127

Revistye romló falain tarka gyíkok napoznak, madarak fészkelnek


revistye-var

Ha már aztán Saskő váránál előjött Revistye neve, nézzük csak meg ezt a váracskát is, ami II. András királyunk oklevelében szerepel először, 1228-ban.

Pontosabban a vár elkülönülten csak jóval később, 1331-ben jelenik meg a forrásokban, de Engel Pál révén tudjuk, hogy a Szentföldet is megjárt királyunk oklevelében az adomány Miskolc nembeli Bés pohárnokmester javára szól, aki a Vezekényi família alapítója is egyben. A Saskővel együtt emlegetett gótikus várat eme család Csák Máté familiárisaként is megőrizte, aztán jött Károly Róbert Nápolyból, és felforgatott itt (is) mindent. Királyi váracska lett Revistye is, Károly Róbert pedig az őt támogató Zách Felícián vejének, Csopaynak adta. Ez a Csopay volt Klára testvérének, Sebének a férje, és a merénylet után Revistyét is elvesztve életfogytig börtönben maradt. (Felesége kevesebbet szenvedett, hiszen neki a lévai vár alatt a várnagy, Becsei Imre a fejét vétette a király parancsára.) Revistye vára tehát ismét a királyé lett, és az is maradt 1442-ig, amikor rövid időre husziták ültek bele. A marcona hadfiakat, a szekérvárak és a szakállas puskák nagymestereit aztán Hunyadi Mátyás állította a saját oldalára.

karoly-robert

Károly Róbert is volt a vár birtokosa (Együd Árpád Kulturális Központ © Minden jog fenntartva)

Legnagyobb királyunk szeretett feleségének, Beatrixnek adta a huszitáktól visszaszerzett Revistyét, ami előtte nevelőjénél, Vitéz Jánosnál volt még zálogban, de ő 1472-ben elhalálozott. Mátyás halála után az Ulászlóval vigasztalódni kívánó özvegy királyné viszont nem tartott igény a váracskára, inkább ahogy Saskőt, úgy Revistyét is eladta a jómódú Dóczy famíliának. Talán nekik köszönhetőek a nyomokban még fellelhető reneszánsz építkezések, de inkább lakóhelyül szolgált az épület már ekkor, ágyúbástyák nem épültek később sem ide. Így aztán mást nem is tehetett a mindenkori várnagy, kaput nyitott a Garam völgyében is felvonuló Bocskai István előtt 1605-ben. Ugyanígy tett 1619-ben Bethlen Gábor Csehország felé induló serege előtt is, majd megint csak megadta magát 1641-ben I. Rákóczi Györgynek. 1647-ben aztán a török is megtalálta Revistyét, és egy rohammal be is vette, de csak kitakarodott belőle.

revistye-var

Jelen állapotában (varak.hu)

Ez esztendőben halt ki a Dóczy család is, így a váracska a selmeci bányakamarához került, királyi vár lett. 1677-ben, mint tudjuk, őrsége megszaladt Thököly kurucai elől, így nem lett nagyobb baj. Jártak itt aztán a vezérlő fejedelem kurucai is, majd egyszer csak vége lett a tárogatós világnak. De Revistyét továbbra is lakták, egészen az Úr 1792-ik esztendejéig, mikor is a mindenféle, hegytetőre épült várak másik nagy ellenfele, a villámcsapás és az utána keletkező tűzvész végzett vele. Legelőször a fazsindelyes tetők kaphattak lángra, aztán a tűz átterjedt a gerendás, padlós födémekre, végül égett, ami éghető volt, minden. Revistye pedig azóta pusztul, romló falain tarka gyíkok napoznak, madarak fészkelnek. (Utóbbi időben azért némi állagmegóvó munkálatok is folynak, lásd a fenti fényképet.)

Címlapkép: Egy rekonsrtukciós rajz Revistyéről (varak.hu)

Pálffy Lajos
Forrás: forumhungaricum.hu

2020.08.12