A könyv gerincét az egyes események kronológiájának felderítése adta. A szerző számba vette a különböző időszámításokat, rámutatott a holdhónap, a holdév és a csillagászati év különbözőségére és az abból fakadó anomáliák lehetőségére, de arról is írt, hogy miképpen igyekeztek korrigálni a csillagászati év és a naptári év eredményezte eltéréseket.

Magyarázatot keresett arra, hogy miért éppen Jézus lett a Megváltó, noha korábban több próféta is fellépett már a megváltás ígéretével. Krisztus Megváltóvá válását a jelenlétében történt csodás eseményeknek tulajdonítja: betegek gyógyítása, kenyérszaporítás, illetve a kereszthalálakor támadt földrengés és az égbolt elsötétülése. A földrengést tartja leginkább csodás eseménynek.

Az író Máté és Lukács evangéliumát vette különösen górcső alá, s a bibliai események történelmi megfelelőit kerete. Ennek a fényében is próbálta kronológiailag beazonosítani a történéseket, és a számos adat egybevetésével igyekezett feltárni Jézus születését, Heródes halálának évét.

Betekintést nyerhetünk Júdea történelmébe, olvashatunk a Szent család Egyiptomba történő meneküléséről, majd visszatéréséről. Megismerkedhetünk a zsidó ünnepekkel, a húsvét kiszámításának módjával, a zsidó nép ókori hányattatásával, a Templom meggyalázásának történetével és az arab hódítással. Megtudhatjuk, miként zajlott az apostolok térítő útja, majd hogyan diadalmaskodott a keresztény egyház.

Olvashatunk Diocletianus keresztényeket üldöző politikájáról, a constantinusi irányváltásról a vallási egyenjogúságból a kereszténység római államvallássá válásáig, majd a közép- és újkori sorsának alakulásáról. Gyula pápa rendelete pedig napjainkig és azon túl is hat, hiszen ő határozta meg a Megváltó születésére emlékező karácsony ünneplésének dátumát.

Csiszár Antal