57

Mindenkinek megvan a saját nyomora

Undone – tévésorozat-kritika

undone-film-sorozat

A BoJack Horseman alkotóinak legújabb animációs sorozata arról az állapotról szól, amikor 30 éves kor környékén az ember bepánikol az élettől, kiutat keres a hétköznapok monotonitásából, és minden elcseszett dologra csak cinizmussal tud reagálni.

Az Undone az Amazon nyolcrészes, 20 perces epizódokból álló sorozata, amelynek főszereplője a 28 éves Alma, aki iszonyatosan unja az egyhangúan ismétlődő mindennapjait; a felkelést a pasija mellett, a fogmosást, ugyanazt a reggelit, és munka után kiégetten rádöbbenni, hogy olyan dolgokon gondolkozik két konzerv babbal kezében, hogy melyik a jobb fajta. Alma minden körülötte lévő eseményre szarkasztikus poénokkal reagál; nem igazán tud azzal mit kezdeni, hogy testvére – aki talán az egyetlen barátja – éppen házasodni készül, hogy a párja túl kedves vele, és hogy az anyja még évtizedekkel később sem hajlandó őszintén beszélni vele apja haláláról. A részek előrehaladtával persze kiderül, hogy egy meglehetősen elcseszett családról van szó, de a saját életünk szereplőit egy ugyanilyen nagyító alá téve talán a néző sem villoghat jobb körülményekkel. Aztán Alma egyik nap autóbalesetet szenved, aminek következtében látni véli halott apját, aki a túlvilágról igyekszik lányának megtanítani az időutazás technikáját, hogy együtt nyomozhassák ki, kinek a hibájából halt meg az édesapa.

Innen is látszik, hogy egy sci-fit markoló történetről van szó, ami inkább csak eszközként használja ezt a stílust, hogy még nyomatékosabban mesélhessen nekünk Alma mentális világának romjairól, a kiüresedett életről és úgy egyáltalán az emberi kapcsolatokról.

A sorozat hangvétele leginkább Raphael Bob-Waksberg és Kate Purdy előző alkotásához, a BoJack Horsemanhez hasonlít, de ugyanennyire hajaz a brit Felabag-re is a fő női karakter miatt. Hasonló a téma, hiszen arról próbál értekezni, hogy egy belső káosszal megáldott embernek mennyire van kiútja a lelki sebekből, és miközben gyógyulna, mennyi embert képes még magával rántani a kényelmes és személyes nyomorába. Természetesen mindezt nagyon árnyaltan ábrázolták, és a sorozat abszolút nem törekszik komorra festeni a hangulatot, de nagyon jól mutatja be a normalitás kérdéskörét. Nem mozgat sok karaktert, és azok első pillanatra határozottan ellentétesnek is tűnnek, de a végére rengeteg hasonlóság mutatkozik majd meg köztük, csak mindenki a saját műfaján belül küzd az életével, dolgozza fel a traumákat vagy éppen keres visszaigazolást; az anya az egyháznál, a lánytestvér a párkapcsolatokban, Alma pedig a múltat kutatva.

A párbeszédek hibátlanok, és a látvány is nagyon eredeti, ugyanis a ritkán látott rotoszkópos eljárással készítették a sorozatot. Ez azt jelenti, hogy leforgatták élő szereplőkkel az egészet, és azt a mozgást ültették át az animációba. Ezáltal nagyon életszerűnek hatnak a képsorok. Ráadásul teljesen felismerhetők a színészek; a főszereplő nő Rosa Salazar, aki az Alitából lehet ismerős, az apját pedig Bob Odenkirk játssza, azaz a Breaking Bad-ből (és a Better Call Saul-ból) megismert ügyvéd, Saul.

Az Undone abszolút azon animációs sorozatok sorát erősíti, amelyek bár humorban nem olyan direktek, mint egy South Park vagy a Simpson család, de erősek a poénok bennük így is, és történetben pont olyan komplexek, mint a legjobb drámák. Ugyan szépen, csavarosan, megválaszolt kérdésekkel és érdemben nyitva hagyott pillanattal ért véget, ami valahol adott egy megnyugvást is, szerencsére mégis be van már rendelve a második évad.

Sz. Ági
Forrás: langologitarok.blog.hu

2020.06.26