Kóródi Máté szegedi történész kötete az elmúlt száz év első olyan összefoglaló munkája, amelyik beazonosítja a fehérterrorként ismert atrocitáshullám során meggyilkoltakat, bemutatja az események részleteit és megnevezi az elkövetőket. Az adattárban található 680 áldozat névsorát több levéltárban folytatott kutatással, a korabeli sajtó, a szakirodalom és a halotti anyakönyvek feldolgozásával állította össze.

Eddig csupán ketten tettek kísérletet arra, hogy összegyűjtsék a fehérterror halálos áldozatainak neveit, ám munkájukat sosem publikálták. Dr. Váry Albert koronaügyészhelyettes 1922-es jelentésében több esetről beszámolt, de munkája politikai okokból félbemaradt, és nem jelent meg. Az 1920-as években Fényes László újságíró körülbelül 1000-1500-ra tette a halálos áldozatok számát.

Míg a Horthy-korszakban tagadták a tömeges gyilkosságok tényét, 1945 után az 1919-es baloldali emigráció adataira építve 4000-5000 főben jelölték meg a fehérterror áldozatainak számát. 1989 után világossá vált, hogy ennél jóval kevesebb emberről beszélhetünk. Kóródi Máté a Magyar Nemzeti Hadsereg tiszti különítményes csoportjai és más fegyveres szervek által elkövetett gyilkosságokat a Tanácsköztársaság 1919. augusztus eleji bukásától a Horthy Miklós kormányzó által kiadott, 1921. november 3-i kegyelmi határozatig követi nyomon.

A szerző munkája nem tekinthető véglegesnek, az 1919-1921 között elkövetett atrocitások további alapos kutatást igényelnek.

A kötet a Clio Intézet honlapjáról tölthető le.

A Clio kötetek korábbi kiadványai:
Magyar Endre Lénárd: Perjessy Sándor és a Tanácsköztársaság elleni felkelés Szentendrén (1919. június 24-25.)