Nagy múltú iskoláink képeslapokon 1.
Győrben szép számmal találhatók oktatási intézmények, és ezek nagy része tisztes múltra tekinthet vissza. Mindegyik sok változáson és átalakuláson ment át az eltelt évtizedek (sőt évszázad) alatt, de a jellegzetes épületek megmaradtak.
A Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér helyismereti gyűjteményében őrzött és digitális könyvtárában közzétett képeslapgyűjteményből – a teljesség igénye nélkül – kiválogattunk néhányat a legrégebbi, de ma is működő iskolákból, hogy cikksorozatunkban megmutassuk őket, s felelevenítsük történetüket.
A Jedlik
Az intézményt a győri Kereskedelmi és Iparkamara kezdeményezésére és anyagi támogatásával Győr város közgyűlése alapította. 1901. októberétől a régi városházán (ma Rákóczi Ferenc utca 1.) kezdődött a tanítás, de a következő tanév már az új épületben indult. Az egykori Fa- és Fémipari Szakiskola a késői historizmus jellegzetes téglaalkotása. Az épületet Pártos (Puttzmann) Gyula (1845-1916) tervei alapján kezdték építeni 1901-ben. Névadója, a nagy tudós Jedlik Ányos nevét először 1941 és 1947 között viselte, majd 1955-ben vette fel újra. (A képeslap 1902 és 1905 között készült.)
A Révai
Az iskola jogelődje a Győri Királyi Nemzeti Főbb Rajzoló Iskola (1787/88) volt a Liszt Ferenc utcában. A Főreáliskola is itt kezdte működését 1873-ban. A város megbízásából elkészült új épületet 1893 őszén adták át. A nagy nyelvész, Révai Miklós nevét 1921-től viseli az iskola. Az épület egyik kevéssé ismert érdekessége a mívesen megmunkált bejárati kapukilincs, melynek tervezésére Simon Miklós főreáliskola igazgató úr adott megbízatást 1936-ban. A kilincs felső részén egy nyitott könyv látható, fogantyúja egy fekvő bagoly. A zár fölött szőlőfürt, a zár alatt a készítő Schima Bandi (1882–1959) iparművész kézjegye látható. (A képeslap 1916-ban készült.)
A Deák
A diákotthon céljából tervezett épületet 1911 szeptemberében adták át. Az internátusban középiskolai tanulókat fogadtak bentlakással egybekötött teljes ellátásra, tanári felügyelet és tanítás mellett. A korszaknak megfelelő modern berendezésű volt: központi fűtéssel, villanyvilágítással, tágas, szellős háló- és tantermekkel. A kétemeletes épület tervét Chalupka Károly (1878-1932) építőmester készítette el, a kivitelezők Morvai János és Káldy József voltak. A jelenlegi intézmény jogelődje, a Női Felsőkereskedelmi Iskola később költözött ide, azóta többször változott az intézmény neve. Az iskola udvarán csiszolt mészkő oszlopon a névadó Deák Ferenc bronz mellszobra áll, melyet születésének kétszáz éves jubileuma emlékére állítottak, Győrfi Lajos (1960) szobrászművész alkotása. (A képeslap az 1910-es években készült.)
A Konzi
A katolikus egyház támogatásával 1905-re elkészült árvaház épületében 1906 szeptemberétől internátus is működött. Az épületbővítés után, 1910 szeptemberében ünnepélyes keretek közt katolikus fiúinternátust avattak fel ezen a helyen. A Rákóczi utcai épülettömbben lévő intézet három részből állt. Az internátus szomszédságában volt elhelyezve a katolikus fiúárvaház, de a két intézetet kőfal választotta el. Az árvák részére nem csak külön épületet emeltek, de számukra külön udvar is el volt kerítve. Az 1944. április 13-i bombatámadás során az épületben súlyos kár keletkezett. 1952-ben új fejezet kezdődött a történetében, ekkor költözött be a jelenleg is itt működő intézmény, mely 1992-ben vette fel a világhírű győri karnagy, Richter János nevét. A főbejárat felett ma is látható korábbi patrónusának, Széchényi Miklós püspöknek a címere. (A képeslap 1913 előtt készült.)
A Kazinczy
Az intézmény jogelődje 1908-tól működött. Az 1933/34-es tanévtől Apponyi Albert gróf (1846-1933) vallás és közoktatási miniszter, az MTA tagja nevét viselte 1950-ig, ezt követően vette fel a híres író, nyelvész, Kazinczy Ferenc nevét. Az iskola tervezői Orth Ambrus és Somló Emil építészek, a szecesszió bécsi stílusának képviselői. Az épület 1913-ra készült el. Többször bővítették, udvarában felépült az iskola kollégiuma. Az előtte lévő park telepítéséről 1914. február 18-án döntött a város. (A képeslap az 1910-es években készült.)
Galambos Krisztina
Forrás: Dr. Boros Bálint (szerk.): Győr, az iskolaváros – 1996. Győr; Orbánné Horváth Márta: Győri emlékhelyek és köztéri alkotások ‒ 2006. Győr; Az iskolák honlapjai