A Vadászat a Vörös Októberre alapanyagával máig ható „legenda” született: a biztosítási ügynökként tevékenykedő Tom Clancy szabadidejében vetette papírra első regényét, amelyet aztán mindössze 5000 dollárért sikerült eladnia a katonai Naval Institute Press-nek 1984-ben. A pozitív kritikák, valamint Ronald Reagan elnök dicsőítése azonban gyorsan világhírűvé tette mind a könyvet, mind pedig szerzőjét, hogy hat évvel később már filmadaptációként induljon hódító útjára szerte a világban.

A történet szerint 1984 novemberében járunk, amikor a Vörös Október nevű szovjet atom-tengeralattjáró, amely csúcstechnológiás, „csendes” motorral van felszerelve, éppen az Egyesült Államok felé suhan. Fedélzetén a litván parancsnok, Marko Ramius százados „technikai hibát” jelez hazafelé, ám a szovjetek szökést sejtenek, így az elfogására indulnak. Az amerikaiak ugyanakkor katonai akciótól tartanak, így ők is útnak indítanak egy tengeralattjárót. Egyedül a CIA szakértője, Jack Ryan gondolja úgy, hogy az ellenséges jármű parancsnoka dezertálni akar. De vajon melyik félnek van igaza, és kirobban-e egy beláthatatlan volumenű háború?

Az eredeti tervek szerint Carl Schenkel lett volna a film rendezője, aki amiatt utasította el a felkérést, mert nem akart egy kizárólag férfiakat felvonultató mozit dirigálni. A Vadászat a Vörös Októberre ugyanis valóban egy ízig-vérig tesztoszteron alkotás, amelyben összesen három női szereplőnek van dialógusa – nekik is még a kezdő főcím előtt. Schenkel helyére (akinek a legemlékezetesebb munkája az 1992-es Gyilkosság lólépésben Christopher Lamberttel) az akciófilmekben jártas John McTiernan érkezett, aki pont emiatt nem tudta aztán elvállalni az általa rendezett Bruce Willis-féle Drágán add az életed folytatásának dirigálását. (A Még drágább az életed így került Renny Harlin kezei közé, viszont McTiernan 1995-ben újra ott találja majd magát a franchise harmadik része, Az élet mindig drága asztalfőjén.)

De vissza a Clancy-adaptációhoz: a két főhős szerepére rengeteg színész neve merült fel. Marko Ramius-ként például McTiernan miatt szóba jött Arnold Schwarzenegger (közösen csinálták a Predatort 1987-ben, 1993-ban meg majd Az utolsó akcióhőst is), de ez nem valósult meg. Úgy volt, hogy végül Klaus Maria Brandauer játssza el a dezertőr litván parancsnok szerepét, de pont a forgatás előtt eltörte a lábát. Ő rögtön barátját, Sir Sean Connery-t ajánlotta a saját helyére, akinek annak rendje és módja szerint el is küldték a film forgatókönyvét. Connery azonban elutasította a felkérést, mondván, a cselekmény már irreális, hiszen véget ért a hidegháború. Ugyanis aki átfaxolta neki a szkriptet, elfelejtette csatolni hozzá az előszót, ahol említésre került, hogy a film nem most játszódik, hanem a közelmúltban, így a skót színész végül beleegyezett, hogy magára húzza Marko Ramius egyenruháját.

Jack Ryan szerepe azonban már nem volt ennyire sétagalopp. Gyakorlatilag fél Hollywood szóba jött a szerepre, többek között Mel Gibson, Michael Keaton, Kurt Russell, Bruce Willis, Sylvester Stallone, John Travolta, Val Kilmer, Bill Paxton, Patrick Swayze, Stephen Lang, Jeff Bridges, Ron Perlman, Richard Gere, Michael Nouri és Christopher Lambert is. Kevin Costner például a Farkasokkal táncoló miatt mondott nemet, és milyen jól is tette (12 Oscar-jelölés, abból 7 megnyert szobor). Aztán Harrison Ford is a képbe került, ő viszont azért nem állt kötélnek, mert úgy érezte, hogy a forgatókönyv túlságosan Ramiusra összpontosít, Ryan ezért háttérbe szorul. (Később viszont ő volt Jack Ryan a két „folytatásban”, az 1992-es Férfias játékokban és az 1994-es Végveszélyben címűben.) Így legvégül Alec Baldwin landolt a szerepben, aki később kijelentette: ez a film indította el tényleges karrierjét, annak ellenére, hogy már eddig is játszott sikeres mozikban.

A Vadászat a Vörös Októberre három színésznek is „testhezálló” szerepet jelentett. Mindkét tengeralattjáró kapitány rendelkezett tényleges tengerészeti tapasztalattal: Sean Connery a Brit Királyi Haditengerészet tagja volt, és a HMS Formidable repülőgép-hordozón szolgált, mielőtt színész lett volna, míg Scott Glenn három évet töltött az Amerikai Egyesült Államok Tengerészgyalogságánál. James Earl Jones pedig korábban az amerikai hadsereg tisztje volt. Amúgy felkészülésként több színész is utazott egyet a U.S.S. Salt Lake City (S.S.N.-716) fedélzetén, egy igazi Los Angeles-osztályú tengeralattjárón San Diego partjainál, Sean Connery viszont egyenesen parancsnoki státuszt is kapott átmenetileg a U.S.S. Pufferen (S.S.N. 652).

Sir Sean Connery, Alec Baldwin, Scott Glenn

A film legnagyobb részében három tengeralattjáró között váltakoznak a jelenetek, és hogy a néző azonnal el tudja dönteni, éppen melyiknek a belsejében zajlik a cselekmény, a készítők kitaláltak egy következetes színekkel operáló megvilágítási rendszert: kéket használtak a Vörös Októberen, zöldet az Alfa-osztályú V.K. Konovalovon és vöröset a Dallas-on. A Vörös Október a forgatás során egyszer sem volt a víz alatt, a felépített járművel ezt a hatást füsttel és digitális megoldásokkal érték el. A tengeralattjáró tizenkét huzalon lógott egy felső rácsozatból, amely lehetőséget adott arra, hogy a modellt megdönthessék és elfordíthassák.

A film tartalmaz néhány ténybeli hibát, bár miután ez egy fikciós sztori egy fikciós regény alapján, mondhatjuk, hogy ennyi belefér. Például a „Typhoon” egy NATO-elnevezés, nem valószínű, hogy az oroszok ugyanezt használják. Az orosz elnevezés az „Akula-osztály”, ezt azonban nem szabad összetéveszteni azzal az „Akula-osztállyal”, amelyet a NATO a 971 Shchuka-B osztályú orosz támadó tengeralattjárók megjelölésére használt. Sok szovjet tiszt szakállt visel a filmben, pedig az arcszőrzet nem volt engedélyezett a hadseregükben és a flottában, és még voltak hasonló hibák az egyenruhákkal, jelölésekkel, kitűzőkkel is. Aztán persze vannak tévedések a morze-kóddal, a szonárhasználattal, a torpedókkal kapcsolatban is, de talán ennyi elég a szakzsargonból. S ha valaki tényleg amolyan „vájt szemmel” nézi végig a filmet, felfedezheti magát a regény íróját, Tom Clancy-t is a U.S.S. Reuben James személyzete között.

Végezetül az alkotás „erejébe” vetett bizalom érzékeltetésére egy érdekesség: amikor bemutatták Amerikában, a haditengerészet egyes mozik előcsarnokaiban valódi toborzóhelyszíneket rendezett be – a Pentagon azt remélte, hogy a film ugyanazt a „szolgálatot” fogja hozni a számukra, mint a Top Gun 1986-ban, melynek köszönhetően megnőtt a pilótáknak jelentkezők száma. Külön érdekesség volt különben, hogy amikor 1991-ben kiadták VHS videókazettán, a szokásos fekete helyett vörös mágnesszalag lapult a tokban.

A Vadászat a Vörös Októberre (amelyet Magyarországon 1990. szeptember 13-án mutattak be) három Oscar-jelölést kapott, nominálták a legjobb vágás, a legjobb hangrögzítés és a legjobb hangvágás díjára, utóbbit el is nyerte (a Total Recall – Az emlékmás és az Egyenesen át elől). A 135 percesre vágott alkotást 30 millió dollárból készítették el, a mozipénztáraknál pedig 200 millió dolláros bevételt termelt. A film az IMDb.com weblapján 170 ezer szavazat alapján 7,6-os átlaggal áll.

Szilvási Krisztián

Forrás: imdb.com, en.wikipedia.org

A képek a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a képek készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép; 3. kép.