Kistapolcsánytól pár kilométerre északra, egy 488 méter magas hegyháton, minden bizonnyal IV. Béla ösztönzésére épült fel az első lakótorony. A hagyomány szerint Csák Máté nagybátyja, István volt az építtető, aztán az unokaöccs, majd pedig 1321-től a király, Károly Róbert lett a vár birtokosa. Azt is lehet tudni, hogy Zách Felícián merénylete után az Anjou király annak a Tapolcsányi Miklós kamarásnak adta a várat, aki egyetlen suhintással levágta a merénylő kezét. A birtokosok aztán, ahogyan az lenni szokott, jöttek és mentek is. Erre talán a legjobb példa az, ha megnézzük az 1387 és az 1400-as esztendő között történteket.

Művészi igényű fotó a várról (induljelegyuton.hu)

Amikor is a még igencsak üres zsebű Zsigmond a királyi javakkal is kénytelen volt bűvészkedni, hogy több bevételhez jusson. Várakat is cserélt, adományozott, adott zálogba, ahogyan az szokás volt akkoriban. Tehát 1387-ben a király Sárai Lászlónak juttatja a várat és a hozzá tartozó falvakat, az uradalmat, aki ekkoriban Csókakő kapitánya is volt. De Sárai egy esztendő múlva a királlyal Léva várára és három falura cseréli Hrussót. Amit aztán a király 1389-ben, lánytestvérük udvarhölgyi szolgálataiért Csetneki Györgynek és Miklósnak ad. Aztán gondol egyet, és 1393-ban megkéri a Csetnekieket, hogy cseréljék már el vele a várat Sáros várára. Majd Sárosért és némi 3100 aranyakért megkapják a Csetnekiek Saskőt azzal az opcióval, hogy vissza lehet azt majd cserélni Hrussóra, és az aranyat is visszakapják.

Zsigmond adománylevele Kecskekő váráról (ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár PDM)

Zsigmond aztán 1393-ban Ilsvai Leusták nádornak adja a várat, aki pedig eltűnik 1396. szeptember 28-án a végzetes nikápolyi csatában. Mivel két fia és két lánya úgy véli, csak fogságba esett, elzálogosítják várományos birtokaikat, köztük Hrussót is. Amelyért és tartozékaiért 1400-ban Kanizsai János esztergomi érsek és fivérei, Miklós tárnokmester és István ajtónálló mester 6000 aranyat ad cserébe. Így hát ebben az esztendőben három várományosa is van a várnak, de azt már nem lehet tudni, hogy később a reneszánsz jegyeket mutató, legalább kétemeletes pompás palotát ki építi majd fel, hogy a lakók kényelmét szolgálja. Azt is csak sejteni lehet, hogy a külső falak, a kerek tornyok és a négyszögletes bástya a török terjeszkedés miatt épülhetett. De annak nincs nyoma, hogy bárki is megostromolta volna a várat. Rákóczi kurucai is minden különösebb erőfeszítés nélkül jutottak a birtokába. Hogy aztán a mindent eldöntő trencséni csata után kivonuljanak innen is. Az ismertetők pedig a robbantást vagy a sorsára hagyást emlegetik a továbbiakban Hrussó történetével kapcsolatosan.

Egy ifjúsági regény a nikápolyi csatáról és előzményeiről (Szendrői Közművelődési Központ és Könyvtár CC BY-NC-ND)

(Aki többet akar tudni, annak ajánlom Soós Elemérnek a várról az Archeológiai értesítő 1913-ban, a 33. kötet második füzetében megjelent 17 oldalas tanulmányát. Abban biztosan benne van a vég oka.)

Címlapkép: A romok (slovakia.travel)

Pálffy Lajos
Forrás: forumhungaricum.hu