325

500 éve halt meg Raffaello, a reneszánsz egyik legkiemelkedőbb festője

Nagy Mária írása

raffaello-sanzio

Az abszolút művész, problémái nincsenek. Amihez nyúl, forma, harmónia, szépség lesz belőle.” (Fülep Lajos) Április 6. különös jelentőséggel bír Raffaello életében, hiszen ez születésének, de egyben halálának is a napja. 500 évvel ezelőtt, 1520. április 6-án hagyta itt ezt a világot: az akkor nagypénteken történt, és idén is éppen a nagyhéten van halálának évfordulója. És a számmisztika még nem ért véget, hiszen születésnapja, 1483. április 6. is nagypéntekre esett. Giorgio Vasari pedig még odáig is elment, hogy mind a két esemény időpontját hajnali három órára azonosította.

Raffaello di Giovanni Santi, az olasz reneszánsz nagy festője 1483. április 6-án született Urbinoban, amelyet „Olaszország zöld szívének” is neveztek. A Via Raffaello 57. szám alatt található a szülőháza, ahol a korabeli berendezés mellett egy freskójában is gyönyörködhetünk. Édesapja az urbinói herceg udvari festője volt, így tudásának alapjait tőle sajátította el. Raffaellót szülei korai halála után nagybátyja támogatta.

11 éves korában, 1496-ban Perugiába került Pietro Perugino műhelyébe, akinél sokat tanult. Legkorábbi művének a 12-14 éves fiút mutató Önarckép című krétarajzát tartják. 1504-ben már Firenzében tartózkodott, itt lett népszerű és elismert, főleg Leonardo és Michelangelo voltak nagy hatással rá. Főleg Madonna képeket festett, amelyek életet kaptak tőle, igazi nőként jelenítette meg őket: Madonna zöldben, Esterházy Madonna – utóbbi jelenleg a Szépművészeti Múzeumban látható. Szintén ekkor festette a Három grácia című képét is.

1983. november 3-án éjszaka hét, rendkívül értékes festményt raboltak el a Szépművészeti Múzeumból. Közöttük volt a 20 millió dollár értékűre becsült Esterházy Madonna is (a bal alsó képen). Az ellopott képek végül az Interpol segítségével 1984 januárjában kerültek elő Görögországból. Az Esterházy Madonna mind közül talán a legrosszabb állapotban, kettéhasadva jutott vissza a Szépművészeti Múzeumba. A viszontagságok nyomait küzdelmes munkával tudták csak eltüntetni a restaurátorok.

Raffaello valószínűleg 1508-ban, Bramante ajánlására érkezett meg Rómába, II. Gyula pápa hívására. A következő év elején már a vatikáni palotákban dolgozott, és hamarosan elnyerte a pápa megbízását újonnan épülő lakosztályának, az ún. Stanzák (négy egymás mellett fekvő helyiség a palota északi részében) festői dekorációjának elkészítésére. A négy Stanza közül legelőször 1508-1511 között a második terem készült el, a Stanza della Segnatura, amely eredetileg könyvtárnak készült, és itt írták alá az egyházi udvar rendeleteit is. Innen ered a terem neve (a segnatura régies kifejezés, magyarul aláírást jelent).

Itt található egyik legnagyobb alkotása is, Az athéni iskola (a jobb alsó képen). Az előtérben a legismertebb görög bölcsek láthatóak: Arisztotelész, Platón, Püthagorasz és mások. Valamint Raffaello önmagát is belefestette a képbe. Ez a festmény lett a reneszánsz művészet egyik csúcsa. A mű befejezése után, már X. Leó alatt folytatta a Stanzák freskóit. 1512-1514 között elkészült a harmadik helyiség, a Stanza di Eliodoro, itt főleg az egyháztörténet csodás eseményeit örökítette meg. A sorrendben elsőként elhelyezkedő Stanza dell Incendio Leo nevű pápák cselekedeteit bemutató freskói 1514-1517 között készültek el. Később elismerésül a szentatya megtisztelő címeket adományozott neki (pápai írnok lett), tanítványaival együtt bőkezű ellátást és honoráriumot kapott.

Római tartózkodásának kezdeteitől fogva foglalkozott építészeti problémákkal is. Bramante halála után a Szent Péter-templom építkezésének fő irányítója volt, 1514-ben pedig a pápa Raffaellót bízta meg a San Pietro építkezéseinek irányításával. A következő években részt vett a firenzei San Lorenzo és a római San Giovanni dei Fiorentini homlokzatának tervezésére kiírt pályázaton. 1517-től mint a római régiségek felügyelője foglalkozott a fennmaradt emlékek leírásával és megörökítésével, ezzel kapcsolatos terveit azonban korai halála meghiúsította.

raffaello-esterhazy-madonna-az-atheni-iskola

X. Leó pápa őt bízta meg, hogy fessen 10 nagy falikárpitot a Sixtus-kápolna falaira, amelyek 1519-ben el is készültek. Ez a falikárpit-sorozat nagy kihívás volt Raffaello számára, hiszen itt Michelangelo kellett felvennie a versenyt. A 19. század vége óta ez a pápaválasztó konklávé helyszíne is.

Raffaello két kápolnát is tervezett Rómában Agostino Chigi megbízásából, az egyiket a Santa Maria della Pace templomban, a másikat a Santa Maria del Popolo templomban. Ez utóbbi volt az első általa tervezett épület (1516-ban készült el). Két szempontból is figyelemre méltó: egyrészt az antik előképek, főként a Pantheon részleteit hűen visszaadó motívumaiért, másrészt a drága anyagok, a bronz és a márvány pazar alkalmazásáért szintén antik példák alapján.

A Krisztus színeváltozása című festményén dolgozott, amikor 1520. április 6-án, nagypénteken, 37. születésnapján meghalt. Egyes források szerint halálát kicsapongó életmódja, a nők iránti túlzott szeretete okozta. Halálakor gazdag ember volt, vagyonát tizenhatezer dukátra értékelték. Saját kérésére a Pantheonban helyezték végső nyugalomra. 1833-ban XVI. Gergely pápa utasítására földi maradványait egy márványszarkofágba helyezték.

Szerencsére most már otthon is bebarangolhatjuk a Vatikáni Múzeumot, ezen a linken tudjuk megtekinteni.

Nagy Mária

Forrás: wikipédia, raffaello.hupont.hu, elmenynektek.blog.hu, vopus.org, Raffaello festői életműve. Budapest : Corvina Kiadó, 1983.

A képek a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a képek készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép; 3. kép.

2020.04.06