101

E.T., a földönkívüli

MOZI a napon – SzaSzi írása

e-t-the-extra-terrestrial-film-poster

1982. június 11-én mutatták be a mozivásznon az egész Galaxison átívelő barátságról szóló amerikai sci-fit, az E.T., a földönkívülit (eredeti címén E.T. the Extra-Terrestrial), amely azonnal hatalmas siker lett nem csak saját hazájában, hanem az egész világon. Még maga a rendező, Steven Spielberg is azt vallotta egyszer, hogy ez a kedvenc filmje.

De rajongói között olyan neveket is találunk, mint például az egykori amerikai elnökét, Ronald Reaganét. A filmet 9 Oscar-díjra jelölték, ebből négyet meg is nyert, pedig ez is azok közé a sikerfilmek közé tartozik, amelyet a nagy stúdiók egyszer visszadobtak.

Spielberg fiatal kora óta dédelgetett vágya volt egy ufókról szóló munka. Az azóta sci-fi kultuszfilmmé nemesedett Harmadik típusú találkozásokkal (1977-ben) ez valóra vált, s a rendező számára meghozta az első Oscar-jelölést (illetve más kategóriákban két szobrot is). Még zajlott Az elveszett frigyláda fosztogatóinak forgatása (1980-81), amikor Spielberg előző sikerén felbuzdulva újra elővette az ufó-motívumot. Night Skies címen egy sci-fi thrillert tervezett. (Később ez adta a Poltergeist című film, majd sorozat alapötletét, és egy héttel az E.T. előtt jelent meg, társíróként Spielberg is közreműködött benne.) Ebben a földönkívüliek rosszindulatúak, és – egy állítólag megtörtént esemény alapján – ostrom alá vettek egy mindentől távol álló farm magányosan élő családját. A történetet Melissa Mathesonnal, az íróval mégis átdolgozták, mégpedig teljesen, így született meg E.T. kedves figurája. A Columbia filmstúdió producerei viszont csak egy „Disney-mesébe öntött harmadik típusú találkozást” láttak a történetben, és úgy ítélték meg, hogy a film semmiképpen nem lehet sikeres. Az Universalnál máshogy gondolkodtak, a forgatás szabad utat nyert. A bizalmat alaposan meghálálták, hiszen az E.T. óriási siker lett, mintegy 800 millió dollárt termelt világszerte (plusz a VHS kb. negyedmilliárdos haszna), és hosszú időn keresztül tartotta is első helyét a legtöbbet hozó filmek között (jelenleg a 9. helyen áll). Szakmai elismerésekből is jutott bőven a stábnak: 9 Oscarra jelölték (köztük a legjobb film és a legjobb rendező díjára), ebből négyet el is nyert.

Az E.T. egyedülálló módon ötvözte a gyermekmesét a tudományos-fantasztikus történetek világával, ezáltal nem csak a gyerekekhez vagy csak a felnőttekhez szól, hanem mindenkihez. Sőt képes a felnőtteket újra gyerekké változtatni! Sokak szerint a rendező tulajdonképpen a családi filmek válfaját teremtette meg ezzel az alkotásával.

A történet egy amerikai kisváros közelében, az erdőben kezdődik, ahol egy ismeretlen égi jármű ereszkedik le. A belőle kiszálló fura kinézetű lények jól láthatóan terepszemlét végeznek. Hamarosan a helyszínre érkeznek a rend éber őrei is, akik harsány kiabálásukkal, villogó zseblámpájukkal megijesztik az idegeneket. A földönkívüliek menekülőre fogják, de a nagy sietségben az egyikük lemarad a távozó űrhajóról, ő E.T. Szegény riadt kis űrlény itt marad egy számára teljesen ismeretlen bolygón, ráadásul vadásznak rá a dühös földlakók és kutyáik. Egy közeli kertben rejtőzik el az éjszaka leple alatt. A tízéves Elliot azonban felfedezi, hogy valaki lapul odakinn. Félénken, de kíváncsiságtól hajtva – M&M drazsékkal – előcsalogatja a „valamit”. Hamar kialakul kettőjük között a bizalom és a barátság. De hogyan tovább? Mi legyen E.T.-vel? Mi a legjobb neki? Ha itt marad vagy ha valahogy hazajut? Elliott végül testvéreit is beavatja a titokba. A gyerekek eldöntik, hogy továbbra is rejtegetik a kis idegent. Egyre jobban megismerik, de mint minden titok, ez is kitudódik egyszer… De nem lövöm le a poént, hátha valaki még nem látta a filmet!

e-t-the-extra-terrestrialSpielberg remek történetmesélő, aki nem pusztán elvarázsol, hanem visszaröpít a gyerekkorba, amikor még képesek voltunk csillogó szemmel rácsodálkozni a világra, és amikor még hittünk a csodákban. A sokak szerint giccsbe hajló történetet talán ezért is érezzük inkább szívmelengetőnek. Fantasztikusan lett megformálva E.T. alakja és lénye is. Ha van olyan lista, hogy „A legszerethetőbb űrlények”, akkor ő biztosan szerepel rajta, mégpedig valahol az élen. Sőt az alkotásnak ott a helye „a legjobb földönkívülis filmek”, „a filmtörténet legmeghatóbb jelenetei” (E.T. búcsúja), vagy „a legütősebb zárójelenetek” között is.

Az őszinte szeretetnek és barátságnak emléket állító mű zenei aláfestése John Williams munkája, aki ezért meg is kapta az aranyszobrocskát. A hazai mozik 1983. december 22-én vetítették először, és túlzás nélkül állítható, hogy azonnal közönségkedvenc lett.

Népszerűségébe kapaszkodva E.T. videójáték főszereplője is lett, de annyira rossz grafikával és gyenge játékélménnyel, hogy a legrosszabbak között tartják számon, alacsony példányszáma mégis hozzájárulhatott a videójáték-piac 1983-as összeomlásához.

Ettől függetlenül E. T. történetéből regény és folytatás is született William Kotzwinkle tollából. Születésének 20. évfordulóján, 2002-ben felújított változatban újra kiadták, majd a 30. születésnapon (2012-ben) egy extra DVD-vel rukkoltak elő, amelyen a speciális effektusok már felújítva hallhatók, és olyan részletek is láthatók, mint a Harrison Forddal forgatott, de kivágott jelenet, vagy E.T., ahogy a víz alatt lélegzik, mindez egy Spielberg-interjúval megspékelve. A történetet a mai napig nem engedték el! 2019 novemberében például olvashattunk hírt arról, hogy 37 év után egy négyperces reklámfilm készült az eredeti szereplőkkel. A kedves űrlény visszalátogat a már felnőtt, nős és két gyerekes apukához, Elliothoz, és rácsodálkozik, mennyi minden megváltozott, mióta legutóbb itt járt, így az új technológiára is (amely egyben egy amerikai internetszolgáltató legújabb csomagját hirdeti). A reklámfilm a tavalyi évben hálaadás napján (november 28-án) debütált az interneten, majd az amerikai mozikban a premierfilmek előtt is láthatták a nézők, vagyis E.T. ismét látható volt a nagyvásznon.

Semmi kétség, hogy E.T. története egy örökzöld mese.

SzaSzi

Források: supernaturalmovies.blog.hu, wikipédia, port.hu

A 2. kép a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével ezen a linken található.

2020.06.11