Dr. Kresz Géza foglalkozását tekintve Budapest V. kerületének tisztiorvosa volt. Széles látókörű, művelt, humanista ember. Ő alapította a budapesti Korcsolyázó Egyletet is. Igen sokat tett a főváros mentésügyéért, az ő tevékenységének eredménye volt a Mentőpalota megépítése is. Az épületet, ahol ma a mentők Főigazgatósága, a Központi Mentőállomás, a Központi Irányítócsoport és a múzeum is működik, 1890-ben adták át. Ez volt Európa legelső, mentőállomásnak készült épülete, mely azóta is ezt a funkciót tölti be. Tehetős emberek önkéntes adományaiból és a főváros anyagi hozzájárulásából sikerült egy-másfél év alatt felépíteni. Kresz Géza is itt lakott a családjával a 2. emeleten. Az udvarban voltak az istállók, szénapadlással és a mentőfogat, mely elé befogták a lovakat, amikor esethez indultak (a felső képen 1896-ban).

Dr. Kresz Géza volt az is, aki megkezdte a mentők emlékeinek gyűjtését és rendszerezését. Így jöhetett létre a múzeum, mely kisebb-nagyobb szünetekkel az 1890-es évek óta fogadja a látogatókat, és bemutatja a magyarországi mentők működését, eszközeit. Ez az egyetlen olyan múzeum európai viszonylatban, ahol kizárólag a mentéssel kapcsolatos emlékeket, felszereléseket gyűjtöttek össze, és ahol megismerhetik az elsősegélynyújtás és mentés fejlődését történetileg is. Dr. Antall József és dr. Felkai Tamás igazgatásával nyílt meg 1897-ben, a magyar mentés 100. évfordulóján, és aztán felvette Kresz Géza nevét.

1887-ben Európában másodikként szervezték meg a mentőszolgálatot. A Budapesti Önkéntes Mentőegyesület (BÖME) első lófogatú mentőkocsija 1887. május 10-én indult el a budapesti Lipót bazár elől – ma ez a mentők napja Magyarországon. Ennek mintájára más városokban is megszervezték az önkéntes társadalmi mentőegyesületeket. Ezek összefogó szervezeteként alakult meg 1926-ban a Városok Országos Mentő Egyesülete (VOME), ma is közismert 104-es segélyhívó számukat (1996 előtt 04) 1928-ban kapták. Első orvosigazgatója Paulikovics Elemér lett, az első központi mentőállomás (a feljebb említett Mentőpalota) pedig Quittner Zsigmond kiviteli tervei alapján és irányításával 1890-ben-ben épült meg a Markó utcában. Az első nem ló vontatta, hanem akkumulátorról hajtott mentőkocsi 1902-ben állt szolgálatba.

Magyarországon az embermentést mint kötelezettséget Mária Terézia írta elő törvényben. Ebben rendelte el a vízbe fúltak és akasztottak kötelező elsősegélyben való részesítését. A királyi rendelet kidolgozója Dr. G. van Swieten, a királynő holland származású orvosszakértője volt. A mentés ügye ezután a társadalmi egyesületek kezében maradt egészen 1948. május 10-ig, amikor a BÖME és a VOME jogutódjaként létrejött az Országos Mentőszolgálat (OMSZ), a mentés pedig állami feladattá vált. A szervezet az induláskor 76 mentőállomással, 359 dolgozóval és 134 mentőkocsival rendelkezett.

Napjainkban az Országos Mentőszolgálat irányítja a különböző mentőszervezetek működését, szakembereket képez, valamint országszerte oktatja a mentéstant (oxiológia). Egységes szakmai elvek mentén 19 mentésirányító csoportból országos lefedettségű híradástechnikai apparátusával vezérli a teljes gépjármű-állományt. Mentőegységei 38 millió kilométert tesznek meg Magyarország útjain, személyi állománya pedig 7500 mentődolgozóból áll, mely évente több mint egymillió mentőfeladatot teljesít. Az OMSZ jelenlegi szóvivője Győrfi Pál, aki napjainkban gyakorlatilag a koronavírus-járvány arcának szerepét is betölti.

Nagy Mária

Forrás: wikipédia, mentok.hu, mentomuzeum.hu

A képek a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a képek készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép. Az 1. kép a Fortepan.hu gyűjteményéből származik: FORTEPAN / BUDAPEST FŐVÁROS LEVÉLTÁRA / KLÖSZ GYÖRGY FÉNYKÉPEI / KLÖSZ GYÖRGY FELVÉTELE adományozó, 83084. kép.