Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára a HM és a Zrínyi-hagyományok ápolásában érintett települések, múzeumok által szervezett eseményen újságíróknak azt mondta: Zrínyi Miklós igazi példakép a magyar katonáknak, nevéhez különleges műveletek, különleges erők fűződnek, amelyek ma modern formában egyre inkább felértékelődnek a terrorellenes küzdelemben. „Nem véletlen, hogy Zrínyiről oktatási intézményeket, programokat neveztek el, Magyarország legnagyobb haderőfejlesztési programja, a Zrínyi 2026 is az ő nevét viseli” ‒ mutatott rá.

Vándor László, a Zala Megyei Múzeumok Igazgatóságának volt igazgatója arról szólt, hogy Zrínyi-újvár a hadtudóshoz köthető egyetlen magyarországi épített emlék, amely a magyar királyság és a török birodalom határán fontos szerepet játszott nemcsak a magyar, hanem Európa történelmében is.

Zrínyi Miklós 1661-ben kezdte el építtetni az őrtilosi hídfőerődöt a birtokait támadó kanizsai törökök féken tartására, Kanizsa visszafoglalásának előkészítésére. A hadvezér a várból vezette híres téli hadjáratát: felgyújtotta az eszéki hidat, és a várba tért vissza Kanizsa sikertelen ostroma után – közölte. Hozzátette: Zrínyi-újvár 1664-ben, három heti török ostrom után esett el, amellyel sikerült késleltetni az oszmánok Bécs felé vonulását, az Őrtilosnál elszenvedett veszteségek hozzájárultak a törökök szentgotthárdi vereségéhez.

Vándor László kitért arra, hogy a lerombolt Zrínyi-újvár pontos helyéről sokáig vitatkoztak a történészek, ő maga fél évszázada kutatja a történetét. A feltárások a 2000-es években kezdődtek a Hadtörténeti Múzeum, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem elődje, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem hallgatóinak bevonásával, de a munkálatokban nagy segítséget nyújtott a Duna-Dráva Nemzeti Park, valamint több múzeum, önkormányzat, erdészet is.

A feltárást is vezető volt igazgató a vár kútjának régészeti munkálatait és rekonstrukcióját Esterházy Pálnak a vár 1664-es török ostromáról is szóló visszaemlékezéseivel indokolta, amely szerint a törökök bosszúból a megölt magyar védőket a kútba dobták, amiért Zrínyi a téli hadjáratán a kút kupolája fölé rakatta a Szulejmán turbéki síremlékének tetejéről elhozott aranyozott zászlót.

Vándor László azt mondta: a régészek „töredékes embervázakat” és nagyon sok ruhát találtak a kútban. Ebből arra következtettek, valószínű, hogy az ostrom után az elesettek bajtársai kiemelték a holttesteket, majd a túlparti ellenerőd közelében eltemették. A faszerkezetű kút darabjait a vizes föld megőrizte, a legépebben maradt darabokat, köztük egy Zrínyi által is érinthetett itatóvályút a többi lelettel együtt konzerválják, bemutatásukat tervezik – tette hozzá. Egyben reményét fejezte ki, hogy Zrínyi-újvár a magyarok egyik zarándokhelyévé válik.

A megemlékezés résztvevői koszorúkat helyeztek el a hős várvédők tiszteletére a helyszínen álló emlékműnél. A Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség nevében Németh Szilárd; Böröndi Gábor, a honvédség parancsnokhelyettese; Padányi József professzor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem képviselője; Kovács Vilmos, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka koszorúzott. Rajtuk kívül koszorút helyezett el Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára; Szászfalvi László parlamenti képviselő; Biró Norbert, a Somogy Megyei Közgyűlés elnöke és mások mellett a környék községeinek polgármesterei is.

MTI Fotó: Varga György
Forrás: MTI