Abban, hogy a Beastie Boys fordulatokkal teli évtizedeiből lehet egy igazán lebilincselő dokumentumfilmet forgatni, és hogy a kliprendezéssel (The Pharcyde, Fatboy Slim, Kanye West), fotózással, majd nagyjátékfilmekkel (Adaptáció, A nő) is igazán sikeressé váló Spike Jonze-nak – aki régi, közeli barátjuk is egyben - ehhez megvannak a képességei, abban a premier bejelentésének pillanatában már mindenki teljesen biztos lehetett. A kérdés az ezután következő hónapokra csak az maradt, hogy sikerül e a stábnak  - köztük Jonah Hill-nek - a Beastie Boys Book könyvbemutató kapcsán megtartott néhány előadás anyagából egy igazi filmet forgatnia, olyat amilyet ez a kultikus hármas valóban megérdemel. A válasz, pedig röviden és tömören, Flavor Flav szavaival élve: "Yeeeah Bwoyyy!"

A kapcsolódó Youtube videó lejátszása.

Élő dokumentumfilm? Ez egy színházi előadás filmen? Fotókkal és videókkal is operáló stand-up? Könnyű lett volna elveszni az eltérő műfajok okozta káoszban, de Spike Jonze annyira biztos kézzel vezeti végig nézőit a Beastie-k 37 éves történetén, mint amilyen magabiztosan rendezte a brooklyni patinás King’s Theatre-ben megtartott előadást, amely a film gerincét adja. Mike és Adam soha nem látott, privát kollekciókból származó fotókkal és többnyire amatőr videókkal mutatja be a zenekar születését, attól a ponttól kezdve mikor még Ad-Rock helyett Kate Schellenbach dobos és John Barry gitáros alkották a tagságot. Hogyan született meg a “Monthy Pynthon és a Black Flag keverékéből” A Belső Tökéletesség Érdekében Anarchisztikus Álllapotba Lépő Srácok (igen, a Beastie egy szójáték!), hogyan ismerkedtek meg Rick Rubinnal, és váltak a Def Jam Run-DMC-vel turnézó előadóivá, majd platina lemezes sztárokká, akik a siker és az ezzel járó őrület és személyiségtorzulás elől Los Angeles-be menekülnek? Mindez kiderül sok ismert (a Like a Virgin turné) és ismeretlen (egy dollárt sem kaptak a Licensed To Ill eladásai után) részlet kíséretében, majd albumról-albumra járjuk végig a Beastie Boys sztorit, ami felnőtté válásuk és barátságuk fejlődésének története is egyben.

"A Beastie Boys jelenti számomra az életet” – Ad-Rock (Fotó: Glen E. Friedman)

Őszintén beszélnek a kiégésről, hogy az MCA által írt basszus futam, hogyan katapultálta őket a kis klubokból a Lollapalooza nagyszínpadára, és bármennyire vicces fotók vagy videók jelennek is meg a fejük felett lévő óriási vásznon, Adam és Mike minden megszólalását áthatja az elhunyt társuk iránti tisztelet, és személyisége iránti csodálat. Mikor a színpad szélén, láblógatva ül a sötétben és Yauchról mesél, Ad Rock hangja másodpercekre elcsuklik, aztán el is sírja magát, majd inkább hagyja, hogy Mike fejezze be a súgógép képernyőjén gördülő mondatot.   

"Más zenekarokkal ellentétben, ők mindig együtt maradtak, sosem oszlottak fel!" - mondja egy gördeszkát szorongató nyolc év körüli kissrác a film első perceiben, és valóban Yauch, Mike és Adam barátságát nem tudták megingatni sem a földrajzi távolságok, sem arrogáns lemezkiadó vezetők, de a pénzügyi problémák, a váratlan világsiker vagy a mindeközben eltelt évtizedek sem. Ahogyan örökéletű ez a barátság, úgy lesznek ők mindig is a mi generációnk megunhatatlan hősei, akik folyamatosan írták az MTV-generáció életének soundtrack-jét, a nagybetűs BEASTIE BOYS.

Boros Gábor
Forrás: langologitarok.blog.hu