A rendezvény meghitt, családias légkörben zajlott, melyben Vivaldi Négy évszak című zenéje szólt, mintegy aláfestve a művek vetítettképes bemutatását és a látottakkal kapcsolatos kötetlen beszélgetést. Az antológiások – akik az Antológiában eddig közölt alkotásokon kívül meglehetősen keveset tudtak a súlyos betegségek és családi tragédiák miatt két évig távol levő társuk művészetéről – az ő kérésének megfelelően, külső közönség kizárásával rendezték meg az összejövetelt.

Harmatiné Péter Kati alkotó útja több évtizeddel ezelőtt kezdődött. Először családi indíttatásra belsőépítész szeretett volna lenni (apja építőmester volt), de egy véletlen folytán, a kerámiára mint megmunkált anyagra rácsodálkozva, az agyag felé fordult érdeklődése. Főiskolára a szocializmus viszonyai között és magánéleti okok miatt nem volt módja beiratkozni, de veleszületett nem mindennapi tehetsége, hihetetlen elhivatottsága, valamint folyamatos önképzése elegendő volt ahhoz, hogy csodálatos kerámiaszobrokat alkosson. Művei előrajzolások nélkül, valami erős belső indíttatásból születtek. A csornai téglagyárból hozatott agyagból készített munkáit saját kemencéjében égette ki, utánozhatatlan vörös színt kölcsönözve nekik.

Ezek a szobrok a finom megmunkálás legfelső fokát láttatják: a többnyire női alakok ruháinak csipkéi, fodrai, a fejeket borító, gesztenyepürére emlékeztető haj megformálása mesteri kezeket igényelt. A legcsodálatosabb azonban a figurák arcjátékának, arcvonásainak, mozdulatainak kidolgozása volt. Az alkotó gyakran formázott szoborcsoportokat, melyekben az alakok egymáshoz való viszonya jelentette a legfontosabb mondanivalót. Szépség, mély humanizmus sugárzik ezekből az alkotásokból. A művész emberismerete, megfigyelőképessége révén a figurák megelevenednek, egymáshoz fordulva, mintha közölnének valamit. A műalkotások érzelmi-hangulati tartalma is rendkívül figyelemreméltó. Különösen a gyermekek és az öregek megformálása lenyűgöző, de mindegyik szobrocska arcán megcsodálhatjuk az érzelemkifejezés (féltékenység, szánalom, csodálat, kíváncsiság, gyengédség stb.) számtalan változatát.

Harmatiné Péter Kati ugyanilyen mesteri kézzel bánt a fával is. Különösen nagy művészi erővel rendelkeznek faragott fejszobrai. Megrázóan tökéletes pl. az egyik, édesanyja halála után készített, végtelen bánatot kifejező alkotása, de igazi elismerés illeti a több változatban elkészített pipázó cigányasszony-fejet is.

A jelenlévők megtekinthették a Győri Televíziónak Harmatiné Péter Katiról 1993-ban készített filmjét is, melyben az újságíró műhelytitkairól faggatta az alkotót, közben annak gyönyörű kertjében kiállított szobrait is láttatva, majd Jahoda Maja Ferenczy Noémi-díjas belsőépítészhez, az alkotó egykori munkatársához, közeli barátjához fordult, véleményt kérve a művekről és készítőjükről. A film bepillantást engedett az apró műterembe is, beavatva a nézőket abba a folyamatba, miként varázsolt a szobrász egy maréknyi agyagból tökéletes női figurát. A filmen látható volt pár kép Péter Katinak a Galgóczi Erzsébet Könyvtár galériájában rendezett egyik nagyszerű kiállításáról is.

A beszélgetés során a művész büszkén említette meg, hogy több tévéinterjún, egyéni bemutatón kívül 1964-ben neves győri alkotókkal (Bardócz Barna, Tóvári Tóth István, Cziráki Lajos, Hefter László stb.) szintén szerepelt közös kiállításon szobraival.

Az összejövetel résztvevői ámulattal kísérték a vetítést, valódi katarzist átélve a látottak és hallottak hatására. Egymás után záporoztak a kérdések, az elismerő nyilatkozatok alkotótársuk felé, aki boldogan fogadta a kitörő lelkesedést, valamint a hozzáértő véleményeket.

Szigeti Endre videokamerával, Molnár György pedig fotómasinájával örökítette meg a délután legemlékezetesebb pillanatait.

Csáky Anna
Fotók: Molnár György, a GYAK és a Győri Fotóklub Egyesület tagja

Fotógaléria: Harmatiné Péter Kati fa- és kerámiaszobrász alkotó útja

Molnár György fotói

42 kép