129

A film rövid története ‒ 10. rész

A Hetedik Sor Közepe sorozata

film-rovid-tortenete-hetedik-sor-kozepe

Stephen Hawking műve nyomán készült A film rövid története, amelyben a Hetedik Sor Közepe csapata megkísérli azt, ami másoknak csak hosszú könyvciklusokban sikerült: írásba foglalni a film – talán nem is olyan rövid – történetét. A legelső mozivetítéstől kiindulva, érintve többek közt az iráni új-hullám és a tajvani mozi érdekfeszítő világát, eljutva napjaink mainstream filmgyártásáig.

Mindezt alig száz oldalba foglalni persze valóságos filmteoretikai harakiri, így figyelmeztetünk mindenkit! Írásunk lényegre törő, inkább csak rövid betekintés, mintsem tényleges mozitörténeti értékezés, ámde reméljük, kiváló alapanyaga lesz a későbbi elmélyülésnek.

Film noir

A harmincas évek félperiférikus érzetét viszi tovább a klasszikus Hollywood éra talán legjelentősebb al-műfaja, a noir. A noir az amerikai álom antitéziseként határozza meg önmagát, maliciózus nézőpontból szemlélve a II. világháborús Amerika kietlen látképét. A karakterek visszatérően szenvtelenek, sokszor egészen cinikusak, tetten érhető bennük a kor Amerikájának minden kiábrándultsága.

A noir filmekben szinte mindig sötét van. Ha lehet, a jelenetek este játszódnak, és ha erre nincs lehetőség, akkor egy elsötétített klubhelyiség dohányfüstös szobájában. Ez a dohányfüst és a fény-árny játékok kreatív alkalmazása számít a noir művészi védjegyének, a világítás és az azzal gondos technikai szimbiózisban álló elemek askriptív használata teremti meg a műfaj utánozhatatlan atmoszféráját.

A sötét környezethez pedig hasonlóan sötét lelkű karakterek társulnak. A noir nélkülözhetetlen eleme az erős szexuális töltettel felruházott nő és a vele párban álló férfi, aki ha kell, bizony az erőszaktól sem riad vissza. Az utóbbi karaktert rendszerint Humphrey Bogart alakítja, akinek a neve elválaszthatatlanul összefonódott a műfajjal.

humphrey-bogart

Humphrey Bogart, a noir arca

Bogart azt jelenettette a noirnak, amit Jean Gabin a lírai realizmusnak. Bogart nélkül nincsen noir sem, sokszor egyetlen mozdulatában is összpontosul a műfaj egész filozófiája. Többek közt ő a főszereplője A máltai sólyom (1941) és a Hosszú álom (1946) című moziknak, illetve a műfaj tételfilmjének számító Casablancának (1942).

Konstans analógia tükröződik a noir más klasszikusainak lehangolt szemléletmódjában is, elég csak A gyilkosokra (1946) vagy a Gyilkos vagyokra (1944) gondolni. Hasonlóan kiábrándult végkövetkeztetéssel zárul Orson Welles Aranypolgár (1941) című filmje, amely noha egyes elemeiben eltávolodik a noir eszköztárától, ám filozófiájára nyilvánvaló hatást gyakorolt az irányzat.

aranypolgar-film

Az Aranypolgár (1941) című film a nagyszerűség hajszolásáról

Az Aranypolgár minden idők talán legnagyobb hatású filmje, amely elsőként alkalmazott olyan filmtechnikai újításokat, mint az áttűnés (vágástípus, ahol az egyik kép fokozatosan elhalványul, miközben a másik látható lesz), a narratív flash forward (időbeli és térbeli előretekintés a történetben) vagy a mélységélesség (a térmélység, ahol a képen látható testek kontúrja még nem elmosódott) formatív használata. Allegorikus filmjében Welles egy kórosan boldogtalan sajtómágnás történetén keresztül egy generáció elidegenülését vizionálja, a 20. század Amerikájának mélységesen deindividualizált kultúrközegében.

A műfaj egészén átívelő kiábrándultság és a vegytiszta cinizmus ellenére a noir mégis valahol a lírai realizmus gondolatiságát viszi tovább. A feloldhatatlan érzelmi passzivitás és az apátia homályán keresztül mégiscsak felsejlik a pozitív végkifejlet reménye, és végtére is, az élet szeretete. Bogart és a csábító szőke a film végén egymásra talál, a rossz elnyeri méltó büntetését, helyreáll a biztonságot és reményt jelentő morális rend. Valami, amiben igazán lehet hinni.

gyilkosok-film

Sajátosan noir atmoszférájú jelenet A gyilkosok (1946) című filmben

A legfontosabbak…

A máltai sólyom (1941)

Aranypolgár (1941)

Casablanca (1942)

Gyilkos vagyok (1944)

A gyilkosok (1946)

A harmadik ember (1949)

Németh Kornél
Forrás: hetediksor.hu

A film rövid története című sorozat korábbi részei:
1. rész ‒ Kezdetek
2. rész ‒ A narratíva megjelenése
3. rész ‒ A burleszk
4. rész – Az expresszionizmus
5. rész ‒ Francia impresszionizmus
6. rész ‒ A szürrealista mozi
7. rész ‒ Szovjet montázsiskolák
8. rész ‒ A hangosfilm megjelenése
9. rész ‒ Lírai realizmus

2020.09.04