154

Gács pedig nagyon megtetszett az oroszoknak


gacs-vara-1900-korul

A Losonctól nyolc kilométerre feljebb lévő Gács várát mai formájára a Forgách família építtette 1612-ben, majd bírta is a helyet 1944-ig. Akkor előbb a németek, majd az oroszok vették birtokba, az utóbbiak ki is rabolták. Hogy aztán a 21. század elején majd visszajöjjenek érte.

Gács várának első említése 1299-ben, III. András uralkodása alatt történik, építése a Losonczy családhoz köthető. A környék fölé magasodó dombról jelenleg is vagy 15 települést lehet látni, tehát igen csak alkalmatos helyre rakták várukat a Losonczyak. Ami aztán először a Csák Mátéval folytatott harcokban pusztult el, de 1386-ban Losonczy István újra felépíttette. 1451-ben Giskra huszitáinak a kezére kerül, tőle Mátyás veszi vissza végül a rablóvezért is átcsábítva a táborába. Aztán megint a Losonczyak az urak benne, egészen addig, míg a család egyik legvitézebb, tragikus sorsra jutó tagja, István ott nem marad kapitányként Temesvárnál. Az örökös leánya, Anna, aki nem mellesleg Balassi Bálint nagy szerelme volt. Ő viszont háromszor is választott, és egyszer sem a költőt, amit meg is lehet érteni. Losonczy Anna harmadik férje Forgách Zsigmond (1565 – 1621) volt, aki a nádori méltóságig emelkedett.

raday-palRáday Pál uram Gácsban lett kuruccá (Gömöri Múzeum CC BY-NC-ND)

Báthori István udvarában apródként indult a karrierje, urával megjárta Lengyelországot is. Majd hazatérvén Pázmány érveit meghallgatva és megértve katolizált, és a bécsi udvar el is halmozta tisztségekkel és a kegyeivel. Anna kezével pedig a hatalmas birtokok mellett övé lett Gács vára is, amit már Forgách Simon építtetett újjá 1612-ben. Mégpedig inkább palotának, mint várnak. Hat saroktoronnyal megerősített emeletes épület vett körül egy belső udvart, nagyjából úgy, ahogy manapság találjuk. Ennek ellenére Thököly hiába próbálta bevenni, nem is lehettek ostromágyúi száguldozó kurucainak. II. Rákóczi Ferenc emberei előtt 1703-ban aztán az ide menekült környékbeli nemesek (Ráday Pál, a fejedelem későbbi kancellárja is itt van) örömmel megnyitják a kapukat, de hat évvel később a császáriak már erőszakkal penderítik ki innen a kurucokat. Le is ég ekkor Gács szép vára, 1792-ig nem is sokat törődnek vele. Mikor is barokkos formában ismét áll a hat torony, a palotaszárnyak. Volt miből építkezni a Forgáchoknak, hiszen 1767-ben János gróf a vár alatt alapítja meg az ország első posztómanufaktúráját. A durva posztót előbb csak a hadsereg veszi, aztán finomítva már utat talál a polgári piacokra is.

csontvary-kostka-tivadar-a-gacsi-forgach-kastelyA helyi patikus 1890-ben készített festménye a várkastélyról (MODEM, dr. Antal Péter CC BY-NC-ND)

A faluban, mint tudjuk, patika is működik, mégpedig egy nem hétköznapi patikussal. A várkastély pedig minden kényelemmel szolgálja gazdáit, akik nem is hagyják el, az utolsó gróf, Antal 1935-ben vette át a rendelkezést Gács és az itteni megmaradt javak felett. Ami akkor már Csehszlovákia része, egészen az első bécsi döntésig. Az itteni, az erdélyinél valamivel nagyobb magyar világ végét a II. világháború hozza el. Előbb a visszavonuló németek egyik parancsnoksága nézi ki magának, majd az oroszok veszik be és fosztják ki. Az ötvenes években magtárnak használják, majd az 1963-64-es építkezések után múzeum és szociális otthon is üzemelt benne. Ez utóbbi költözése után üresen áll, majd a hírek szerint orosz befektetők érkeztek. És most jócskán túllépve az egykori, grófi pompán, sok-sok eurós szobaárakkal, csillogó, villogó szállodaként üzemel.

Címlapkép: A vár 1900 körül kiadott képeslapon, Csontváry ekkor már nem dolgozott a patikában (Balatoni Múzeum CC BY-NC-ND)

Pálffy Lajos
Forrás: forumhungaricum.hu

2020.04.09