90

Jókőt is lassan elnyeli az erdő


joko-var

Jókő gótikus vára pedig Nagyszombattól 25 kilométerre, északra található egy 360 méter magas hegyen. Első okleveles említésekor, 1262-ben „Dobrawoda” néven nevezik, ami jó vizet jelent, no és azt, hogy ezt a vidéket már akkor is inkább szlovákok lakták.

Jókőt a feltételezések szerint IV. Béla adományából és ösztönzésére Nagy vagy Szép Aba építtette ki, akitől aztán fia, Miklós örökölte. Mindketten Csák Máté első emberei voltak, nem is tisztelték a törvényeket. Aztán Nagy Aba Csák Máté seregeinek élén elesett a rozgonyi csatában, Miklós fiát a jókői várnagyok, Moka comes és Lövő István vakíttatták meg. A tettel nyilván Károly Róbert iránti hűségüket igyekeztek bizonyítani. 1317-ben a Nápolyból érkezett király birtokba is vette Jókőt, amely királyi várként került aztán 1386-ban az örökké pénzszűkében lévő Zsigmondtól a morva őrgrófhoz zálogba. A pénz visszafizetése után jött el Jókő második ostroma, hiszen a morvákat úgy kellett kiverni innen, úgy látszik, megkedvelték a vidéket, maradtak volna. 1394-ben aztán a várat a király kedves emberének, Stibor vajdának adta, aki minden bizonnyal az alsóvárat is felépíttette. Stibor után a fia örökölte, majd 1436-tól a Guthi Országh família került itt birtokba. Időközben a vár alatt megbúvó falucska is fejlődgetett, olyannyira, hogy Mátyás aztán városi címet is adott neki.

joko-var

Jókő még egészen jó állapotban (Jósa András Múzeum CC BY-NC-ND)

A nagy király azt jutalmazta, hogy a jókői lakosok elfogták és a királyi katonák megérkezéséig helyben marasztalták az erre menekülő huszita Svehlát, Giskra egyik alvezérét. A Guthi Országh család amúgy 1567-ig, férfiágon való kihalásáig bírta Jókőt. Ekkor halt meg 37 évesen, „valamilyen betegségben” Guthi Országh Kristóf országbíró, a szigetvári Zrínyi legidősebb leányának, Ilonának a férje. Jókőn pedig később Erdődy Tamás kerül birtokba, és bírják is a várat egészen 1855-ig. Rákóczi kurucai előtt kaput nyithatott, de a trencséni csata után a kurucoknak nem volt már maradása a vidéken. Az Erdődyek 1787-ig, Erdődy János kancellár haláláig lakták, utána Galgócra költöztek. A várból pedig tömlöcöt rendeztek be, erről Vályi András 1700-as évek legvégén született országleírásában is ír, a vár lakóit hajdúknak nevezve. Az urasági tömlöcöt Fényes Elek 1847-es országleírása is említi, Borovszky Samu, akinek 1899-ben jelenik meg Nyitra vármegyéről írott munkája, 42 forrásáról tudósít, no és arról, hogy 1855-ben Pálffyak, pontosabban József gróf került birtokba itt, aki örökség révén jutott Jókőhöz.

joko-var

Kilátás a várból (Wikipédia)

Ami ebben az időben leginkább kőbányaként funkcionál már, a tömlöc a jobbágyfelszabadítással a múlté lett. Ahogy hajdani impozáns falai is lassan elenyésznek, lekopnak majd egészen az erdő szintjéig.

Címlapkép: Jókőt lassan elnyeli az erdő (Wikipédia CC BY-SA 3.0)

Pálffy Lajos
Forrás: forumhungaricum.hu

2020.04.20