308

A film rövid története ‒ 3. rész

A Hetedik Sor Közepe sorozata

film-rovid-tortenete-hetedik-sor-kozepe

Stephen Hawking műve nyomán készült A film rövid története, amelyben a Hetedik Sor Közepe csapata megkísérli azt, ami másoknak csak hosszú könyvciklusokban sikerült: írásba foglalni a film – talán nem is olyan rövid – történetét. A legelső mozivetítéstől kiindulva, érintve többek közt az iráni új-hullám és a tajvani mozi érdekfeszítő világát, eljutva napjaink mainstream filmgyártásáig.

Mindezt alig száz oldalba foglalni persze valóságos filmteoretikai harakiri, így figyelmeztetünk mindenkit! Írásunk lényegre törő, inkább csak rövid betekintés, mintsem tényleges mozitörténeti értékezés, ámde reméljük, kiváló alapanyaga lesz a későbbi elmélyülésnek.

A burleszk

És ahogy a film a Méliès és Griffith-féle géniuszok munkája nyomán tömegek mobilizálására alkalmas szórakoztatóipari termék lett, már csak idő kérdése volt, hogy kialakuljon a szakszerűen hierarchizált, profitközpontú struktúrája. A szárnyaikat bontogató filmes kooperációk eleinte New Yorkban forgattak, ám aztán jellemzően a nyugati parton, Los Angeles vonzáskörzetében telepedtek meg, hiszen ott az időjárási feltételek egész évben optimálisak a forgatáshoz. Így született meg Hollywood, a nagyipari filmgyártás fellegvára, ahol a stúdiók már a nagy szentháromságban gondolkoztak: filmgyártás, forgalmazás és az önálló mozihálózat kiépítése.

hollywoodland

Hollywood, ahol az álmok készülnek

Így a film előállításának három fő stádiuma egy kézben koncentrálódott, ez az összefonódás pedig lehetővé tette, hogy a forgalmazásból származó profitot a stúdiók közvetlenül a filmkészítésbe forgathassák vissza. A munkamódszer funkcionalitását mi sem bizonyítja jobban, mint az olyan, ma is meghatározó stúdiórendszerek térnyerése, mint a Paramount, a Warner Brothers vagy az MGM. Ezzel szemben Európában a filmkészítés inkább megragadt dezorganizált, manufakturális formájában, így sosem alakulhattak ki ilyen, nagy kapacitású termelésre alkalmas vállalati konstrukciók.

A korai stúdiórendszerek többségében jellemzően három irányultságú termelés zajlott. A filmkészítés a western és bűnügyi filmekre, illetve az angolszász irodalom klasszikusainak adaptációira korlátozódott. Hollywood végül az 1910-es évek második felében talált rá a műfajra, ami tartós értékkel ruházta fel az indusztriális filmgyártást. Ez lett a burleszk, ami Hollywood történetében először teremtette meg tartalom és látvány tökéletes egységét.

modern-idok-film

A Modern idők a burleszk és az egyetemes film örök érvényű klasszikusa

A burleszk alapvetően komédia, ami a fizikai alapú poénokból, „gegekből” épül fel. Ezeket a gegeket a stúdiók gondos precizitással leltározták, hogy később újra felfűzhessék egy készülő filmjük szinopszisára. Ez elsőre túlontúl egyszerűnek, az élet szimplifikálásnak tűnhet. Ám a valóságban a burleszk egy felettébb rétegelt műfaj. Az irányzat olyan nagyjai, mint Charlie Chaplin, Buster Keaton vagy Harold Lloyd rendszerint az impulzusokkal telített, amerikai metropoliszba helyezték történetüket, megteremtve az „amerikai kisember” idő felett álló alakját.

Csupaszív karaktereik megélik az amerikai élet minden szépségét és fájdalmát, szembeszegülve a bürokratikus törvénykezés képviselőivel, de mindvégig megmaradva az egyetemes moralitás határain belül. A Modern időkben (1936) Chaplin például egy agyafúrt kétkezi munkást, míg az Aki mer, az nyerben (1923) Lloyd egy a kedvesének ügyefogyottan imponálni próbáló fiatalembert alakít, aki, ha kell, bizony a megtévesztéstől sem riad vissza.

Az irányzat túlélte a némafilmkorszak végét, a hang megjelenése után is bőven készültek burleszk szellemiséget továbbörökítő alkotások. A Marx fivérek vagy a francia Jacques Tati kiváló érzékkel ültették át a műfaj egyes elemeit a hanggal készült munkáikba, Chaplint 1941-ben pedig Oscarra jelölték az Adolf Hitlert parodizáló A diktátorral (1940).

marx-fiverek-film

A Marx fivérek a burleszk új generációja

A legfontosabbak…

Aki mer, az nyer (1923)

A generális (1926)

Kacsaleves (1933)

Modern idők (1936)

A diktátor (1940)

Hulot úr nyaral (1953)

Németh Kornél
Forrás: hetediksor.hu

A film rövid története című sorozat korábbi részei:
1. rész ‒ Kezdetek
2. rész - A narratíva megjelenése

2020.07.17