Újabb kutatásom tárgya egy manapság nagyon divatos kiegészítő, a napszemüveg, amely eredetileg a szemünket védi az erős fénnyel szemben, legyen nyár vagy tél. Ki gondolná, hogy története a legősibb időkbe nyúlik vissza, mégpedig Kínába. Igen, igen! Már megint a szorgos kis kínaiak, akik elsőként használtak a szemük elé biggyesztett színes, csiszolt üvegeket. Feltételezhetően sokkal inkább a nekik tulajdonított mágikus erő miatt, mint óvatosságból. Érdekes, hogy szemvédő funkciójú tárgyakat a kutatók nem is az Egyenlítő környékén, mondjuk a sivatagban, hanem az Északi-sarkkör hófödte vidékein találtak. Kiderült, hogy az inuitok (eszkimók) már több ezer éve készítenek a hóvakság elkerülésére szolgáló „szemrevalót”, egy keskeny nyílással ellátott, fóka- vagy szarvascsontból, agancsból készülő eszközt (a lenti képen).

A napsugarakat szűrő szemlencse igazán népszerűvé – mondhatni divathóborttá – az ókori rómaiak körében vált. A zsarnoki uralmáról, eszelősségéről ismert Néró császár a köznépnek „kenyeret és cirkuszt” biztosított, magának pedig finoman csiszolt smaragdlencsékből készíttetett „napszemüveget”. Az arénában, az általa olyannyira kedvelt gladiátorküzdelmeket ugyanis csak ezen keresztül tudta nézni az erős napsütésben. Miért éppen smaragdból? Nem a császárnak kijáró tiszteletből, hanem mert már akkor tudták, hogy a zöld szín jól szűri a napfényt. Természetesen a római patríciusok igyekeztek utánozni rettegett császárukat, így jött divatba a „smaragdszemcsi” a birodalom előkelőségeinek körében. Arról is maradtak források, hogy a déli határoknál szolgáló légionáriusok is hordtak maguknál sötét kristályokat szemük védelmére, hiszen egy vaksi katona inkább teher, mint haszon a seregben.

A következő évszázadok alatt azután számos fejlesztési kísérlet született, ami ma már néha kissé furcsa vagy vicces. A XV. század végén is használtak például színes üvegeket, és egy Albert von Pflugk nevű, drezdai születésű mester azt is felismerte, hogy a zöld és a kék üvegek a legalkalmasabbak a célra. A legtöbb problémát azonban a szem elé helyezés és a felerősítés okozta, emiatt a napszemüveg még jó ideig nem indulhatott el a világ meghódítására. Történetünk itt erősen összefonódik a szemüvegével, hiszen amíg nem született meg a ma ismert „fülre akasztott”, száras változat, addig a napszemüvegek sem tudtak kényelmessé, biztonságossá és ezáltal általánossá válni. A 17. században elsőként a spanyoloknál jelent meg a zsinóros rögzítés, ami Kínába is eljutott. Ott azonban a fülre hurkolt selyemzsinórt bizonyára kényelmetlennek találták, mert változtattak a módszeren. A szalagok végére kis súlyokat tettek, ezek a fül mögé lógatva tartották a pápaszemet a helyén.

Forradalmi változás csak a 18. században érkezett, az is több lépésben. 1730-ban egy szemész, Edward Scarlett elsőként alkotott szemüvegszárat. Ez még nem volt hajlított, az csak 1752-ben James Ayscough műhelyében született meg. A mester egyébként színes lencsékkel kívánta a látás további javulását elérni. Amúgy ekkoriban az orrnyeregre csiptetős szemüvegek, cvikkerek, monoklik voltak divatban. A napszemüvegről pedig egészen másként vélekedtek, mint azt manapság gondolnánk. A sötétített szemrevaló viselete még száz évvel ezelőtt is egyet jelentett a betegséggel, az öregséggel, és legfeljebb annyira volt „menő”, mint mondjuk a faláb vagy az üvegszem. A divatot amúgy is az uralkodó osztály diktálta, ők pedig inkább kalappal, kesztyűvel, kendővel védekeztek.

A XX. század elején mind Európában, mind Amerikában kezdett megváltozni ez a szemlélet. Egyrészt az autózás megjelenése miatt, hiszen az erős porral, fénnyel szemben védekezni kellett. Másrészt a mozizás megindulásával is összefügg, ugyanis a némafilmek sztárjai egyre-másra pápaszemmel tűntek fel a vásznon. És hát az ember a kedvenceitől még azt is elnézi, ami szokatlan, nem igaz?

A negatív előítéletek oldódását egy óriási minőségi ugrás is segítette: 1929-ben feltalálták a polarizált lencséket. Ezzel együtt megjelentek az első gyártók, több közülük ma is az élvonalba tartozik. Új irányvonalak alakultak, amelyek egyenesen kultuszt teremtettek a napszemüvegnek. 1936-ban például a Bausch & Lomb nevű cég kifejlesztett egy szándékosan pilótáknak való, törhetetlen típust, amely már az UV-sugárzás szűrésére is alkalmas volt. A II. világháborúban az Amerikai Légierő bevetésre kerülő tagjai már ilyet viseltek, amelynek formája a pilótafülkék jellegzetes áramvonalas alakjára hasonlított. Elterjesztésében maga MacArthur tábornok, a csendes-óceáni erők főparancsnoka is sokat tett, hiszen a sajtó előtt mindig abban nyilatkozott. Az 1937-ben készített aviátor szemüveg (Ray Ban) „a sugárvédelem szinonimája volt a háború előtt, és a hős pilóták közbenjárásával kiharcolt szabadság és életöröm szimbólumává avanzsált a háború után”.

A legnagyobb divatdiktáló mégis Hollywood volt, s talán ma is az. Az ötvenes, hatvanas években a napszemüveg jelentette mindenki számára az elérhető luxust. Először egy fiatalon meghalt amerikai színész, szexszimbólum, James Dean viselt napszemüveget a filmvásznon az 50-es években. 1958-tól a német gyártó, a müncheni székhelyű Rodenstock, ráérezve ennek jelentőségére, elsőként vetette be reklámhadjáratában a legnagyobb hírességek egész sorát, olyanokat, mint Sophia Loren, Brigitte Bardot stb. A plakátokon, címlapokon pózoló sztárok tovább formálták az emberek ízlését. A közönség természetesen akkor is és ma is buzgón utánozta bálványait. …És a napszemüveg az elegancia, a szexiség, a titokzatosság szimbólumává vált.

Na vajon kik feszítenek büszkén napszemüvegeikben a képeken? (Megoldás a cikk végén)

Kialakultak jellegzetes típusai, és vannak olyan emberek is, akiket nehéz elképzelni nélküle (Jackie Kennedy, John Lennon, Karl Lagerfeld, Presser Gábor és mások). Meghatározza megjelenésünket, árulkodhat zenei ízlésünkről, segít a „rejtőzködésben”, mondhatni pszichológiai védelem. Hordhatják maffiózok vagy ügynökök, sztárok, sportolók, sőt űrhajósok. Hát miért éppen egy női táskából hiányozna?

SzaSzi

Forrás: wikipédia, nlc.hu, rd.hu, cotcot.hu, fokusz.info, mrfoster.blog.hu, zeiss.hu,

A képek a flickr.com és a Wikimedia Commons gyűjteményeiből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a képek készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép; 3. kép; 4. kép; 5. kép; 6. kép; 7. kép; 8. kép; 9. kép; 10. kép; 11. kép; 12. kép; 13. kép; 14. kép.

A cikksorozat korábbi részei:
1. rész: A (papír)zsebkendő
2. rész: A rúzs
3. rész: Az összecsukható esernyő
4. rész: A zsebtükör

A napszemüvegeikben látható hírességek a képeken balról jobbra két sorban: Douglas MacArthur tábornok, Ray Charles, Audrey Hepburn, John Lennon, Johnny Depp, Presser Gábor, Elton John, Dwayne Johnson, Lewis Hamilton