83

Hrussó jól el volt dugva


hrusso-var

Hrussó vára pedig annyira eldugott helyen van, hogy nem is nagyon történt vele semmi az évszázadok folyamán. Sokáig építgették, majd lerontották vagy egyszerűen hagyták elpusztulni. Romjai mindenesetre még ma is impozánsak, régmúlt dicsőségről tanúskodók.

Kistapolcsánytól pár kilométerre északra, egy 488 méter magas hegyháton, minden bizonnyal IV. Béla ösztönzésére épült fel az első lakótorony. A hagyomány szerint Csák Máté nagybátyja, István volt az építtető, aztán az unokaöccs, majd pedig 1321-től a király, Károly Róbert lett a vár birtokosa. Azt is lehet tudni, hogy Zách Felícián merénylete után az Anjou király annak a Tapolcsányi Miklós kamarásnak adta a várat, aki egyetlen suhintással levágta a merénylő kezét. A birtokosok aztán, ahogyan az lenni szokott, jöttek és mentek is. Erre talán a legjobb példa az, ha megnézzük az 1387 és az 1400-as esztendő között történteket.

hrusso-var

Művészi igényű fotó a várról (induljelegyuton.hu)

Amikor is a még igencsak üres zsebű Zsigmond a királyi javakkal is kénytelen volt bűvészkedni, hogy több bevételhez jusson. Várakat is cserélt, adományozott, adott zálogba, ahogyan az szokás volt akkoriban. Tehát 1387-ben a király Sárai Lászlónak juttatja a várat és a hozzá tartozó falvakat, az uradalmat, aki ekkoriban Csókakő kapitánya is volt. De Sárai egy esztendő múlva a királlyal Léva várára és három falura cseréli Hrussót. Amit aztán a király 1389-ben, lánytestvérük udvarhölgyi szolgálataiért Csetneki Györgynek és Miklósnak ad. Aztán gondol egyet, és 1393-ban megkéri a Csetnekieket, hogy cseréljék már el vele a várat Sáros várára. Majd Sárosért és némi 3100 aranyakért megkapják a Csetnekiek Saskőt azzal az opcióval, hogy vissza lehet azt majd cserélni Hrussóra, és az aranyat is visszakapják.

zsigmond-adomanylevel-kecskeko-var

Zsigmond adománylevele Kecskekő váráról (ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár PDM)

Zsigmond aztán 1393-ban Ilsvai Leusták nádornak adja a várat, aki pedig eltűnik 1396. szeptember 28-án a végzetes nikápolyi csatában. Mivel két fia és két lánya úgy véli, csak fogságba esett, elzálogosítják várományos birtokaikat, köztük Hrussót is. Amelyért és tartozékaiért 1400-ban Kanizsai János esztergomi érsek és fivérei, Miklós tárnokmester és István ajtónálló mester 6000 aranyat ad cserébe. Így hát ebben az esztendőben három várományosa is van a várnak, de azt már nem lehet tudni, hogy később a reneszánsz jegyeket mutató, legalább kétemeletes pompás palotát ki építi majd fel, hogy a lakók kényelmét szolgálja. Azt is csak sejteni lehet, hogy a külső falak, a kerek tornyok és a négyszögletes bástya a török terjeszkedés miatt épülhetett. De annak nincs nyoma, hogy bárki is megostromolta volna a várat. Rákóczi kurucai is minden különösebb erőfeszítés nélkül jutottak a birtokába. Hogy aztán a mindent eldöntő trencséni csata után kivonuljanak innen is. Az ismertetők pedig a robbantást vagy a sorsára hagyást emlegetik a továbbiakban Hrussó történetével kapcsolatosan.

benko-mihaly-csata-nikapolynal

Egy ifjúsági regény a nikápolyi csatáról és előzményeiről (Szendrői Közművelődési Központ és Könyvtár CC BY-NC-ND)

(Aki többet akar tudni, annak ajánlom Soós Elemérnek a várról az Archeológiai értesítő 1913-ban, a 33. kötet második füzetében megjelent 17 oldalas tanulmányát. Abban biztosan benne van a vég oka.)

Címlapkép: A romok (slovakia.travel)

Pálffy Lajos
Forrás: forumhungaricum.hu

2020.08.31