122

A Molotov-Ribbentrop-paktum megkötése

Ezen a napon történt - Csiszár Antal írása

molotov-ribbentrop-paktum

A Molotov-Ribbentrop-paktumot, a német-szovjet megnemtámadási szerződést 1939. augusztus 23-án kötötte meg Moszkvában Vjacseszlav Molotov szovjet és Joachim von Ribbentrop német külügyminiszter. A katonai semlegesség mellett - a szerződés titkos záradékában – a nagyhatalmak felosztották maguk között Kelet- és Közép-Európát is.

Hogyan találhatott egymásra" tűz és víz", két egymás tagadására építő állam? A helyzet komikusságát hűen érzékelteti a kor angol karikaturistájának kísérő szövege: 

Sztálin (Hitler felé fordulva): A föld söpredékéhez van szerencsém?
Hitler( Sztálin felé fordulva): A munkások véreskezű tömeggyilkosát üdvözölhetem?

Molotov külügyi népbiztos és Ribbentrop külügyminiszter találkozójához a kétfrontos háború veszélye vezetett. A Führert első világháborús tapasztalatai is inthették a hasonló szituáció elkerülésére. A vesztes háború nyűgétől fokozatosan szabadulván, a békeszerződést negligálván miközben két szomszédját (Ausztria és Csehszlovákia) lényegében lenyelte, nem tudhatta, hogy a Nyugat meddig fogja tolerálni cselekményeit. 
Sztálin tudatában volt annak, hogy a háború Németországgal elkerülhetetlen, de úgy számított erre 1942 előtt nem kerül sor. Ugyanakkor a hátában érezte a japán szoldateszka (katonai uralom – a szerk.) hűvös leheletét, s bár Japán inkább a délnyugat-ázsiai térség felé támad majd, ekkor ez még tisztázatlan volt. Azért is hajlott a Hitlerrel történő megnemtámadási szerződés aláírására, mert az angol-francia félben nem bízott: a vele történő tárgyalások akadozva folytak, és egyáltalán nem kecsegtettek sikerrel. Ilyen háttér mellett találkozott a két delegáció a Kremlben. Mindez a német külügyminisztert nem akadályozta meg abban, hogy kíséretének megjegyezze: "Itt egykor majd horogkeresztes zászló leng a sarló és a kalapács helyén"

A paktum két részből állt: a nyilvános része egy a Német Birodalmi Kormány és a Szocialista Szovjet Köztársaságok Szövetségének Kormánya közötti megnemtámadási és együttműködési egyezményt tartalmazott. A felek kikötötték, hogy a felmerülő problémákat, illetve vitás kérdéseket békés eszmecsere, vagy békéltetőbizottság útján fogják tisztázni. A szerződést tíz év időtartamra kötötték meg, azzal a kikötéssel, hogy amennyiben azt egy esztendővel e határidőnek a lejárta előtt egyik szerződő fél sem mondja fel, a hatálya automatikusan további öt évre meghosszabbítottnak tekintendő. Noha a lehető leggyorsabb ratifikációt írták elő, a ratifikációs folyamat szeptember 24-én zárult csak le.

molotov-ribbentrop-paktumAz egyezmény német nyelvű példánya

A paktum második része titkos volt, és a két nagyhatalom érdekszféra-elhatárolását tartalmazta. Ennek értelmében a balti államok (Finnország, Észtország, Lettország, Litvánia) területén a majdani szovjet-német határt Litvánia északi határa alkotja majd, elismerve Litvániának a vilnai területhez fűződő érdekét, valamint a lengyel államhoz tartozó területeken Németország és a Szovjetunió érdekszféráját hozzávetőleg a Narev, a Visztula és a Szan folyók vonala határolja el. Egy független lengyel állam további fenntartásának kérdését a további politikai fejlemények során fogják a felek tisztázni, barátságos megegyezés útján. Délkelet-Európa vonatkozásában szovjet részről hangsúlyozták érdeküket Besszarábiát illetően, német részről hangsúlyozták a teljes politikai érdektelenséget ezeken a területeken.

molotov-ribbentrp-paktum-titkos-zaradek

Közép-Európa tervezett felosztása és a megvalósulás

A szerződés Németországot és a Szovjetuniót lélegzetvételnyi időhöz juttatta. Erre – mint később kiderült- a Szovjetuniónak nagyobb szüksége volt. Németország viszont folyamatosan hozzájutott a háborúhoz nélkülözhetetlen stratégiai anyagokhoz. 
A Molotov-Ribbentrop-paktum megdöbbentette az egész világot. A munkásmozgalom, s egyáltalán a háborúellenes erők megzavarodtak, irányt vesztettek: most akkor nem érvényes már a nem is olyan régen meghirdetett náci és fasizmus ellenes népfrontpolitika?
Erkölcsi katasztrófaként élhették meg mindezt a náci koncentrációs táborokban sínylődő politikai foglyok.

Szeptember 1-jén Németország megtámadta Lengyelországot, amivel kezdetét vette a II. világháború. Két héttel később a Vörös Hadsereg is átlépte a lengyel határt, az év végén háborút kezdeményezett Finnország ellen, 1940-ben pedig megszállta a balti államokat és Besszarábiát. Sztálinnak az országa megtámadásáig eltelt két év kevésnek bizonyult: 1941. június 22-én számára is kiderülhetett, hogy minden egyezmény annyit ér, amennyit betartanak belőle. 

Csiszár Antal

Felhasznált irodalom: RubicOnline, Wikipédia

A képek a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a képek készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: Sztálin és Ribbentrop kézfogása az egyezmény megkötése után (1. kép), 2. kép, 3. kép

 

2020.08.23