151

Zenthe Ferenc 100

SzaSzi írása

zenthe-ferenc

100 éve született Zenthe Ferenc Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas színművész, a Nemzet Színésze, egy korszak legendás alakja. A rajongásig szeretett Tenkes kapitánya, a Szomszédok taxisofőr Taki bácsija, a Magyar Rádióban az ikonikus Szabó család Kárpáthyja. Ismerhetjük őt számos népszerű filmből, mint a 2x2 néha 5 vagy az Oscar-díjra jelölt Jób lázadása, de a színpadon is számos emlékezetes alakítása volt: Lúdas Matyi, Noszty Pál, Ebenezer Scrooge, Tuskó és még sorolhatnánk. Talán a legszembetűnőbb emberi vonása volt a végtelen szerénysége és kedvessége, amiért imádta őt a környezete, mind a közönség, mind a szakma. Még 84 évesen is vállalt szerepet a Madáchban.

Rameshofer Béla bányamérnök és Stephens Franciska gyermekeként jött a világra 1920. április 24-én a Salgótarjánhoz tartozó Salgóbányán. Később magyarosította vezetéknevét Rameshoferről anyai nagyanyja után Zenthére. Ha szóba került, mindig csodálattal mesélt a gyönyörű környezetről és a kilátásról a Salgó várra, amely gyermekként körülvette. Focimeccsekre és az apja által szervezett mozielőadásokra is eljártak, ekkor kezdődött a filmek iránti érdeklődése. Csoda, hogy erdész szeretett volna lenni? Mégis a közgazdaság felé fordult, de az egyetemet nem fejezte be, mert egészen más érdekelte. 1941-ben a Színművészeti Akadémiára jelentkezett. Azonnal meglátták benne a tehetséget, pedig erős palóc tájszólásban beszélt. Tanulmányainak a második világháború szólt közbe, nem fejezhette be, utána pedig már azért nem diplomázott le, mert egyből színpadra állt. „Amikor elkezdtem a pályát, a jóisten rátett a tenyerére, és azóta azon visz tovább” – nyilatkozta 2005 januárjában, akkor már a Nemzet Színészeként.

Pécs, Győr (1946-49), Debrecen pódiumai után a Madách Színház tagja lett 1952-től élete végéig. Megnyerő egyénisége, kiváló atmoszférateremtő képessége, humora, emberi tartása ragyogóan megmutatkozik az általa alakított szerepekben. A kamera is hamar megtalálta őt, jobbnál jobb szerepekben tűnt fel hol a mozivásznon, hol a televízió képernyőjén. Első filmszerepében, 1953-ban Nagy Sándor honvédtábornokot alakította a Föltámadott a tengerben, ezt követte a Rákóczi hadnagyának főszerepe, amely kedvéért megtanult lovagolni. Ezután romantikus vígjátékok főszerepeiben mutatkozott, amelyben tehetségén túl egyéni, különleges sármját is kamatoztathatta, csak néhány ezek közül: 2x2 néha 5, Mese a 12 találatról, Kölyök, Fapados szerelem.

Már elismert színész volt, amikor 1959-ben a Magyar Rádióban elindult A Szabó család. A rádiós telenovella 1959 és 2007 között ment adásban, sikerességét bizonyítandó Európa leghosszabb életű családregényszerű rádiójátékaként tartják számon. Ebben Tibor, a zongorista szerepét játszotta, mégpedig olyan megnyerően, hogy amikor a forgatókönyv szerint a figura a vízbe fulladt, a közönség mélységesen felháborodott, és visszakövetelték kedvencüket. A műsor készítői, engedve a nyomásnak, karakterét más néven szerkesztették a teleregénybe, így innentől Kárpáthy szerepét alakította. Még nagyobb siker és elismerés volt A Tenkes kapitánya főszerepe. Az 1963-ban forgatott 13 részes sorozat levetítése után szinte egy ország várta, hogy valahogy újra feltűnjön a tévéképernyőn a jó humorral, remek harcmodorral rendelkező igazságosztó. De más tévésorozatok is következtek: a Rózsa Sándor, a Tüskevár, a Princ, a katona, a Bors és legutóbb a Szomszédok. Ez utóbbiban a nyugdíjas taxisofőrt, Taki bácsit alakította, szintén remek humorral és könnyedséggel játszotta a kezdetkor 67 éves színész ezt a figurát, amivel nem csak az idősebbek, hanem a fiatalok rokonszenvét is elnyerte.

Szinkronhangként is bizonyított, többek között a Vuk és Az erdő kapitánya című rajzfilmekben is hallhattuk. Főleg azok az alakításai emlékezetesek, amelyekben jellemeket formált meg. Nagy szerepe volt abban is, hogy 1983-ban a Jób lázadása című magyar-NSZK filmdrámát Oscar-díjra jelölték a legjobb külföldi film kategóriában. Nem nyerte el, de nagydíjat kapott San Remoban, fődíjat Fondiban, és Cannes-ban is felkeltette a zsűri figyelmét, amelyben Zenthe Ferenc Tisza-menti, módos falusi zsidóként tűnt fel. Játékfilmben utoljára a 2004-es Magyar vándorban szerepelt.

Akik jól ismerték, tudták róla, hogy világ életében józan életű, káros szenvedélyektől mentes és takarékos emberként élt. Pedig nem volt könnyű élete. Fiatal egyetemistaként élte át a második világháborút, szeretett feleségét, Oláh Katalin olimpiai válogatott tornászt (közös gyermekük ifjabb Zenthe Ferenc, becenevén Golyó 1954-ben született) pedig 1983-ban 56 évesen, tragikusan korán elvesztette. Megrendültségét évekig nem tudta leküzdeni, de három év elmúltával – saját szavaival – Katalin elküldte neki fentről Gizellát, második feleségét, akivel nyugalomban, szeretetben és meglehetősen visszavonultan éltek a kis remeteszőlősi lakban. Interjúkat már nem adott, a család (két unokája Katalin és Ádám) és a barátok volt a világa. 2006. június 30-án távozott az élők sorából, sírja a Farkasréti temetőben található.

Szülőföldjén szerető gonddal ápolják emlékét, parkot, mellszobrot, emlékszobát találunk Salbóbányán, a salgótarjáni színház pedig büszkén viseli a nevét. Helyet kapott a nemzet színészeit ábrázoló 2012-es falképen is. Születésének századik évfordulóján a közmédia egész hetet szentel emlékének, szülővárosában pedig – a tervezettek szerint húsz eseményből álló – programsorozattal tisztelegnek emléke előtt, többek között tortát is neveztek el róla.

Munkásságát számos díjjal ismerték el élete során is. Az említetteken túl legutóbb 2005-ben tüntették ki a Magyar Örökség díjjal „sokoldalú emberábrázolásáért”.

SzaSzi

Forrás: zentheszinhaz.hu, melyinterjuk.hu, magyarhirlap.hu, divany.hu

A kép a Fortepan gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője / tulajdonosa. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző / tulajdonos megnevezésével itt található: FOTO: FORTEPAN / SZALAY ZOLTÁN.

2020.04.24