Egyszerű szerb földműves család gyermekeként látta meg a napvilágot Leskovacon (akkor Jugoszlávia). A háború miatt azonban nagyszüleinél nőtt fel bátyjával együtt, németes nevelést kapott. Sok minden szeretett volna lenni, végül a belgrádi testnevelési főiskolán tanult. Így adódott, hogy tanárjelöltként alkalmi dublőr szerepeket vállalt a környéken filmező brit vagy olasz stáboknál. 1965-ben történt, hogy a Jugoszláviában forgató DEFA (az NDK-ból) első indiános filmjéhez, A Nagy Medve fiaihoz keresett „indiánokat”. A magas, kisportolt, jó mozgású, hosszú hajú fiút azonnal kiválasztották a fényképe alapján, hamar eldőlt, hogy övé a főszerep. Berlinbe költözött, egymás után kapta a pozitív indián hős szerepeket (Fehér farkasok, Apacsok, Severino). 12 ilyen filmben szerepelt, amelyek hozzájárultak az amerikai őslakosok pozitív megítélésének kialakításához. A 70-es években hihetetlenül nagy népszerűségre tett szert a szocialista országokban. Hatására a gyerekek falun és a városi lakótelepeken is „indiánost” játszottak naphosszat. A kamaszok pedig az Ifjúsági Magazinból, a Pajtásból vagy a Rádió és Televízió Újságból kivágott fotójával „kereskedtek”, csereberélték a népszerű együttesekkel együtt. A róla készült poszter igazi kincsnek számított. A kritikusok kevésbé tartották tehetségesnek, de a közönség ezzel mit sem törődött. Gojko Mitić sztár lett. A magyar színésznők közül egyébként partnereként játszott Drahota Andrea (Vadölő) és Bus Kati (Osceola) is.

Szerette volna magát megmutatni más karakterként is, egy újságnak egyszer ezt nyilatkozta: „Hiszem, hogy többre vagyok képes, hiszem, hogy nem csak egysíkú, differenciálatlan figurákat tudok megformálni.” Igyekezett megszabadulni a skatulyától, amelybe került. Ebben az is közrejátszott, hogy a 80-as években az indiánfilmek kimentek a divatból, így ő is lekerült a filmvászonról. Későbbi karrierje során több más műfajban is szerepelt. Többek között egyszer egy sci-fiben játszott, majd Spartacust alakította a színpadon, és számos TV-show-t mutatott be.

1992-től 2006-ig évről évre újra belebújt a legendás apacs törzsfőnök, Winnetou bőrébe a Bad Segebergben rendezett Karl May-fesztiválokon. A mozivászonra is 1992-ben tért vissza, mégpedig Tóth Eszter magyar rendező hívására, aki egy ősz nagypapa szerepére kérte fel a Nyomkereső című alkotásában. 1993-ban született meg a lánya. Magánéletét óvja a sajtó elől, így nem sokat tudni róla. Jelenleg is Berlinben él, és úgy tűnik, remekül tartja magát, rendszeresen mozog, imád szörfözni és búvárkodni.

Igaz, korábbi népszerűségét már nem tudta felülmúlni, de a közönség nem felejtette el őt. 1998-ban a Hipodil bolgár punk rock együttes írt egy dalt Mitić-nek Bate Goiko címmel. 2010-ben egykori hazájában, Szerbiában tüntették ki, de a legérdekesebb tiszteletadás mégis az, hogy az André Knöfel és Gerhard Lehmann által 2004-ben felfedezett, 147595. számú aszteroidát tiszteletére Gojkomitić-nek nevezték el. (Ezt hivatalosan 2013. január 27-én tette közzé a Minor Planet Center.)

SzaSzi

Forrás: wikipedia.org, gojkomitic.de, Újságmúzeum Facebook feljegyzése 

A képek a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a képek készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép.