158

100 éve született dr. Szász János győri elmeorvos, kórházigazgató

Vargáné Blága Borbála írása

szasz-janos

Száz éve, 1920. július 29-én született Budapesten dr. Szász János elmeorvos, a győri kórház egykori igazgatója, a TIT Egészségügyi Szakosztályának elnöke, az Orvos-Egészségügyi Szakszervezet Győr-Sopron megyei Területi Bizottságának elnöke, a győri Petz Aladár Orvosi Klub elnöke.

Családja Erdélyből származik, édesapja Szász János (1889-1976) elmeápoló (Lipótmező), édesanyja Laczkó Rozália (1898-1985) háztartásbeli. Tanulmányait a fővárosban végezte, 1938-ban érettségizett a Mátyás Király Gimnáziumban, majd a második világháború alatt zászlósi minőségben a galíciai frontra került. 1945 őszén beiratkozott a budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karára. Egyetemi évei végén megnősült, feleségül vette Domonyai Éva Szeréna (1929-2005) röntgenasszisztenst. Orvosi diplomájának kézhezvételét követően (1951) előbb a lipótmezei Országos Ideg- és Elmegyógyintézetben segédorvos 1954. július 16-ig, majd a Dénesfai Munkaterápiás Intézet és Betegotthont vezette 1957-ig, a Csornai Járási Kórház igazgatói megbízásáig. Közben 1955-ben elmeorvosi szakvizsgát tett. Ugyanebben az évben született meg leánya, aki később követte az orvosi pályán, dr. Szász Katalin járási tisztifőorvos. Kórházigazgatói működése alatt készült egy 20 ágyas korszerű idegosztály létrehozásának terve (ez meg is valósult Csornán 1960-ban).

1959. május 11-én Győrbe került, a Győr-Sopron Megyei Kórház igazgató-főorvosává nevezték ki. Még ez év őszén intézkedéseket tett, hogy a Magyar utcai kórház elhanyagolt parkját rendbe hozzák, felújítsák. A megyei kórházat illetően teljes körű felmérést végzett, és 1961-ben első ízben került olyan átfogó beszámoló a kórházfenntartó Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága elé, amely nemcsak az intézmény állapotát írta le, de meghatározta a fejlesztés irányait is.

Kiemelkedő szervezőkészséggel és tudással rendelkezett. 1963-ban az Ideg-elme Osztály épületének földszintjén kialakította az Elme II. Osztályt, amely a krónikus pszichiátriai betegek ellátását végezte 1971-ig. Ettől az évtől az ideg-elme ellátás átszervezése során női és férfi elmeosztályok, illetve ideggyógyászati osztály működött az épületben. Kórházigazgatói funkciói mellett dr. Szász János 1960-tól ellátta a II. sz. Női Psychiatriai Osztály, 1964-től a II. Elmeosztály osztályvezető főorvosi teendőit is.

1964-ben a támogatásával Petz Aladár Orvosi Klub alakult, melynek elnöke lett. A Petz-klub érdeme, hogy a tudományos munka ösztönzésére kiadták a kórházi évkönyveket, minden évben öt alkalommal rendeztek tudományos ülést, és az évente megrendezett nyilvános klubnapra a megye minden orvosát meghívták. Hatására kialakult a kórház tudományos gárdája, ami a betegellátás magasabb színvonalát segítette elő. A klub célja az irányító, szervező tevékenységén túl az volt, hogy a győri kórház Győr-Sopron megye orvosi tudományos központja legyen.

1966-ban a Magyar utcai kórház szájsebészetén új gyógyeszközt alkalmaztak az ínygyulladás kezelésére, amelynek hőmérővel, manométerrel, azonnali vízelzáróval ellátott keverője dr. Szász János igazgató-főorvos konstrukciója volt.

Igazgatósága alatt a betegellátás javítása érdekében 1968-ban hosszú távú kórházfejlesztési program készült, melyet elsősorban a Zrínyi utcai kórház egyes épületeinek elavulása tett szükségessé. A fejlesztés első ütemének terve az volt, hogy a Magyar utcai tüdőbeteg gondozó pavilon három szintjébe költöztetik a III. számú belgyógyászati osztályt, ennek helyére pedig az addig két külön épületben működő szülészetet, korszerű, 117 ágyas osztállyal. A 24 férőhelyes koraszülött csecsemőosztály létrehozásához szükséges átalakító építkezést 1968-ban kezdték el. A szemészeti osztályt húszról negyven férőhelyesre tervezték bővíteni. A fejlesztés második üteme: új központi konyha építése, a kórházi gyógyszertár és laboratórium elhelyezése. Ennek jó megvalósítása tehette lehetővé a harmadik szakaszt, a műtőkombinát kialakítását.

1971 tavaszára tervtanulmány készült egy Győrött létesülő 800 ágyas kórház építésére, amelynek munkálatait 1974-re tájolták. A Megyei Kórház fél évszázados történetében meghatározó jelentőséggel bíró hosszú távú fejlesztési program első ütemét (több éves elemző és előkészítő munka után) 1973-ban fogadták el.

Dr. Szász János 1971. november 1-jén lemondott igazgatói beosztásáról, és a női Pszichiátriai Osztály vezető főorvosaként működött tovább, egészen 1982 januárjában történt nyugdíjba vonulásáig. Az elmeügy szervezését tekintette fő céljának, de az osztály zárt jellegét mindvégig megtartotta.

A Dénesfai Munkaterápiás Intézetet 1970-től egy szervezeti egységbe integrálták a Megyei Kórházzal. Dr. Szász János 1971-től 1985 végéig Dénesfán újra osztályvezető főorvosként dolgozott. Szerette a természeti környezetet, és a betegek munkaterápiás foglalkoztatását parkgondozással, állattartással, növénytermesztéssel színezte, de a betegellátás őrző jellegét meghagyta.

1986-tól már nyugdíjasként a megyei kórház megbízásából a Petz Aladár által elkezdett győri kórháztörténet írásával foglalkozott 1990-ig. A mű teljes befejezését – melyhez már csupán néhány hónap hiányzott – megakadályozta, hogy súlyos betegségben, életének 70. évében, 1990. május 10-én váratlanul meghalt. Dr. Szász Jánost a Győr-Sopron megyei Tanács Kórház – Rendelőintézet Igazgatósága saját halottjának tekintette. Temetése – végakarata szerint – szűk családi körben történt. A győri köztemető XXXVII. parcellájában nyugszik.

Vargáné Blága Borbála

Felhasznált források:
Biczó Zalán: Győri Orvosi Almanach. - Győr, 2012.
A Győri Kórház jubileumi évkönyve a 250. évfordulóra. - Győr, 1999.
A Győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórház Pszichiátriai centrum 80 éve. – Győr, 2008.
Dr. Szász János: Az orvosetikai bizottságokról. In: Kisalföld, 3. évf. 239. sz. (1959. okt. 10.), p. 5.
Gyászhírek – Dr. Szász János. In: Kisalföld, 45. évf. 110. sz. (1990. máj. 12.), p. 4.
A Győr megyei orvosellátás jobb az országos átlagnál. In: Magyar Nemzet, 26. évf. 283. sz. (1970. dec. 3.), p. 3.
Horváth Irma: Korszerűbbé válik a győri kórház. In: Kisalföld, 13. évf. 116. sz. (1968. máj. 19.), p. 12.
In memoriam Dr. Szász János. In: Diagnózis, 4.évf. 5.sz. (1990), p. 7.
Jakab Frigyesné: [Győrben a Magyar utcai kórház parkja]. In: Kisalföld, 1960. máj. 27. p. 5.
(Kálmány): Tudományosan értékelik a gyógyító munkát. In: Kisalföld, 14. évf. 288. sz. (1969. dec. 12.), p. 1.
(K-y): A gyógyítás tudománya. In: Kisalföld, 14. évf. 289. sz. (1969. dec. 13.), p.
A magas vérnyomás gyógyításáról tanácskoztak a megye orvosai. In: Kisalföld, 10. évf. 293. sz. (1965. dec. 12.), p. 1.
Sindulár Anna: Ínytorna : Újdonság a szájsebészeten. In: Kisalföld, 11. évf. 61. sz. (1966. márc. 13.), p. 11.
Új kórház és főiskola épül Győrött. In: Magyar Hírlap, 3. évf. 336. sz. (1970. dec. 3.), p. 3.
gyorikonyvtar.hu
lumniczerkorhaz.hu
petz.gyor.hu
Leánya, dr. Szász Katalin szóbeli információi
Dr. Szász János arcképe családi fotó, leánya engedélyével adjuk közre.

2020.07.29