegvezető főorvosként gyűjtött tapasztalatot a betegség formáinak diagnosztizálásában. Az első Alzheimer Cafét 1997-ben Hollandiában hozták létre, az ötletet a geriáter és pszichiáter dr. Miesen Bere valósította meg. Mosonmagyaróváron pedig elindult a „demenciabarát város” program, amelynek lényege, hogy önkéntesek segítségével felvilágosító kampányt indítanak a városi intézmények, szolgáltatók körében.

Nagy Mária

Forrás: wikipédia, magyarnarancs.hu

A képek a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a képek készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép.