A verseny napját szeptember 6-ára tűzték ki. A versenyzők és kísérőik az előző nap érkeztek meg a siófoki Központi Szállodába, ahol mindenki a szerkesztőség vendége volt. Elegáns vacsora mellett zajlott az ismerkedés, majd másnap következett a verseny. A balatoni nyaralóhelyekről özönlött a közönség Siófokra, hogy részese lehessen a választásnak. A versenyzők elegáns délutáni ruhákban, kezükben városuk táblájával vonultak fel. Rövid tanácskozás után a zsűri egyöntetűen szavazta meg Simon Böskét a Balaton Tündérének. A keszthelyi lány karrierje ezzel még nem ért véget. Négy évvel később, 1929-ben az első magyarországi szépségkirálynő választáson elnyerte a Miss Hungaria címet. Mint Magyarország legszebb lánya, a párizsi Miss Europa versenyen ő képviselte az országot, ahonnan újabb trófeával tért haza. Utolsó megmérettetése Miss Europaként volt, Miss Americával szemben. Mivel a zsűri nem tudott a két versenyző szépsége között dönteni, ezért az 1929-ben megrendezett Miss Universe címért való versengés döntetlennel végződött. Simon Böskét mint Miss Universe-t impresszáriók, filmmogulok hada árasztotta el jobbnál jobb filmszerződésekkel, ám a csinos, fiatal lány nem vágyott másra, csak szerető férjre és boldog családra. Habár a magazinok, ahogy Böske nyilatkozta, sokszor férjhez adták, ő egyelőre az igazit kereste. „Odahaza külön statisztikát készítettem arról, hogy a pesti, külföldi és vidéki lapok hányszor és kikhez adtak már férjhez. A vőlegények listájában mindenki előfordul, akivel legalább egyszer nyilvánosan láttak, de van olyan is köztük, akit még én se láttam” – mondta a Színházi Magazin újságírójának 1929-ben. Aztán egy véletlen találkozásból mégis szerelem lett, és még ugyanabban az évben, decemberben igent mondott egy neves textil-kereskedő posztógyárosnak. Brammer Pállal kötött házassága azonban nem tartott sokáig, a vágyott boldogságot néhány évvel később Jób Dániel színházigazgató oldalán találta meg.

Balaton Tündére (Balatoni Múzeum CC BY-NC-ND)

1931. augusztus 30-án ismét megrendezésre került a Balaton Tündére szépségverseny. A megmérettetést a siófoki Casino kertjében nagyszabású estély előzte meg, ahol a versenyzők megismerkedhettek egymással. A másnap délben tartott versenyen a legszebb lánynak járó szalagot Neuländer Sári nyerte el. A választás után a szolnoki lányt újságírók rohamozták meg és további terveiről faggatták. „Tizennyolc éves vagyok, édesapám Szolnokon férfi és női szabász, Szolnokon nagyon szeretnek, és egyhangúan választottak meg a szolnoki tiszai strand szépévé, nővéremmel jöttem a siófoki választásra, boldog vagyok, nagyon boldog vagyok. Férjhez menni? Igen, de nem most, majd talán két év múlva…” – adta első interjúját a boldog nyertes. A választásról a korabeli filmhíradó is beszámolt, melynek nagyobb sikere volt a nézők körében, mint a mindig nagy érdeklődéssel kísért külföldi híreknek.

De jó a Balaton! (Balatoni Múzeum CC BY-NC-ND)

Neuländer Sári a társaságok ünnepelt hölgye lett, elhalmozták meghívásokkal, de ő legszívesebben egy férjet szeretett volna. 1932-ben a korabeli magazinok megszellőztették, hogy a Balaton Tündére menyasszony, a jegyese pedig egy gazdag amerikai hoteltulajdonos. A házasság végül nem köttetett meg. Sári időközben Pestre költözött szüleivel, és beiratkozott Rózsahegyi Kálmán színiiskolájában. A színházrajongók már Nyári, később Némethy Sáriként találkozhattak vele az Andrássy úti Színház, majd a Magyar Színház előadásaiban. A csinos lányra a filmesek is felfigyeltek, először Fedák Sári partnere volt az Iza néni című vígjátékban, majd a Lila ákác című Szép Ernő adaptációban kapott kisebb szerepet Ágay Irén, Nagy György és Kabos Gyula mellett.

Siófoki kaszinó táncterme (Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum CC BY-NC-ND)

A Színházi Élet magazin terve az volt, hogy hagyományt teremtsen a Balaton Tündére választásnak, de ez végül nem valósult meg. Hosszú évtizedek múlva, 1957-ben került sor újra a balatoni szépségversenyre. Az augusztus 5-én megrendezett Balaton Szépe címért folyó versenyt kisebb-nagyobb botrányok kísérték. A résztvevők, a közönség és az újságírók mind a szervezőket okolták a fejetlenségért. Az újságírók alig fértek be a balatonföldvári Strand Szálló nagytermébe, ahol mintegy 600 fős közönség várta a versenyt. A fotósok a közönség között furakodtak, hogy dolgozni tudjanak, de volt, aki az asztalokon mászott keresztül. Az ominózus jelentek után, délben sor került a választásra. A versenyt Bónai Margit budapesti diáklány nyerte, aki az újságírók kérdésére elmondta, nagyon örül a sikernek, de egyúttal fél az igazgatónőtől, aki az újságok híradásai után bizonyára neheztelni fog rá, mert nem tudja, hogy elindult a versenyen. Hosszú távú tervei között nem a férjhez menés, hanem a karrier szerepelt. Minden vágya az volt, hogy újságíró legyen, és papírral, ceruzával a kezében bejárja a világot, ahogy erről a Hétfői Hírek beszámolt.

Balatonföldvár 50-es évek (Balatoni Múzeum © Minden jog fenntartva)

A versenyen a korszak neves „divatdiktátora”, az akkori Különlegességi Női Ruhaszalon vezetője, Rotschild Klára is megjelent. Az újságírók kérdésére elmondta, hogy véleménye szerint „A döntő résztvevői közül bármelyik megfelelne Budapest legjobb manekenjének, sőt világviszonylatban is megállnák helyüket”. Végül igaza lett, a verseny ötödik helyezettje, Patz Dóra később az egyik leghíresebb Rotschild-lányként tűnt fel.

Címlapkép: Központi Szálloda – képeslap, Siófok, 1934 (Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum CC BY-NC-ND)

Fejes Katalin
Forrás: forumhungaricum.hu