190

120 éve született Bay Zoltán, a ''fényre szabott méter'' atyja

Nagy Mária írása

bay-zoltan

Ha felmásznék a toronyra, meg tudnám-é tapogatni a Holdat?Bay Zoltán tudósi pályája egy hosszú évszázadot átívelő életút sok felfedezéssel, komoly találmányokkal. Ma már a Gyula városhoz tartozó Gyulaváriban született 1900. június 24-én. A település akkor majdnem egybeesett az ország mértani középpontjával, az ország szívével.

Édesapja Bay József, a kis falu református lelkipásztora volt. Zoltánt a csillagos ég már gyerekkorában vonzotta, a templomtoronyból nézte a Holdat, és ennek látványa mindig felfelé láncolta a tekintetét. Elemi iskoláit szülőfalujában végezte. 1910 májusában rábeszélte szüleit, hogy hajnalban felkelve nézzék meg a Halley-üstököst, és ezt az élményt örökre magába zárta. Édesapja ebben az évben halt meg, ezután a család Debrecenbe költözött. Itt a híres Református Kollégiumban végezte középiskolai tanulmányait. Osztálytársai között találjuk Szabó Lőrincet, Gulyás Pált, Kodolányi Jánost, Illyés Gyulát, Németh Lászlót, Zilahy Lajost.

Az érettségi után Budapest következett. 1918-1922 között az Eötvös József Kollégium tagja, a Pázmány Péter Tudományegyetem matematika-fizika szakos hallgatója volt. Tanárjelöltként tanította a Trefort utcai mintagimnáziumban Teller Edét és Kürti Miklóst. Doktori értekezését 1926-ban védte meg a legnagyobb kitüntetéssel (sub auspiciis gubernatoris). Ekkorra már egész életére elkötelezte magát a fizikával. Tanári oklevelének kézhezvétele után Budapesten a tudományegyetem elméleti fizikai intézetében lett gyakornok.

Innen Berlinbe vezetett az útja, itt folytatta kutatásait. Ekkor Berlinben a XX. század legkiemelkedőbb fizikusai voltak együtt: Albert Einstein, Neumann János, Szilárd Leó, Wigner Jenő. Négy évet töltött a berlini egyetem fizika-kémia intézetében, majd visszatért szeretett hazájába. 1930-tól 1936-ig a szegedi egyetemen az ország legfiatalabb egyetemi tanára volt. Ekkor kötött életre szóló barátságot Szent-Györgyi Alberttel. Ezután két nemzetközileg elismert intézményben folytatta a kutatómunkát. 1936-ban az Egyesült Izzó, Tungsram kutatólaboratóriumának lett a vezetője. Egy évvel később atomfizikából habitált, 1938-ban a Műegyetemen létesített Atomfizikai Tanszék egyetemi tanára lett. Tökéletesítette az elektroncsöveket, megalkotta az elektronsokszorozót.

Bay Zoltán nem csak kiváló fizikus, de igazi humanista is volt. A második világháború alatt élete kockáztatásával is mentette a rászorulókat. 1946-ban radarjeleket küldött a Holdra, és február 6-án sikeresen hajtotta végre munkatársaival Hold-visszhang kísérletét. Ő volt a globális hírközlés egyik úttörője, aki már 1948-ban műholdakról sugárzott rádió- és televízió-programokat. Még ebben az évben a sorozatos zaklatások miatt el kellett hagynia Magyarországot. Először a bécsi Collegium Hungaricum következett, majd az Amerikai Egyesült Államokba emigrált. Nemzetközi hírnevének köszönhetően Európa számos országában tartott előadás-sorozatot. Végül a George Washington Egyetem kísérleti fizika professzora lett.

Az Egyesült Államok Szabványügyi Hivatalának a munkatársaként (1955-1972) kezdett el foglalkozni a méter új definíciójával. A lézerfény frekvenciájának és a mikrohullámú generátor frekvenciájának összekapcsolásával megalkotta a „fényre szabott métert”. A 70-es években sorra érték a kitüntetések a világ nagy egyetemein. A Magyar Tudományos Akadémia és az Eötvös Loránd Fizikai Társulat is tiszteletbeli tagjává nyilvánította. 1981 májusában tartotta székfoglalóit, melyek a radarcsillagászatról, a speciális relativitáselméletről és a fénysebesség állandóságáról szóltak. 1973-ban Szent-Györgyi Alberttel együtt először látogatott haza Magyarországra.

1990-ben, 90. születésnapján Gyula város tiszteletbeli polgárává választották, és átvehette a Magyar Köztársaság Rubinokkal Ékesített Zászlórendjét. 1992. október 4-én Washingtonban hunyt el. Végakarata szerint hamvait hazaszállították, és szülőföldjén, Gyulaváriban temették el 1993. április 10-én.

Nagy Mária

Forrás: wikipedia.hu, gyulaiertekek.hu, Magyarok a nagyvilágban: akik által előbbre haladt a világ: képes életrajzgyűjtemény a világba szétszéledt magyarok és magyar származásúak pályafutásáról. Budapest : Médiamix, 2009.; Francis S. Wagner: Bay Zoltán atomfizikus, az űrkutatás úttörője. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1994.

A kép a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével ezen a linken található.

2020.07.24