Elöljáróban csak egy példa: a Vas megyei, hajdan jórészt németek által lakott, majd elüldözött lakosságú Magyarbüks feletti, 235 méteres dombtetőn is valamiféle erődítés állhatott, jól látszik a mai napig az azt körülvevő várárok nyomvonala. S mivel a környéken alkalmas követ nem találunk, egészen biztosan földből rakták, fából rótták össze a lakóépületet és a falakat is. A helyi szakemberek a Hédervári/Kőszegi családot tartják építtetőjének, a 13-14. századra teszik az erődítmény létezését, mikor is a Németújvárra vezető forgalmas utat védte a bárók vetélkedésétől sújtott korban. Berzéte is egy fontos utat, a Szepességbe, majd onnan Lengyelország felé vezető kereskedelmi utat figyelhette a Sajó feletti platóról. S ahogy a sorozat előző cikkéből megismert eredetmonda is tartalmazza, Berzétéhez is volt köze a Bebek famíliának. Az első, a környék aranybányáját emlegető oklevél 1242-ből való, érdekes, a 19. század folyamán pedig végig vashámorok működnek itt. A váracskát 1311-ben említik először írásban, egyes vélekedések szerint a tatárjárás után Ákos nembeli Detre és Fülöp épített itt fallal körülvett kő lakótornyot, ami ideig-óráig ellent tudott állni az ostromnak.

Nehezen kivehetők a Magyarbüks feletti erődítés nyomai

Aztán a tatárok mégsem jöttek vissza, Berzétén pedig Gömöri Batiz és testvérei kerültek birtokba. Majd ama emlegetett 1311-es esztendőben Detre unokái, a már Bebeknek nevezett Domokos és István birtokolták. Aztán István hatalmaskodási miatt Károly Róbert visszaadta Batiz utódainak, a Gömöri családnak, és az övék is maradt a família kihaltáig. Ekkor Zsigmond királyunk ismét egy Bebeknek, Jánosnak adja zálogba, majd rövidesen Perényi János kapja meg a királytól szolgálataiért. 1489-ben történik a vár utolsó említése, immár a Máriássy família tulajdonában. Borovszky Samu leírásában ugyanakkor azt olvashatjuk, hogy a Bebekek várából később pálos kolostor lett, és az alatta lévő halastavat is a pálosok használták. Az biztos, hogy az 1250-es években megszerveződő és a török behatolásig virágzó, magyar alapítású szerzetesrendnek Gömörben is voltak kolostorai. Ahonnan a fehér ruhás barátok az 1500-as évek második felében menekültek el, húzódtak Északra, a biztonságos Lengyelországba.

Ha vár nem is, kúriákból maradt néhány Berzétén (Gömöri Múzeum CC BY-NC-ND)

Berzéte vára ma néhány nyomokban fellelhető falazat, egy lakóépület maradványa. De a faluban találunk három kisebb klasszicista Máriássy-kastélyt, kúriát is, többek között ezek fotóival lett eme írás illusztrálva.

Címlapkép: Vár állott, most kőhalom (varak.hu)

Pálffy Lajos
Forrás: forumhungaricum.hu