1551

Filmforgatás Győrben 1963-ban: Az aranyfej

Várostörténeti puzzle 131. rész – Némáné Kovács Éva írása

az-aranyfej-filmforgatas

Az aranyfej (The Golden Head) az első közös amerikai-magyar koprodukcióban készített, szélesvásznú, egész estés színes játékfilm volt, melyet Győrött, Esztergomban, Visegrádon, Szentendrén és Budapesten, valamint Londonban forgattak 1963-ban. Filmtörténeti érdekesség, és ma már kortörténeti dokumentum is több szempontból.

A fordulatos bűnügyi vígjáték cselekménye a Győrött őrzött „aranyfej”, azaz Szent László fejereklyéjének (herma) elrablása és megtalálása köré épült. A kalandfilm a nemzetközi műkincstolvajok üldözése közben az 1960-as évek eleji „vasfüggöny” mögötti Magyarországot és látványosságait mutatta be sajátos szemszögből. A nyugaton és világszerte forgalmazásra, népszerűsítésre szánt propagandafilmben magyar részről a kis mellékszerepeket is Kossuth- és Jászai-díjas színészek játszották.

A kezdő változatban még Pécsi Ildikó, Básti Lajos, Rajz János, Peti Sándor és Fónay Márta szerepelt az angol-magyar közös filmben, melynek rendezője James Hill volt, és amelyet Győrött (is) forgattak. Ám Az aranyfej menet közben jelentős változásokon esett át: a később amerikai-magyar koprodukcióvá lett filmnek a készítése folyamán más lett a rendezője, valamint a szereposztás is nagymértékben átalakult, így a felsorolt színészekkel készült felvételeket hiába is keressük a kész produktumban.

A filmvásznon látható változatban magyar részről viszonylag jelentősebb szerepet Pécsi Sándor, Makláry Zoltán, Kibédi Ervin és Ungvári László játszott, de igencsak jelentéktelen mellékszereplőként Csákányi László, Darvas Iván, Garas Dezső is felvillant. Az angol és amerikai művészek mellett az egyik főszerepet a nagyon fiatal, még csak húszéves kezdő színész és pécsi balerina, Esztergályos Cecília kapta, ő megmaradt az amerikai változatban is.

A film zenéjét Fényes Szabolcs zeneszerző komponálta, az amerikai Richard Thorpe rendezte, az operatőre Hildebrand István volt. Az amerikai Cinerama Releasing Corporation (CRC) stúdió a legkorszerűbb felvevőjét küldte el a forgatáshoz, amellyel technikailag a legmodernebb, ún. cinerama (panorámafilm-felvételi és -vetítési) eljárással készülő mozifilmet lehetett készíteni.

Sajtótájékoztató a készülő angol-magyar közös filmről (Film, Színház, Muzsika, 1963. augusztus 3.):

az-aranyfej-filmforgatas

Az aranyfej című angol-magyar közös film forgatásáról 1962-ben kezdődtek az előkészítő tárgyalások. Kezdeményezője, fő szervezője, mozgatórugója a személyében érintett Alexander Paal (született Paál Sándor) angol filmproducer volt, aki az 1930-as évek közepén a Színházi Élet tehetséges, fiatal fotóriportereként jóformán egy szál fényképezőgéppel menekült el Magyarországról. Úgy vélte, hogy tud olyan technikát és tőkét bevonni, mellyel a Magyarország iránt világszerte megnyilvánuló mind nagyobb érdeklődést felhasználva látványos és érdekes filmben tudja bemutatni az országot, tájait. 1963 júliusában – a három hónapra tervezett forgatás megkezdése előtt – lelkesen nyilatkozta: „Régi vágyam volt filmet csinálni itthon! Megmutatni a világnak azt a Pestet, amit itt hagytam. A filmszakmában a cinerama az új technikai szenzáció. A mi filmünkbe beszáll a Cinerama vállalat is, amely ma már nagyobb, mint a Metro, a Fox és a Paramount együttvéve. Ugyanazt a felvevőgépet küldik ide, amellyel a Ben Hurt felvették.

Alexander Paal, azaz Paál Sándor angol producer egy kempingszéken ül a győri Székesegyház mellett a filmforgatáskor (Fortepan/Hunyady József adományozó, 106102. kép):

az-aranyfej-filmforgatas

A győri forgatáson a felvevőgépre jobb oldalon James Hill angol rendező támaszkodik, mögötte Hildebrand István áll (Fortepan/Hunyady József adományozó, 107109. kép):

az-aranyfej-filmforgatas

Az egész világ felé Magyarországról őszinte, reális képet nyújtó ifjúsági kalandfilmet terveztek előállítani. Elkészítésére a főleg dokumentum- és ifjúsági filmjeiről világszerte ismert James Hill angol rendezőt kérték fel, aki vállalta, és elkezdte a forgatást. Nevéhez fűződik a nálunk is ismert Elza, a vadon szülötte ismeretterjesztő-, vagy a Nemo kapitány és a víz alatti város kalandfilm, valamint Amíg az utolsó vendég elmegy (eredeti címén A konyha) alkotás.

Az aranyfej forgatókönyvét Roger Windle Pilkington Nepomuk of the river, azaz A folyó Nepomukja című regénye nyomán Stanley Goulder és Boldizsár Iván írta. E történet szerint három angol és egy magyar ifjú találta meg az elrabolt műkincset, Szent László arany fejereklyéjét, és juttatta rendőrkézre a tolvajokat a Dunán Budapestig hajózva. Mr. Stevenson (Douglas Wilmer, magyar hangja Pálos György) angol kriminalista, aki egy nemzetközi bűnügyi konferencia ülésére érkezett Magyarországra, és hogy a kellemest és a hasznost összekapcsolja, magával hozta nyaralni három gyermekét is A Fehér Nyuszi nevű motoros hajón. A határ átlépésekor a társasághoz csatlakozott a család barátja, egy Anne nevű (Esztergályos Cecília) fiatal magyar lány. A családfőt egy Részvét nevű követségi ember egy tűzpiros sportkocsival sürgősen a fővárosba vitte, így a fiatalok felügyelet nélkül maradtak, a vízen követték őt. A Stevenson gyermekek egyszerre érkeztek Győrbe két, a filmben Basil Palmer és Lionel Pack nevű nemzetközi tolvajjal, akik elrabolták Győrött a székesegyházban őrzött nagy értékű Szent László-hermát, melyre véletlenül a cserfes kis Milly (Lorraine Power) hívta fel a figyelmüket. A rablók a gyanút a jacht fiatal utasaira terelték, ők azonban különböző kalandok közepette visszaszerezték a kincset, és leleplezték a tolvajokat. Közben a nagyfiú, Michael (Jess Conrad) és Anne között románc szövődött, a kis Milly-t a nyomozásban kisebbik bátyja, Harold (Denis Gilmore) is segíti.

A filmben természetesen nem az eredeti műkincs, a győri székesegyház Héderváry-kápolnájában őrzött Szent László herma szerepelt. A forgatáskor használt hiteles másolatot Inkey Tibor fényképei alapján Szabó Ferenc, az Állami Pénzverő iparművésze készítette el a Hunnia Filmstúdió megbízásából, öt példányban bronzból, aranyozva, további öt darabot pedig gipszből.

A győri kikötőben áll a The White Rabbit, azaz A Fehér Nyuszi nevű kis luxusgőzös, mely a nyomozó gyerekeket viszi a Dunán (Fortepan/Inkey Tibor adományozó, 120868. kép):

az-aranyfej-filmforgatas

A Hunnia Filmstúdió, a Cinerama, a Dimitri de Grünewald angol cég és Paál Sándor producer közös filmforgatása több terepszemle, tárgyalás után Győrött kezdődött meg augusztus 12-én. Győrben egyre nagyobb lett az érdeklődés a készülő film iránt, melyről rendszeresen jelentek meg beharangozó írások. A Kisalföld 1963. július 24-iki számában Horváth Lajossal, a székesegyház sekrestyéjének igazgatójával készült riport a történet „szereplőjéről”, az európai hírű műkincsről, Szent László fejereklyéjéről: „Szívesen állunk a filmesek rendelkezésére. Már két ízben is jártak itt, és alaposan szemügyre vették a hermát. Sok felvételt is készítettek, ugyanis egy kicsinyített mását készítik el, és az szerepel a filmkalandokban. A herma az európai ötvösmunka legrégibb alkotásainak egyike. Anyaga: bronz és ezüst, tehát nem arany, mint sokan hiszik, és mint néhány újság írta… A herma Győr egyik idegenforgalmi látványossága. Az utóbbi időben egyre több turista tekinti meg. Neves külföldi műtörténészek is ellátogattak már miatta Győrbe. Nemrégen egy prágai professzor vette alapos vizsgálat alá. Most „filmszereplő” lesz. Kilép a kápolna homályából a nagyközönség elé.

A Káptalandomb a győri székesegyházzal (Fortepan/Nagy Gyula adományozó, 50588. kép):

az-aranyfej-filmforgatas

Az utolsó bejáráskor, augusztus 1-jén egyeztették, melyek legyenek a főbb győri helyszínek, és ott milyen átalakításra, technikai feltételek biztosítására lesz szükség. A forgatás négy helye: a Székesegyház és oldalbejáratánál a Martinovics tér (ma Apor Vilmos püspök tere), a Káptalandombon lévő Lépcső köz, a piaci jeleneteknél a Gutenberg tér, a vizes-hajós jeleneteknél a Mosoni-Duna és a Rába összefolyása, illetve a Rába-part. Erről a Kisalföld már másnap részletesen tudósított: „...A fürge mozgású, fehér hajú rendező kifogásolja, hogy az értékes ereklye (amelyet a filmben makettel pótolnak) nem jó helyen áll, valahová a főoltár közelébe kell helyezni. Igen ám, de hova? Másfél óra múlva megvan a helye, bekerül a jegyzőkönyvbe. A fővilágosító Bojkovszki Béla Hildebrand István operatőrrel a világosítást tárgyalja meg, arról beszélnek, mennyi lámpa, mekkora elektromos energia kell a templom hajóinak megvilágításához. A filmesek varázslók is egy kicsit, mert nem telik el öt perc, és isten tudja, honnan, máris előkerítik az ÉDÁSZ egyik műszaki vezetőjét, akitől arról érdeklődnek, hogy mennyi áramot tud majd nekik a forgatás napjaira biztosítani.

Hangulatos, keskeny utcák keresésére indul a népes csoport. Az egyik rövid, a másik hosszú, a harmadik keskeny, a negyedik széles. Aztán a Lépcső köznél egyszerre szisszen fel mindenki: kitűnő. Valóban, a romantikusan kanyarrá szeszélyesen magasra törő lépcsős utcácska tökéletesen fedi a forgatókönyv adta elképzelést. Már „csak” két hely van hátra, a piac és a Duna-part. Az igazi piac nem felel meg, mert túl nagy. Drága volna berendezni, statisztákkal megtölteni. Az operatőrnek támad végül remekbe szabott ötlete, hogy a piacot a Jedlik Ányos utca és a Rózsa Ferenc utca találkozásánál építsék fel, mert onnan több irányba lehet mozgatni a gépet, szépek lesznek a képek. A Duna-parton már nincs sok időzés; néhány halászbárkát, egy-két vízibuszt kell csupán beállítani, a korlátot kell átfesteni, a rakparton alakítani egy keveset – de ez nem számít, a filmesek „félkézzel” megoldják.

A rendőrség képviselője azt jegyzi fel, hol kell majd forgalomkorlátozást életbe léptetni, a forgatás helyszínét a kíváncsiskodóktól megóvni. A kellékes szaporán írja kis füzetébe, hol mit kell leszerelni, és főleg mit kell beszerezni. A filmben sok világsztár játszik majd, apró epizódszerepekben is híres színészeket láthatunk. A győriek közül is néhányon elkerülnek a világ számos helyére, hisz a filmet nagyon sok országban bemutatják majd, és a statisztériát helyben toborozzák.

Az Aranyfej forgatásának győri helyszínei: Káptalandomb, Lépcső köz (Fortepan/Inkey Tibor adományozó, 120862. kép):

az-aranyfej-filmforgatas

Az Aranyfej forgatásának győri helyszínei: Káptalandomb, Lépcső köz (Fortepan/Inkey Tibor adományozó, 120864. kép):

az-aranyfej-filmforgatas

Az Aranyfej forgatásának győri helyszínei: Gutenberg tér, balra a Frigyláda-szobor (Fortepan/Inkey Tibor adományozó, 120865. kép):

az-aranyfej-filmforgatas

Az Aranyfej forgatásának győri helyszínei: Káptalandomb, szemben a Székesegyház (Fortepan/Inkey Tibor adományozó, 120874. kép):

az-aranyfej-filmforgatas

Az Aranyfej forgatásának győri helyszínei: Mosoni-Duna és a Rába összefolyása a Kossuth híd alól nézve (Fortepan/Inkey Tibor adományozó, 120867. kép):

az-aranyfej-filmforgatas

A nemzetközi filmstáb magyar műszaki részlegét a turistaszállóban, a többit a Vörös Csillag (ma Rába) Szállodában helyezték el. A cselekmény szerint a Dunán a Stevenson-gyerekeket szállító The White Rabbit nevű kis luxusgőzöst a győri kikötőben kötötték ki. Messziről fel lehetett ismerni a hajó tatján elöl lévő, kétméteres ülő papírmasé nyusziról, mely piros-fehér-zöld zászló rúdját fogta mellső lábai között. Elkezdték az Aranyfej egyes jeleneteinek forgatását az angol és magyar filmesek Győrött, a város lakóinak érdeklődő, izgalommal telített asszisztálásával.

A különleges eseményről a Film Színház Muzsika 1963. augusztus 24-iki számban is részletesen megemlékeztek: „Ilyet még nem látott a város – de még Budapest sem: ilyen apparátussal (és költséggel) még nem forgattak filmet Magyarországon. Egy átlagos magyar film technikai felszerelése három nagy ládába csomagolható: az Aranyfej két cinerama és egy technicolor felvevőgépe százhárom ládányi „csomagot” jelent. A helyváltoztatást huszonkét jármű szolgálja: autóbuszok, teherautók, személykocsik; fél kilométeres, impozáns karaván vonul az utcákon, ha megindul a stáb. A győri piacot „áttelepítették”: a Három a kislány díszleteire emlékeztető Gutenberg téren száz árus (teljes árukészletével), két szénásszekér, nyolc lovaskocsi, kétszáz vásárló és ötven „lézengő” járókelő jelenti a statisztériát.

A győri forgatás képei a Káptalandombon: a Martinovics tér (ma Apor Vilmos püspök tere) a Székesegyház mellett (Fortepan/Hunyady József adományozó, 106075. kép):

az-aranyfej-filmforgatas

A győri forgatás képei a Káptalandombon: Hildebrand István operatőr (Fortepan/Hunyady József adományozó, 106074. kép):

az-aranyfej-filmforgatas

A győri forgatás képei a Káptalandombon: Lépcső köz (Fortepan/Hunyady József adományozó, 107108. kép):

az-aranyfej-filmforgatas

A győri forgatás képei a Káptalandombon: Lépcső köz (Fortepan/Hunyady József adományozó, 106069. kép):

az-aranyfej-filmforgatas

A győri forgatás képei a Káptalandombon: a Martinovics tér (ma Apor Vilmos püspök tere) a Székesegyház mellett (Fortepan/Hunyady József adományozó, 106105. kép):

az-aranyfej-filmforgatas

A győri forgatás képei a Káptalandombon: a Martinovics tér (ma Apor Vilmos püspök tere) a Székesegyház mellett, reverendában Básti Lajos színművész (Fortepan/Hunyady József adományozó, 106100. kép):

az-aranyfej-filmforgatas

A győri forgatás képei a Káptalandombon: a Martinovics tér (ma Apor Vilmos püspök tere) a Székesegyház mellett (Fortepan/Hunyady József adományozó, 106103. kép):

az-aranyfej-filmforgatas

Helyszíni közvetítés is megjelent a győri forgatásról a Szabad Föld 1963. szeptember 1-jei számában: „Felhős, esővel ijesztgető az idő, s a filmfelvételből egyelőre csak az egyhangú próbák folyhatnak a Dunán. A nézőközönség azonban türelmes. Hát nincs is mindennap filmforgatás a győri piactér alatt… A győri Duna-part, fenn a piactér kőkerítése körül zsúfolásig van szemlélődőkkel. Ezen a felhős délelőttön a film népszerűbb, mint a hatalmas görögdinnyés sátor, amelynél máskor félórákig is várakozni kell. Nem csak nézelődésből áll azonban a helyiek részvétele: sokan a városból statisztálni is elszegődtek egy-két napra, a tömegjelenetekhez, főleg a vakációs diákságból, hiszen nem árt egy kis külön kereset. Néhány utcasarokkal odébb közben megkezdik egy másik jelenet próbáit. A szűk, barokkos utcát lezárják, két végében percek alatt összegyűl a tömeg. Bent Esztergályos Cecília, a Tücsökből ismert „vadonatúj” filmszínésznő – ebben a produkcióban is főszerepe van ‒ egy kis fekete kutyát sétáltat, a szerepe szerint; a kutya sem akárki: egyik rokona az Egyiptomi történetben „játszott” vezető szerepet.

A győri forgatás képei a Káptalandombon: a Martinovics tér (ma Apor Vilmos püspök tere) a Székesegyház mellett, a kamera mögött Hildebrand István operatőr (Fortepan/Hunyady József adományozó, 107079. kép):

az-aranyfej-filmforgatas

A győri forgatás képei a Káptalandombon: a Martinovics tér (ma Apor Vilmos püspök tere) a Székesegyház oldalbejáratánál (Fortepan/Hunyady József adományozó, 106098. kép):

az-aranyfej-filmforgatas

A győri forgatás képei a Káptalandombon: a Martinovics tér (ma Apor Vilmos püspök tere) a Székesegyház mellett, reverendában Básti Lajos színművész (Fortepan/Hunyady József adományozó, 106099. kép):

az-aranyfej-filmforgatas

A győri forgatás képei a Káptalandombon: a Martinovics tér (ma Apor Vilmos püspök tere) a Székesegyház mellett, reverendában Básti Lajos színművész, mellette Lorraine Power gyermekszereplő (Fortepan/Hunyady József adományozó, 106106. kép):

az-aranyfej-filmforgatas

A győri forgatás képei a Káptalandombon: a Martinovics tér (ma Apor Vilmos püspök tere) a Székesegyház mellett, Lorraine Power gyermekszereplő, illetve a Suba nevű magyar puli (Fortepan/Hunyady József adományozó, 106127. kép):

az-aranyfej-filmforgatas

A két hétig tartó győri filmforgatás július végén befejeződött. Az aranyfej filmcím pár hétre a Millie Budapestre megy címre változott, de szeptember közepén végül mégis az eredeti mellett döntöttek. A stáb a következő helyszínre, Esztergomba készült, még mindig az angol James Hill rendezővel. Rögzült a készülő angol-magyar közös film a köztudatban, hiszen eddig rengeteg híradás szólt róla. Az 1945-től 1992-ig Magyarország legnépszerűbb vicclapjában, a Ludas Matyi hetilapban például megjelent 1963. szeptemberében Kaján Tibor karikatúrája, amely Szent Lászlót angol úrként, öltönyösen ábrázolja fején a hermával, amint egy bisztróban a pultra könyökölve whiskyt rendel szódával.

Karikatúra a közös angol-magyar filmről (Ludas Matyi, 1963. szeptember 12.):

az-aranyfej-filmforgatas

A győri forgatás után két hétre meglepő sajtócsend váltotta fel az eddigi bőséges híradásokat a készülő angol-magyar közös filmről. Nagy változás következett, mert 1963 szeptemberében az angol filmeseket az amerikaiak váltották fel, így Az aranyfej amerikai-magyar közös produkcióvá lett. A sajtóban megjelent kommunikáció szerint az elmúlt hetek szeszélyes időjárása megakadályozta Az aranyfej forgatását, és az angol James Hill rendezőt kötelezettségei elszólították. Helyette az amerikai Richard Thorpe vette át a film rendezését, aki ismert név volt a szakmában, többek közt A nagy Caruso, a Halászlegény frakkban, az Őfelsége kapitánya című filmeket is rendezte. A Népszavában szeptember 14-én erről egy rövid hír tudósít: „Minden zökkenőmentes volna, azonban az ég, sajnos, közbeszólt, az esős időjárás miatt a tervezett forgatási idő elhúzódik. Így zavar támadt egyes művészek foglalkoztatásában is, mivel korábbi szerződésük máshová parancsolja őket. Ez az oka, hogy a rendező James Hill is kénytelen volt a felvételek további irányítását átadni. Az új rendező, Richard Thorpe egyenesen Hollywoodból érkezett. Neve világszerte ismert, nálunk is 1930 óta mintegy 30 filmjét mutatták be, legutóbb a Nagy Carusót.

Az új rendezővel új színészek kerültek be a filmbe, a győri felvételek pedig kikerültek belőle, illetve erősen átalakultak. A Stevenson gyermekeket játszó angol színészek (a Milly-t alakító nyolcéves Lorraine Power, a Haroldot megszemélyesítő Denis Gilmore és a hősszerelmes Michaelt játszó egykori rock-énekes Jess Conrad), valamint Esztergályos Cecília főszereplői maradtak a filmnek, de több szerepet amerikai színészekkel játszattak el az angolok helyett, és a magyar szereplők is cserélődtek. Győrött – ahogy a forgatásról készült képeken is láthatjuk – a helyi székesegyházi papot Básti Lajos alakította, a filmben ugyanebben a szerepben Pécsi Sándor szerepelt. A piaci kofa (Fónay Márta) a győri felvételen görögdinnyét árult, a később pótlólag felvett részben kenyérárussá változott át, és Dajbukát Ilona alakította. A fő gonoszt játszó Lionel Jeffries angol színészt sem láthatjuk a kész filmen. A két műkincstolvajt George Sanders (Palmer) és Buddy Hackett (Lionel Pack, azaz a Szakállas) játszotta el, később sokan dicsérték utóbbi alakítását (szinkronhangja Márkus László volt).

A győri forgatás képei a Lépcső közben, Lionel Jeffries angol színész a szünetben (Fortepan/Hunyady József adományozó, 107075. kép):

az-aranyfej-filmforgatas

A győri forgatás képei a Lépcső közben, Lionel Jeffries angol színész és Lorraine Power gyermekszereplő a szünetben (Fortepan/Hunyady József adományozó, 107073. kép):

az-aranyfej-filmforgatas

Richard Thorpe első forgatási napján, szeptember 24-én Szentendrén az Állami Népi Együttessel kezdte meg a munkát. Filmre került a magyar tánckultúrát reprezentáló visegrádi éjszakában nagy, népviseletben tartott lakodalmas, valamint a balett művészekkel szólót táncoló Kun Zsuzsa és Fülöp Viktor. Láthatjuk a Budapest Mulatót, a rablókkal együtt még lóversenyen is részt veszünk a kamera segítségével, akik a Gellért Szállóban vettek ki szobát. A bűnügyi konferencia helyszíne a Tudományos Akadémia tanácsterme. Thorpe irányítása mellett került filmre a nagy üldözéses jelenet, amikor a többek között tűzoltókocsin is menekülő rablók a budai oldalról Pestre az épülő Erzsébet-híd függőkábelén keresztül jutnak át. Helikopterről készült remek légi felvételeken is megcsodálhatjuk Budapestet. Két hónap múlva, november 24-én Thorpe vezetésével befejezték Az aranyfej forgatását, melyet a nemzetközi filmben résztvevők egy közös rendezvénnyel és Kisfaludy Strobl Zsigmond készítette Korda Sándor mellszobrának átadásával ünnepeltek meg november 30-án a Hunnia Stúdió 2-es műtermében. A filmből a YouTube-on két rövid részlet is látható, az esztergomi képtári látogatás részlete Esztergályos Cecíliával és Kibédi Ervinnel, illetve a budapesti üldözéses jelenet, ahol a rablók a hídon a magasban egyensúlyoznak, a Szakállas (Buddy Hackett) a zsákban a zsákmánnyal, Palmer (George Sanders) pedig úriemberként sétapálcát szorongatva.

A film forgatásáról hátsó borítóhír (Film-Színház-Muzsika, 1963. augusztus 10.):

az-aranyfej-filmforgatas

A Gellért Szálló recepciója (Fortepan/Bauer Sándor adományozó, 126561. kép):

az-aranyfej-filmforgatas

Az épülő Erzsébet híd (Fortepan/UVATERV adományozó, 26989. kép):

az-aranyfej-filmforgatas

Nemeskürty István filmstúdió-vezető nyilatkozata a film utómunkálatairól a Népszava 1964. február 16-iki számában jelent meg, ebben tavasz végére vagy ősz elejére ígérte a film bemutatását: „Most érkeztünk haza Londonból a Hungarofilm igazgatójával, ahol Az aranyfej című magyar-amerikai koprodukciós film londoni felvételeit tekintettük meg a Cinerama cég műtermeiben. Azt már tudják az olvasók, hogy a film kilencven százaléka Magyarországon készült, a hiányzó részt forgatták Londonban, s ott végezték az angol nyelvű szinkronizálást is. Mindkét munka befejeződött, mi is, koprodukciós partnereink is elégedettek vagyunk az eredménnyel.”

Márciusban még folytak a laboratóriumi munkálatok Londonban, áprilisban végezték az utolsó simításokat a filmen, amikor az utólagos zenei és zörejfelvételeket készítették. Az aranyfej premierjét július 9-ére tervezték kezdetben, de ez megcsúszott, s szinte minden újságban az jelent meg, hogy a bemutatót technikai okokból az őszi szezon első heteire halasztották. Végül az elkészült filmet 1964. december 10-én kezdték játszani a mozik, melyet a MOKÉP forgalmazott Magyarországon. A film hivatalos reklámplakátját 82x56 cm méretben Bánki László (1916-1991) képzőművész tervezte.

Filmreklám (Képes Újság, 1964. június 27.):

az-aranyfej-filmforgatas

Filmreklám (Hétfői Hírek, 1964. december 7.):

az-aranyfej-filmforgatas

Filmreklám (Modellezés, 1964. novemberi szám):

az-aranyfej-filmforgatas

Filmreklám (Szabad Föld, 1964. július 5.):

az-aranyfej-filmforgatas

Filmreklám (Képes Újság, 1964. december 5.):

az-aranyfej-filmforgatas

A film plakátja:

az-aranyfej-filmforgatas

A budapesti filmbemutatót követően sorra jelentek meg az értékelő, jobbára negatív kritikák, pár jelzőt sorolok fel belőlük: gyengécske, igen rossz, többé-kevésbé szórakoztató, de igénytelen kommersz film, gyenge forgatókönyv, felszínes, kizárólag helyzet-komikumokra épülő, hamis romantikát sugalló, műmagyarkodó, giccses, ízléstelen, sekélyes.

Tamás István a Népszabadságban 1964. december 17-én megjelent filmkritikájában erősen megadta a hangot: „Ez is igen rossz film. A forgatókönyvírók nehéz helyzetét megértjük; nem egyszerű feladat úgy megkomponálni egy játékfilm cselekményét, hogy legyen benne ritmus, báj és könnyedség, humor, zene és látvány – s ugyanakkor bemutassa hazánk természeti szépségeit, éjjel és nappal a Dunát, karcsú hídjainkat, nemzetközi luxushoteljeinket, amelyek a legkényesebb turisták igényeit is kielégítik, de ne mulassza el felhívni a külföldi néző figyelmét arra sem, hogy Magyarországon van még gulyás, fokos, hacacáré is, s jó karban tartott székesegyház, plébánossal. E sok szempontot a két forgatókönyvíró, Stanley Goulder és Boldizsár Iván nagy filmírói gyakorlattal s kecses politikai rutinnal ötvözte össze; a leltárban a legaggályosabb könyvvizsgáló sem találna hiányt. Minden benne van. Hiányzó tételként talán a művészetet említhetnénk meg ... Richard Thorpe rendezte a filmet; úgy, ahogy ezt a filmet rendezni kellett. Van benne sok játékos-kedves ötlet, báj és üdeség is – ám nehéz megszabadulni attól a gondolattól, hogy nem lett volna-e egyértelműbb s helyesebb dolog, akár egyedi, akár koprodukcióban látványos idegenforgalmi filmet készíteni Magyarországról? Amely éppúgy idegenforgalmi reklámfilm volna, mint ez, csak alkotója nem lenne kitéve a kínos gyanúsítgatásnak, hogy bele akarták keverni a művészetet.

Geszti Pál a Film Színház Muzsika 1964. december 11-én megjelent számában így értékelte a filmet: „Idegesítően bizonyos volt, hogy a csárdás-fokos-gulyás romantikát kihagyni tilos: „be is jön” a megfelelő pillanatban a fergeteges, gatyás tömegjelenet egy jámbor visegrádi útkereszteződésnél ... És százat tehetünk egy ellen, hogy a pesti Operaház sem maradhat ki (balerinák, klasszikus balett…), sem kulturált hoteliparunk propagálása (a Gellért Szálló valóban gyönyörű lakosztályokkal szolgál). Satöbbi … A story fordulatai a helyszín-lista követelményei szerint készültek. Ez pedig zavaró. A művészetben ez fordítva van. Ám igazságtalanok lennénk, ha nem ismernénk el, hogy e hatalmas apparátust mozgató, ezernyi szempont diplomatikus egyeztetéséből született történet végeredményben nem unalmas.

Lázár István a Köznevelés 1965. évi 2. számában így írt róla: „Az aranyfej néhány látványos tájképe és kedves epizódja ellenére is elkedvetlenített. Megértjük, hogy a nemzetközi piacra (s idegen pénzen) mutatós, könnyed, szórakoztató filmet kell készíteni. De ebben az együgyű meséjű, még a maga gyermeteg logikájához sem hű, rózsaszín sematizmusba mártott filmben még az épülő Erzsébet híd is … csak amerikai méretű kulisszának tűnt, melyet a forgatás után gyorsan lebontanak ...

Az épülő Erzsébet híd, melyen a film vége felé a fogócska folyik (Fortepan/Bujdosó Géza adományozó, 151439. kép):

az-aranyfej-filmforgatas

Az épülő Erzsébet híd, melyen a film vége felé a fogócska folyik (Fortepan/Bujdosó Géza adományozó, 151450. kép):

az-aranyfej-filmforgatas

Az épülő Erzsébet híd, melyen a film vége felé a fogócska folyik (Fortepan/Bujdosó Géza adományozó, 151467. kép):

az-aranyfej-filmforgatas

Az épülő Erzsébet híd, melyen a film vége felé a fogócska folyik (Fortepan/Bujdosó Géza adományozó, 151478. kép):

az-aranyfej-filmforgatas

A reménykedő győriek erősen várták a film bemutatását, hogy a jól ismert városrészeket a filmvásznon is láthassák. Hát csalódtak! Mint a győri filmbemutatóról a Kisalföldben 1964. december 13-án megjelent: „Alig-alig lehet jegyet kapni Győrött a Rába moziba, mióta Az aranyfej című színes, magyar-amerikai koprodukciós filmet vetítik. Mindenki emlékszik még azokra a nyári napokra, amikor a Duna partján dolgozott a stáb, s a Dunakapu téri piacon Pécsi Sándor reverendás papként találkozott a sajtóból már jól ismert angol kislánnyal, a film főszereplőjével, Milly-vel. S mindenki siet megnézni – aztán kissé csalódottan jön ki a moziból: alig látni valamit Győrből.

Ennek oka, hogy a Győrött felvett anyagok nagy részét a rendezőváltozásnál kivágták, a filmben győrinek nevezett, újraforgatott részeket máshol vették fel. Vajk Vera a Népszavában 1964 decemberében erről így ír: „Közben a film bemutatja fővárosunk szépségeit és nevezetességeit ‒ igaz, kissé különös módon. Az üldözési jelenetben például a Gellért Szállótól az épülő Erzsébet hídig a Városligeten és különböző sorompókon át vezet az út, Győrben budavári részletekkel találkozunk – de mindez aligha zavarja majd a film külföldi nézőit. A cél – Magyarország bemutatása – szentesíti az eszközt, legfeljebb a helyismerettel rendelkező magyar mozilátogatók csodálkoznak.

A győri forgatás képei a Káptalandombon, háttal Básti Lajos (Fortepan/Hunyady József adományozó, 106129. kép):

az-aranyfej-filmforgatas

A győri forgatás képei a Káptalandombon (Fortepan/Hunyady József adományozó, 106104. kép):

az-aranyfej-filmforgatas

A győri forgatás képei a Káptalandombon, a Milly-t játszó nyolcéves angol gyermekszínész, Lorraine Power (Fortepan/Hunyady József adományozó, 107077. kép):

az-aranyfej-filmforgatas

1965 áprilisában Az aranyfejet bemutatták az egyik legnagyobb londoni filmszínházban, a Royalty Cinerama Theatre-ben, a magyarországi sajtó szerint nagy sikerrel vetítették. Ez alkalomra szép kiállítású színes műsorfüzet is megjelent, amely reklámozta-ismertette Budapest nevezetességeit és látványosságait, a hidakat, strandfürdőit, legnépszerűbb színészeit, az Állami Népi Együttest és az Operaház balett együttesét.

A hazai bemutató után a hatvanas években sűrűn, rendszeresen a mozik műsorán szerepelt a film, majd egyre kevesebbet közvetítették 1974-től. A ma is nézhető, kissé lassú tempójú, de azért élvezhető, teljesen erőszakmentes filmet még 1979 októberében és novemberében is játszották, ugyan már évek óta a matiné műsorban, gyerek mozikban, délelőttönként és kora délután.

A környező országok is közvetítették Az aranyfejet, így például a Szlovák TV három részben sugározta 1987 szeptemberében, hetente egy-egy részt főműsoridőben. Magyarországon a megalakult Városi Televíziók 1989-től sorra vetítették, Győrött a Győri Kábeltelevízió 1993. szeptember 20-án tűzte műsorára. Utoljára talán 2016. május 23-án a Duna World televíziós adó játszotta. 2013-ban elkészült a film felújított, angol változata.

Az aranyfej filmtörténeti érdekesség, de ugyanakkor fontos csereeszköz is lett az 1990-es évek elején. Megalakult a Magyar Filmintézet, mely célul tűzte ki, hogy a nemzeti filmállományt összegyűjtse, minőségét megőrizze, restaurálja. A gyűjteményből hiányzó némafilmek listáját összeállították, a nagy nemzetközi filmarchívumokhoz elküldték, és erre válaszolva Londonból jelezték, hogy két korai magyar némafilm kópiája náluk van, és elcserélnék Jancsó Miklós Szegénylegények és az angol-magyar közös Az aranyfej film öt kópiájáért, mely 1993-ban körülbelül félmillió forint értékű volt. Így jutott a Magyar Filmintézet az 1918-ban Deésy Alfréd rendezésében készült Aphrodite és az Uher Ödön rendezte A bánya titka című némafilmek egy-egy kópiájához. A teljes filmet a Videakid tette hozzáférhetővé.

Híradás a londoni bemutatóról (Hétfői Hírek, 1965. április 20.):

az-aranyfej-filmforgatas

A győri forgatás képei a Káptalandombon (Fortepan/Hunyady József adományozó, 106124. kép):

az-aranyfej-filmforgatas

A győri forgatás képei a Káptalandombon, Lorraine Power gyermekszereplő (Fortepan/Hunyady József adományozó, 107072. kép):

az-aranyfej-filmforgatas

A győri forgatás képei a Káptalandombon, Lorraine Power gyermekszereplő (Fortepan/Hunyady József adományozó, 106128. kép):

az-aranyfej-filmforgatas

A győri forgatás képei a Káptalandombon, Hildebrand István operatőr (Fortepan/Hunyady József adományozó, 107110. kép):

az-aranyfej-filmforgatas

A győri forgatás képei a Káptalandombon (Fortepan/Hunyady József adományozó, 106123. kép):

az-aranyfej-filmforgatas

Némáné Kovács Éva

Felhasznált irodalom:
Magyar Filmlexikon. Szerk. Veress József. Bp. : Magyar Nemzeti Filmarchívum, 2005.
László hermája: európai hírű ötvösmunka, de nem aranyból van. In: Kisalföld, 1963. július 24. p. 2.
Barabás Tamás: Aranyfej : forgatás előtt az első angol-magyar közös film. In: Film Színház Muzsika, 1963. július 27. p. 10-11.
Szilágyi János: Főszereplők: a győri utcák, terek, műemlékek. Helyszínkeresésen a filmesekkel. In: Kisalföld, 1963. augusztus 2. p. 2.
Geszti Pál: Milly és a Cinerama Győrbe érkezett : Forgatják az „Aranyfej”-et. In: Film Színház Muzsika, 1963. augusztus 24. p. 8-9.
Vilcsek Anna: Egy jó szándékú, de rossz film. In: Hétfői Hírek, 1964. december 7. p. 6.
Zsugán István: Az aranyfej. In: Esti Hírlap, 1964. december 9. p. 2.
Geszti Pál: Az aranyfej. In: Film Színház Muzsika, 1964. december 11. p. 4.
Vajk Vera: Az aranyfej. In: Népszava, 1964. december 10. p. 2.
Bernáth László: Aranyfej és közös felelősség. In: Esti Hírlap, 1965. február 6. p. 2.
Juhász Mária: Közös felelősség. In: Kortárs, 1965. február
Bátki Mihály: A magyar színesfilm : negyven év a filmgyárban : Inkey Tibor emlékei és képei. 3. rész. In: Film Színház Muzsika, 1977. július 16. p. 18-19.
Bátki Mihály: A magyar színesfilm : negyven év a filmgyárban : Inkey Tibor emlékei és képei. 7. rész. In: Film Színház Muzsika, 1977. augusztus 13. p. 18-19.
Készült a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér folyóirat-gyűjteménye, valamint adatbázisai alapján.
A címlapkép forrása: Fortepan/Hunyady József adományozó, 106125. kép)

A Várostörténti puzzle cikksorozat korábbi részei itt találhatók felsorolva.

2020.05.21