A nyomdát alapító Joseph Anton Streibig Alsó-Ausztriából költözött át a Magyar Királyság területére, előbb Kismartonban, később Sopronban működött. Az akkori győri püspök, név szerint Sinzendorff Fülöp Lajos hívta át 1726-ban városunkba, ahol Streibignek a nyomtatást már 1727 őszén el kellett kezdenie, mivel ezeket a kiadványokat általában előző év októbere, novembere táján nyomtatták ki. Streibig annak ellenére kiadta, hogy ekkor még nem rendelkezett privilégiummal, szabadalomlevelét ugyanis 1731. január 2-i dátummal állították csak ki.

A kalendárium egy évre szólt, elnevezése latin eredetű, a római naptár calendae szavából ered, amellyel a hónap első napját jelölték. Ezek a típusú termékek a nyomdászok legbiztosabb megélhetési forrásává váltak, mivel kiadásukkal nagy haszonra tehettek szert. Az olvasók körében is óriási népszerűségnek örvendett a műfaj, egy-egy családnál sok esetben ez számított az egyetlen könyvnek.

Streibig első kalendáriuma különleges kivitelezésével azonnal megmutatta, hogy komoly technikai tudással rendelkezik. Kétnyelvű, ezáltal a szöveg nagy része latin és német nyelven egyaránt olvasható benne. Kétszínnyomású, fekete és piros betűket szintúgy használt, az eredetileg is nagyalakú (31,5 cm x 20,5 cm) kalendárium címlapja (41 cm x 29,5 cm) kihajtható, azaz „eltér a kiadvány egészének méretétől”. Valószínűleg a következő évre már Streibig József Antal sem nyomtatott ekkora méretű kalendáriumot, sőt a 18. század folyamán más nyomdász sem, emiatt mindenképpen unikumnak tekinthető ez a kiadás. A címlapon mind a két nyelven szerepel a cím. Latinul Calendarium Jaurinense, de anno ex Maria Virgine incarnati Iesu Christi 1728. Bissextili, németül pedig: Neu eingerichteter Raaberischer Kalender auff das Jahr unsers Heylands Jesu Cristi MDCCXXVIII. Streibig azzal is bizonyította, hogy megfelelő gazdagságú betűkészlettel rendelkezik, hogy „a latin nyelvű címben legalább hét, a német nyelvűben legalább kilenc betűméretet és -típust” használt.

A kalendárium tartalmát is feltüntették a címlapon mind a két nyelven. Ennek megfelelően az olvasó számára rögtön kiderült, hogy a napok és ünnepek rendje mellett különböző csillagászati, politikai, jogi és gazdasági tudnivalók is helyet kaptak, továbbá az egyházi és világi tisztségviselők jegyzéke is.

A címlapot követő ajánlás természetesen a győri püspöknek szólt. Ezt a kalendárium rész követi, 49 számozatlan lapon keresztül. „Egy-egy dupla oldalon 9-9 nap leírását adja, minden hónapot új oldalon kezdve.” A Streibig-nyomda első nyomtatványa az ún. „előjegyzéses vagy rovatos naptárak közé tartozott”. A kiadvány dupla oldalain 8 szélesebb és három keskenyebb rovat szerepel. A hónapokat latin és német nyelven egyaránt feltüntették. A keskeny rovatokba kerültek a napok számai, az abc betűivel jelezték, hogy ez milyen napra esik, az „a” volt a csütörtök, a „b” a péntek és így tovább. Az első két szélesebb oszlopba kerültek a szentek ünnepei mind a két nyelven, de a hold járásával, sőt az időjárással kapcsolatos információkat is elhelyeztek itt.

A további szélesebb rubrikákba írhatta a tulajdonos a bevételeit, kiadásait, üzleti ügyeit, saját háztartásával kapcsolatos dolgokat, valamint egyéb megjegyzéseit is szabadon papírra vethette. Muzeális gyűjteményünk példányába az egykori tulajdonos például az időjárással kapcsolatban jegyzett fel adatokat, mégpedig magyar nyelven, január 10-éhez azt rögzítette, hogy „Megh lágyult az idő”.

Minden második lap jobb oldalára került az ún. címtár, ebben sorolták fel a világi és egyházi tisztviselők neveit, ezeket azonban már csak latin nyelven. Az egyes hónapokat követően pedig a vásárok jegyzékét, továbbá az időjárást érintő változásokat olvashatták a kalendárium használói, szintén latinul és németül.

A kalendárium megtekinthető és letölthető a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér digitális könyvtárában.

oszem

Fotógaléria: A győri Streibig-nyomda kalendáriuma

8 kép

 

Felhasznált irodalom: Horváth József: Régi győri kalendáriumok. In: Kisalföldi kalendárium 1995; Horváth József: Calendarium Jauriense … 1728 : kétszázhetven éves az első győri nyomtatvány. In: Kisalföldi Könyvtáros 1997. 1-2. sz. p. 63-69.; Horváth József: Adalékok a győri Streibig nyomda történetéhez. In: A Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár jubileumi évkönyve 1898-1998; Magyar Művelődéstörténeti Lexikon kalendárium szócikke

A győri könyvtár kincsei cikksorozat további részei itt találhatók felsorolva.