208

Vagy a török rombolta le, vagy a császár hányatta szét


pelsoci-var

A pelsőci vár is csak olyan állapotban van, mint a múltkor emlegetett Berzéte. Egy 6 méter magas és 7 méter hosszú falmaradvány áll belőle mindössze a gömöri település házai között.

Amely gömöri település szebb napokat is látott egykoron, talán a vashámorai miatt, de városi címet és vásártartási jogot is kapott Károly Róberttől. Hogy aztán az idők folyamán a tekintetes vármegye is itt rendezkedjen be, 1717-ben fogtak hozzá a megyeháza építéséhez, és két év múlva már meg is tartották az első megyegyűlést benne. Ahová bekocsiztak a gömöri nemes urak, aztán amellett, hogy sort kerítettek az ország és a vármegye ügyeire, arra is volt azért igyekezetük, hogy jókat egyenek, igyanak, és persze húzassák a cigánnyal. Aztán más idők jöttek, a vármegye is elköltözött, a megyeházát a Borovszky Samu szerkesztette országleírásban már a helyi faipari társaság tulajdonában találjuk. S ha már ennyire előre szaladtunk, azt is el kell mondani, hogy az 1910-es népszámlálásnál a 2400 lakos színmagyar volt, száz esztendő múlva 1220 szlovák mellett már csak 1030 magyar lakott itt, mert II. világháború után a szerencsétlen magyarok felét kitelepítették.

pelsoci-var

A várról Bél Mátyás is írt Gömörről szóló művében (ÓMI Városi Könyvtár CC BY-NC-ND)

No de nézzük inkább a pelsőci vár történetét, amelyről bevallom, szinte semmit sem tudunk. A területet 1243-ban IV. Béla adta a Bebekek őseinek, az Ákos nemzetségnek azért, hogy itt, a Sajó partján várat és valamiféle kolostort is emeljenek. Az előbbit fel is húzták valahol a mostani település déli részénél, majd pedig az 1300-as évek elején új várat emeltek a központban. Aztán 1328-ban megérkezett az emlegetett városi cím is, ekkor Bebek Domonkos volt itt a mindenek ura. Azt is tudjuk, hogy a 14. és a 15. század fordulóján Bebek János parancsolt, legalábbis erre enged következtetni a jelenlegi református templomban található sírköve. Ez a katolikusok által gótikus stílusban emelt istenháza is idővel a vár része lett, mikor külső falat húztak köréjük. Amire aztán szükség is lett, mert jöttek a török idők, és I. Ferdinánd végvári szerepet szánt a várnak.

pelsoci-var

A megmaradt faldarab 2003-ban (varak.hu)

Aminek romlásáról két verzió is olvasható: vannak, akik egy 1558-as török támadáshoz kötik, amikor is a várossal együtt felégették, a megmaradtak pedig jó ideig a füleki bégnek adóztak. A másik történet a már ismert Bebek Ferenc és György fiának hűtlenségéről szól. Mikor is egy újabb, ki tudja hányadik árulás és átállás után Ferdinánd ellen fordultak, Schwendi Lázár foglalta el a várat, és a kor kifejezésével élve „hányatta szét”. Nem lehet hát tudni, mi itt az igazság, még az is előfordulhat, hogy a török és I. Ferdinánd katonái is pusztítottak itt. Az biztos, hogy a Bebek família eme utánozhatatlan köpönyegforgatás után hanyatlásnak indult. Pelsőcöt aztán Bebek Kata vitte be a Perényi Ferenccel kötött házasságába. A Perényiek után aztán a Rákócziak is uralták Borovszky Samu szerint. A szabadságharc alatt, 1849-ben tűzvész pusztította el a várost, de a várat eddigre már biztosan beépítették a polgárok házaiba. Így aztán azt a város nagy szülöttje, a festő Rudnay Gyula sem láthatta.

Címlapkép: Ama bizonyos megyeháza (Gömöri Múzeum CC BY-NC-ND)

Pálffy Lajos
Forrás: forumhungaricum.hu

2020.03.18